Utolsó tornájához érkezett a szezon, és minekutána a felnőtt versenyben nem vagyunk érdekeltek, nyilván számottevően lanyhult az érdeklődésem az idén már 17. kölni torna iránt. Kicsit szégyellem is magam, mert ki akartam menni, és eskü jövőre nem várok magunkra, hiszen ez valóban a kézilabda ünnepe, ez pedig ugye a világ legjobb csapatsportjának legrangosabb küzdelmének döntő hétvégéje, hogy direkt indokolatlanul erőltessem a többszörösen birtokos szerkezeteket. Nagyon sok minden történt tavasszal, és kora nyáron, én folyamatosan csak a fejemet kapkodtam az ilyen-olyan felvetődött témák kapcsán, a klubszezont magyar részről egy vérunalmas bajnoki döntővel zártuk le, ahol két meccsen - igazából töksimán - levertük a még nálunk is szarabb Szegedet, emésztgetjük, hogy kimaradunk a következő vébéről és várnánk végre valamiféle változást.
De az csak nem jön.
Úgyhogy akkor várunk tovább, hiszen mi eddig is itt voltunk, és ezután is itt leszünk. És várakozás közben pedig végiggondoljuk, hogy az idei Köln hogyan is alakulhat. Utoljára még gyorsan sorrendbe állítom a résztvevő csapatokat, idén, talán először, abszolút megérdemelt teljesítmények jutottak a csúcsra, semmi meglepő nem történt tavasszal sem, ez a négy csapat már kimagaslott akkor is, amikor megnyerték a csoportokat. Az én sorrendem mindig szubjektív, hiszen ez a...
".. azaz Kraft Platzierung, ami ugye lényegében egy Power Ranking, de mégsem hívhatjuk annak, mert az a fogalom már egy másik sportághoz kötődik, meg egyébként is: hogy nézne már ki? A lista alapvetően a csapatok pillanatnyi formáját hivatott bemutatni, szerkesztésének hagyományos módja pedig, hogy a blog belső levelezőlistáján felsorakoztatott erősen szubjektív vélemények alapján."
...régi, kölni sajátosság, és persze kicsit közhelyes is, de mégis kurvanagy igazság, hogy itt bármi megtörténhet. Tényleg. Bármi. Nem számít, hogy ki nyerte a német kupát (Berlin), vagy a bajnokságot (Magdeburg), vagy az előző meccset, vagy hogy kit gondolnak a legesélyesebbnek a fogadóirodák (Barca), itt mindig az adott hétvége hangulata, formája, benyomásai az uralkodóak, ezek döntenek röpke - péntek délután 13.00-tól számolva vasárnap este 20.00-ig, mert kb. a media call-tól kezdődik a cirkusz a játékosok számára - 55 óra alatt. Az egész idény 55 órában.
Nem titkolom, hogy az én sorrendem kicsit kívánságműsor is, mert ha mi nem vagyunk ott és a Plock/Sporting sem, akkor is muszáj valakinek szurkolnom, nos, Carlos Ortegának én bármikor, teljes szívvel tudok. Annyira, hogy miatta már a Barcának is tudok, pedig ezt nem gondoltam volna magamról 10 éve. És még csak be sem kell fognom az orrom hozzá, annyira tudok, és ha még mellérakom Fabregast is, vagy az esetleg éppen felénk tartó Nielsent, akkor pláne egyértelmű a dolog, persze távol áll tőlem, hogy bárkit meg akarjak győzni erről, úgyhogy csak szépen, halkan nagyon bízom abban, hogy tényleg így végződik majd vasárnap este ez az idei hajsza. Ez volt az idei coming outom, jöhet a tiétek, haha!
4. Berlin
Igen, tudom, már előre hallom a - reméljük idén is megrendezésre kerülő veszprémi ankéton a - fő érvet arra, hogy miért is voltunk végülis qrvajók ebben a szezonban: hiszen hát csak hetesekkel estünk ki a Berlin ellen, gyakorlatilag Köln szájában. És ez egy tény. Az viszont saját véleményem, hogy ez a Berlin messze nem az a Berlin volt, amelyik tavaly Siewerttel Bundesligát nyert, messze nem voltak annyira ijesztőek két meccsen, és messze nem voltak annyira verhetetlenek. Lettek volna, igazából. Persze ezt alátámasztani vagy megcáfolni majd csak ez a hétvége tudja, én eskü nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy ez hogy van. Persze ez a Berlinnek - úgy, mint a Magdeburgnak is - kicsit hazai pálya lesz, mindkét csapatnak van is rutnja az ilyen hétvégékben, az utolsó itteni ilyenjüket amúgy éppenséggel a rókák nyerték még áprilisban, kis szépséghiba, hogy végül nem kerültek össze egymással, mert a Magdeburg gyakorlatilag vállalhatatlan hétvégét tolt a német kupában. Nem úgy a bajnokságban, ugye.
No de. Amit én egész évben láttam, hogy amíg jól bírták a lábak, addig elpötyögtek ezzel az egyéni kvalitásokra alapozó, túlságosan Gidsel központú, jó, azért Lasse Anderssonra is számító játékkal, viszont ellenünk például mindkét meccsen megvolt az a pillanat, amikor elfogytak. Elfogytak lábban is és fejben is, sőt, szerintem padban is, de ez ki fog derülni hamarosan. Ebből a négy csapatból tehát én az eddigi szízön alapján őket érzem utolsónak, de persze ettől még meg is nyerhetik, a Magdeburg elleni elődöntőre azért fel tudnak készülni mindenhogyan, ez nem kétséges nálam. Sanszosnak látok egy hosszabbítást is akár, de Wiegertéket egy fokkal stabilabbnak érzem, és azért tettem Gidseléket a negyedik helyre, mert ha igazam lesz az elődöntővel kapcsolatban, úgy a bronzmeccs szerintem nem fogja szétmotiválni a rókákat, szemben az Aalborggal. Ők kapták meg az első meccset, természetesen, ergo egy hangyafasznyi előnye már eleve van a másik párosítás győztesével szemben az innen továbbjutó német csapatnak. Ugye.
Max Darj gondolatai az előtte álló hétvégéről:
"Libabőrös leszek, ha már csak erre gondolok. Nem tudom megmondani, mi lesz holnap az elődöntőben. Kölnben játszani mindig különleges. Egyelőre a következő 60 percre kell koncentrálnunk, és gondoskodnunk kell arról, hogy a lehető legjobban játsszunk. Úgy gondolom, hogy az elmúlt hetekben sokat fejlődtünk és szintet léptünk. Valódi előrelépést mutattunk a játékainkban. Össze kell tartanunk, és azon kell dolgoznunk, hogy egyre többet kommunikáljunk a csapaton belül. Úgy gondolom, hogy ez kulcsfontosságú volt a munkánkban. Minél tovább játszunk együtt, és megtanuljuk, hogyan kommunikáljunk jobban, annál erősebbek leszünk csapatként."
2026. június 13., 15.00 - Magdeburg vs Füchse Berlin (1)
3. Aalborg
Mivel egy csoportban voltunk velük, eléggé friss az emlék, bennünket éppenséggel oda-vissza raktak zsebre idén, nekem például pont az Aalborg elleni veszprémi csoportmeccs esett talán a legrosszabbul. Az a mi szempontunkból végtelenül reménytelen mérkőzés volt ott március elején, nem úgy dán szempontból. Mert onnan ilyen kötelező ujjgyakorlatnak tűnt az egész, és ez volt talán a legszomorúbb. A dánok egyébként elképesztően szép ívben fejlődtek fel erre a stabilan élboly szintre, amit az elmúlt években hoztak, és azt kell mondjam, hogy a dán fiatalok mellé Juri Knorr érkezése kifejezetten jót tett a támadópotenciálnak, kiteljesedett vele a dán keret, vagy nem is tudom, hogy fogalmazzak. Szeretnek magukra underdogként hivatkozni, de ezt én azért visszautasítom, harmadszor vannak Kölnben, játszottak már döntőt is, úgyhogy azért nem olyan kezdők ők ebben a műfajban. Persze az elképzelhető, hogy jobban járhattak volna valamelyik német csapat elleni elődöntővel, de a Barcát kapták, úgyhogy ez a feladat. Biztos vagyok benne, hogy nem ijedtek meg tőle, de egyszerűbb és kevesebb a nyomasztás is, ha esélytelen kirányfiként tetszelegnek addig.
A dániasport.hu Andrisát kértem meg, hogy írjon valami szösszenetet a dánokról, nos, nem csak ennyit írt, de igazságtalan lenne a többiekkel szemben, ha az össze karaktert idemásolnám, inkább kiragadom a lényeget. Köszi, Andris!
"Az Aalborg Håndbold legnagyobb ereje ebben a szezonban sem egyéni csillagokban rejlett, hanem a terhelés széles eloszlásában. Simon Dahl és Henrik Kronborg edzőpáros támadásban és védekezésben egyaránt összecsiszolt gépezetett rakott össze. Kronberg a szezon végén távozik: a norvég válogatott másodedzője lesz. Jelentős űr keletkezik utána, de előtte még ott lesz Kölnben – és egy BL-érmet szeretne a polcra tenni. Thomas Arnoldsen (174 gól), Juri Knorr (150) és Mads Hoxer (132) vezeti az idény góllövőlistáját, de mögöttük Sander Sagosen, Lukas Nilsson és Marinus Munk is rendre beszállt. A kapusduó, Niklas Landin (30,2%) és Fabian Norsten (29,38%) a liga legjobb párosának bizonyult. Sander Sagosen a tíz évből kilenc szezonban lett bajnok – különböző klubokkal, különböző országokban. Kölnben, a 2020-21-es BL-döntőben már bizonyított: hét gólt szerzett a Barcelona elleni győzelemben. Simon Hald – négyszeres világbajnok, olimpiai bajnok, Európa-bajnok – tapasztalata szintén a csapat oldalán áll."
Szóval nem ártatlan kisfiúk ezek a dánkák - már ami a pályán lévőket illeti - bárhogy is adják elő, ez azért legyen tiszta mindenkinek! Simon Dahl viszont valóban elsőbálozó vezetőedzőként, ő így áll bele az első kölni hétvégéjébe:
„Nagyon szórakoztató lesz. Megpróbálom pozitívan megközelíteni a dolgokat, és nem gondolok túl sokat a nyomásra. Sok edző szeretne az én helyemben ülni, ezért a lehető legjobban élvezni fogom ezt a hétvégét. Úgy érzem, egész szezonban bebizonyítottuk, hogy megérdemeltük a helyünket. Most motiváltak vagyunk arra, hogy még többet tegyünk.”
2026. június 13., 18.00 - Barca vs Aalborg (1)
2. Magdeburg
Nem csak Bennet Wiegert miatt gondolom a Magdeburgo szorosan, de döntőre képesebbnek a Berlinnél, hanem mert alapvetően is jobban működő, sokkal több variációt használó csapatnak látom őket. Sajnos. És akkor még ott van Wiegert is, akit pedig egyértelműen jobb edzőnek tartok Krickaunál. Pedig amúgy ha a két német közül kellene választanom, én szívem szerint biztosan Gidseléket választanám, de ez sem kívánságműsor. Mindenesetre eléggé hasonló stílust képviselnek - nyilván, hiszen északi játékosokkal tűzdelt bundesligás élcsapat -, mindkét csapat egy-egyezésekre, lendületből érkező zsenijeik megoldására, de mindenképpen rettentő gyors támadásokra építik az utóbbi évek csúcskézilabdázását. Nem mondanám, hogy emellett nincs elég hangsúly a védelmeken, mert Magdeburgban amúgy van, de az biztos, hogy a súlypont a támadásaikon van.
Mathias Gidselt idézném az ellenféllel kapcsolatban, ez egyébként elég szépen összefoglalja a szezont:
"Jelenleg a Magdeburg talán a világ legjobb csapata. Kétszer veszítettünk ellenük ebben a szezonban. Ők a regnáló bajnokként jönnek ide, szóval ez egy nagyon kemény meccs lesz. Annak ellenére, hogy nagyon jól ismerjük egymást, rengeteg elemzést végzünk annak érdekében, hogy a lehető legjobbak legyünk. Remélem, hogy a holnapi eredmény más lesz, mint az utolsó meccsünkön."
2026. június 13., 15.00 - Magdeburg vs Füchse Berlin (1)
1. Barca
Azt gondolom, hogy ahol a Barca elindul, ott esélyes is, gyakorlatilag mindig, forever. Az Aalborg elleni elődöntőjük legnagyobb veszélye az, ha kicsit átnéznek rajta, de mivel Carlos híresen nem átnézős típus, ezért szinte biztos vagyok abban, hogy rendesen fel fognak készülni az Aalborg ellen is. Ezt erősíti bennem az említett edző media call-os nyilatkozata is, miszerint:
„Nagyon veszélyes csapat – egy olyan csapat, amely képes sok gólt szerezni és nagyon gyorsan játszani. Szép mélységgel rendelkeznek a kispadon is, sok különböző lehetőséggel. De én magabiztos vagyok. Tudom, hogy jól felkészültünk erre a meccsre. Mindenki nagyon motivált, hogy újra megnyerje a Bajnokok Ligáját.”
Fabregas mondatai pedig nagyon fontosak egyébként, és tökigaza is van emellett.
„Nem hiszem, hogy az emberek igazán tudják, milyen nehéz ide eljutni, megnyerni a meccseket a kijutáshoz. Csak azért, mert minden évben megcsináljuk, nem jelenti azt, hogy könnyű. Vannak olyan klubok, mint a Paris, a Kielce, a Nantes vagy a Veszprém, amelyek nem jutnak ki, szóval ez mutatja, mennyire kell koncentrálni az egész szezonban a kijutáshoz.”
Hát igen. A Barcát idén egyedül a Magdeburg tudta egyszer megverni, azt hiszem, ez mindent elárul az erejükről. Sok megszólaló játékos említette meg a media call-on, hogy ebben a szezonban valóban a négy legerősebb gárda jutott Kölnbe, és ezt abszolút adom, tényleg, írtam is korábban, ezen belül pedig azt gondolom, hogy a papír és hosszú évek tapasztalata ezt a sorrendet vetítenék elő, viszont ez az a torna, ami ezt gyakran felborítja. Kíváncsian várom, hogy most is így lesz-e.
2026. június 13., 18.00 - Barca vs Aalborg (1)