Miután szurkolói egymásnak feszülés témájában ütköztetve lett itt már mindkét szempont, én nem is fárasztanék senkit bővebben a véleményemmel, csak egy minimális szösszenetet engednék el, mert inkább nézek előre, az jobban esik a lelkemnek. Annyit jegyeznék meg, hogy közelről nézve a játékosok arcát a meccs eleji üres szektort látva, akár tetszik, akár nem, szerintem volt értelme. Még ha sajnos el is torzult a vége. Mert eltorzult, az is tény. Hogy kinek a hibájából, abba nem mennék bele, mert továbbra sem hiszek a nagybetűs igazságban, szerintem mindennek vannak árnyalatai, ennek is, hiszen semmi, de semmi sem fekete vagy fehér. A legnagyobb herótom attól van, amikor valaki központi igazságot akar hirdetni és ráerőltetni másokra. Meg amikor nem hallgatjuk meg egymást, csak szajkózzuk saját véleményünket rogyásig. Meg amikor amiatt, hogy más máshogy gondolja, ítélkezünk a személyét vagy a környezetét illetően. Sosem értettem, hogy miért fáj annyira meghallani a másikat, aztán azután úgy cselekedni, ahogy a szívünk diktálja. Senkivel nem vagyok hajlandó összeveszni a véleménye miatt, ha az eltérő is az enyémtől, de mégis kulturált formában, személyeskedés nélkül hozza a tudtomra. Na de nem fogom ezt tovább boncolgatni, mert szerintem konkrétan vihar a biliben, vannak ennél sokkal, de sokkal komolyabb problémáink jelenleg. Mármint annak, akinek nem a saját szurkolóságának felcímkézése a legfontosabb szempont, hanem a csapata teljesítménye.
Azzal kapcsolatban pedig most az a fontos, hogy ma játszunk Mannheimben. Ahol márpedig nyernünk kéne, szerintem, de minimum pontot szereznünk. Hogy miért gondolom ezt?
ez ugye azóta kicsit leromlott, most már 4-2-3 (+2) 10:8
Na nem azért, mert egyébként papírforma lenne, hiszen nyilvánvalóan nem az. Tudjuk, hogy akkor sem volt egyszerű, amikor mi voltunk az esélyesebbek. Sőt, már a csoportban sem nagyon tudunk előrébb végezni, akárhogy is nézem a hátralévő fordulókat, és nem is nagyon kell, hiszen A5-ként a B4 jön először, majd az A győztese. Ergo hivatalosan nem is kellene annyira nagyon pontot szereznünk az idegenbelieken, elég lenne hozni a hazai meccseket (mondjuk van ott hazai Barca is ugye). Részemről mégis nagy jelentőséggel bírnak ezek, mert ha mostanra tényleg elkezdődött a kilábalásunk a gödrünkből, akkor ezeken fejlődhetünk, az ilyen extra győzelmek hatalmasat lendíthetnek rajtunk. Lelkileg. Mindenkin. És nekem most ez a fontos. Nézzük kicsit matekból. Hat pontot vesztegettünk el eddig idén, hat olyan pontot, aminek megszerzésével előzetesen számolni lehetett. Ne jöjjön nekem senki azzal, hogy a hazai meccseinket bármilyen edzővel, bármilyen formában és helyzetben elengedhetjük, mert részemről továbbra sem létezik ez. NEM. És ugyanez vonatkozik az ilyen kristianstadi vereségekre is. Azzal az volt a legnagyobb problémám, hogy kurvára nem illett bele abba a sorba, amit Vranjes után elkezdtünk. Azon a meccsen nem láttam azt a kepesztést, azt a mindent legyőző akaratot, volt vitám ezzel kapcsolatban többekkel is, de visszanéztem, és továbbra sem vagyok meggyőzhető, ez van. Szerintem azt a meccset egyszerűen elarcoskodtuk, miközben minden körülmények között nyernünk kellett volna. Azt láttam, hogy amikor a svédek átvették a vezetést, akkor egyszerűen nem hittük el, hogy itt baj lehet. Márpedig ennek az idei Veszprémnek senki ellen sincs oka egy fél pillanatra sem nagyképűnek lenni, ezt jelenleg nem engedhetjük meg magunknak, ennyi ez. Én így látom. És lőn, látszik is, hogy ha komolyan gondolja mindenki, akkor mennyivel vagyunk jobbak a svéd bajnoknál. Nem? Nekem nagyon nem illett bele a kinti meccs abba az alázatosan dolgozó, meccseket komolyan vevő sorba, amit addig látni lehetett. Ami miatt nem volt baj a Löwen elleni hazai buci, sőt, igazából még a Szeged elleni gyalázat sem. Vagy a Tatabánya, bár én ott is inkább ilyesmit éreztem. Na de mindegy, ez a múlt, és előre kell néznünk közösen.
Ott pedig azt látom, hogy muszáj extra pontokat szereznünk, ha nem is elsősorban a csoportbeni helyezés, hanem saját magunk miatt. Hogy visszatérjen a hit mindenkibe. Ezért.
kilátás a SAP vendégszektorából
Ez a Löwen egyáltalán nem verhetetlen, ahogy ezt hétfőn láthatta is az, aki néz Bundesligát. Persze, kalkulálható vereség volt idegenben a Flensi ellen, és a BL-ben is az volt a Montpellier elleni, de ettől még megtörténtek, ezzel együtt pedig talán nem túlzás kijelenteni, hogy a Löwen jelen pillanatban sebezhetőnek tűnik. És ez jó hír onnan nézve, hogy egyébként magukhoz képest elég stabil őszt nyomtak eddig. Szóval ezt kellene kihasználni. Davis felismerte, hogy azzal, amivel eddig próbálkoztunk sem gyorsabbak, se keményebbek nem leszünk, ezért végre gyakorlatilag teljesen kihagyta az öregeket, taktikát váltott, ami például Tönnessen játékának vitathatatlanul jót tett. Tudom, ez csak a Kristianstad volt, de ne feledjük el, hogy múlt hétvégén ellenük sem mentünk semmire. Úgyhogy most felfújt arccal, ezzel a lendülettel kell odamenni Mannheimbe, és szívvel, lélekkel, taktikusan és hideg fejjel játszani egy jó meccset. Csak akkor ér valamit az elmúlt hét két eredménye, ha tudunk kezdeni valamit ezzel a mérkőzéssel.
A kulcs Andy Schmid hatástalanítása és a ziccereink bedobása lesznek, gondolom ez nem újság senkinek sem. Hogy többet tudunk futni, mint egy hónappal ezelőtt, az nem kérdés, de kelleni is fog, mert a betonvédekezést ezzel a szerkezettel komolyabb meló produkálni, mint futni néhány rendesebbet. Nyilván ehhez elsősorban kell egy jó védelem, és mögötte a védések. Azt várom, hogy legyen végig nyílt a meccs. Azt várom, hogy ne játszunk alárendelt szerepet. Azt várom, hogy ne legyenek 10-15 percnél többet pályán az öregek, még ha be is nevezzük őket. Azt várom, hogy a 60. percig kaparjunk minden kipattanóért, és ha hibázunk elöl, fussunk vissza megalkuvást nem tűrően. Azt várom, hogy idén először, végre pozitív meglepetést okozzunk a BL-ben. Azt várom, hogy egységet, csapatot, akaratot, tudatos játékot lássak. És hogy végre nekünk pattanjanak befelé a kapufák. Ha mindez összeáll, akkor szoros meccset játszunk holnap. Ha nem, akkor nem.
Csak ennyit szeretnék kérni, mást most nem. Jó utat az utazóknak és biztonságos odaérést, nagyon figyeljenek, mert gondolom nem csak itt esik hó manapság.
Hajrá Veszprém!