Elcsalt perceink novellája

Egyáltalán nem voltam nyugodt, miközben tartottam ki a mérkőzésre, biztos voltam benne, hogy az eddigi legnehezebb, szoros meccsünk lesz ez, tudtam, hogy Bundesligát nem nyerhet véletlenül senki sem és láttam vasárnap a Magdeburgot a Barca ellen, de őszintén, a montenegróiaktól is éppen annyira tartottunk többen előzetesen, mint kiderült nem véletlen. A legutóbbi évek legnagyobb bennünket érintő csalásait szinte kivétel nélkül ők vezényelték le, úgyhogy előre szólok, hogy mocskos csalózni IS FOGOK, aki ezt nem bírja, ne is olvassa tovább!

Nagyon érezte a közönség, hogy mennyire fontos ez a meccs, és elképesztő hangulattal fogadta a csapatokat, az első pillanattól kezdve megalkuvás nélkül állt bele a lelátó ebbe a meccsbe. Őrületes szurkolás volt ez a tegnapi, de tényleg, az idei, de az elmúlt pár év legnagyobbja, és érdekes módon noszogatás nélkül csatlakoztak most be az oldalak is az egészbe, sőt, az az utolsó négyperces állva szurkolás is kuriózum, tényleg köszönjük ezt az élményt most mindenkinek! Egy csoda volt az egész, még több ilyet kívánok magunknak, fotóztam ugyan, de többször néztem össze prominens O-szektoros személyekkel menet közben, amikor randon felállt a szőr az egész testemen. Higgyétek el, hogy a harmincnyolc évnyi szurkolói létemet már nehezen lepi meg spontán ilyesmi, főleg, ha én nem vagyok éppen szerves része ennek az egésznek, de tegnap ez történt. Hatalmasat szólt az egész, nem rajtunk múlott.

Ennek ellenére nem kezdtük jól ezt a meccset, Lauge belülvédekezése után jöhettek hetessel, amit be is vertek Corralesnek, és a támadásainkat pedig rendesen elszórtuk elől, így azonnal lépéselőnybe került a friss SuperGlobe győztes. És ez volt az, amitől legjobban féltem, ha írtam volna LA-t, biztosan azt emeltem volna ki, hogy nem szabad a mérkőzés korai szakaszában elengedni őket. Elderaa és Lauge góljaival ugyan nem is tettük ezt, de annyira tudatosan gyorsították meg a középkezdéseiket, és akadályozták meg a cserénket, hogy mi futottunk az eredmény után. És a rendkívül gyors magdeburgi játékosok után is persze.

Yahía percei következtek, az egyiptomi érezte a feladatát, és kinti lövésekkel jelentkezett be Portnernek, annak a Portnernek, aki később majd megkeseríti a második félidőnket. Mondjuk Pechmalbec félmagas (!!!) ziccerét is kikanalazta már a meccs elején, sőt, Yahíájét is, de arra gyorsan nagyon hasonló szituval válaszolt a veszprémi kapu. Amiben egyébként a tegnapi meccsen is maradt kraft, úgy érzem, voltak ugyan remek szakaszai mindkét kapusnak, de sokkal több volt az üresjárat, összességében, szélről pedig azt hiszem összesen egy védést tudtak abszolválni ketten, egész meccsen, ez pedig kevés egy ilyenen. Lauge átlövésével végre átvettük a vezetést, és ezen a ponton mintha vesztett volna a német magabiztosság, Pechmalbec kétperce miatt korábban jöttek a cserék, és hiába gyalogolt be hatalmas lendülettel Yahía, a gyors közép után Rodrigo nem ért vissza a kapujába, 14. perc, 8:8.

ElDeraa érezhetően bátrabb játékát muszáj kiemelnem, remélem ezzel ő megérkezett Veszprémbe, csodás megmozdulásai, labdái voltak tegnap, és most a lövései is ültek, most első ütemből ellőtte, eddig éreztem rajta a bizonytalanságból fakadó kivárást a levegőben, tegnap más ütemben, más távolságról és sokkal erősebben abszolválta ezeket. Vissaznézve is itt jött az első érdekesebb szitu, Nenadic lövése ugyanis kurvára nem fejre ment, hanem vállra, kulcscsontra, ami ugyan közel van, nyilván, és oda is pattanhat róla, na de most akkor innen nézve az is kiállítás lenne, ha a kapufáról visszapattanó labda veri telibe a kapus fejét, vagy wtf? Ennél nagyobb csalásra alkalmas gumiszabályt még nem sikerült összeeszkábálnia az IHF-nek, innen is gratulálunk hozzá, a mostanában felmutatott, amúgy sem veretes játékvezetői színvonalat taszítsuk mégjobban a mélybe ilyen szubjektív baromságokkal, szerintem is, persze.

Nagyon gyorsan egyenlítettek ki és vették át a vezetést a németkék, nyilván kettős emberelőnyben egyszerűbb az ilyen, de visszatérve a gumiszabályra, ezen a ponton a Magdeburg két gólja is nagyon fejre húzott lövésből született meg, csak mondom. Lauge ujjával tényleg elkaparta Bezjak orra hegyén a pattanást, de abban aztán pont nem volt semmi szándékosság, és nagyon rühellem ezt a fajta fejhátracsapást, ami régen a szerbek sajátja volt jellemzően, mára már Európa-szerte elterjedt. Portner pedig kb. a mérkőzés ezen szakaszában kezdett el minden félmagasra tartó lövést kiszedni az állandóan felemelt jobb lábával, amit a második félidőben fejleszt majd tökéletesre, sajnos, és amit nem vettünk észre. Oda kellett volna pattintani neki alá, ütemre, tehát igen, azt is szögezzük le, hogy ha csak eggyel több ziccert lövünk be, nyerünk. Ha csak egy védéssel többet hozunk, nyerünk. Látom ezt is, persze.

De...

Az időkérésünk után hoztuk Károlyt, aki rögtön ziccervédéssel mutatkozott be, de mivel Portner is belenyúlt egymás után kettőbe, így továbbra is beragadt a 12:15 az eredményjelzőbe. 1:8-as vendégrohammal jöttek a németek, amikor még a hetest is kihagyta Omar. Peppa sem szállt be túl fényesen, volt két hibája egymás után, de pl. pont az ő betörését nem hetesre befújni szintén egy égbekiáltó hiba volt a montenegrói páros részéről, nem tudtunk közelebb jönni. Andriska góljával léptünk végre el a 12-ről, nem is tudom, mennyi kihagyott ziccer után, és Yahía hosszú kezeivel elkanalazott labdával jöttünk még közelebb végre. Nagyon kellett a kapuscsere is hozzá, persze, éppen ezért kellene sokkal többször ilyet, szerintem, ki is egyenlítettünk azzal a lendülettel, sőt, vezethettünk volna, ha Omar kapufája beér, vagy Marguc kezéből nem esik ki a kipattanó, de igazából egy igazságosnak tűnő döntetlennek fordultunk félidőben. 16:16

Továbbra is fej-fej mellett haladtak az együttesek, de a továbbra is jellemzően a jobb lábát emelgetve védő Portnernek ennyi félmagasat lőni nagy hiba volt, ezt mindenképpen ismételgetem, mert nem arra akarok kilyukadni a végén, hogy mi ne húzhattuk volna be ezt a meccset ezzel a kriminális utolsó percekben letolt játékvezetéssel illetve ellenére, hanem hogy már borzasztóan fárasztó mindez. Hogy nincs egy olyan meccs, amire lehet csettinteni csak egyszer, hogy jééé, észre sem vettük a játékvezetőket.

Elkéstünk a kapuscserékkel oda és vissza is, ezt is bátran kijelentem, a második félidőben pedig látványosan kevesebbet tettünk hozzá arról a posztról ez tény, plusz Pechmalbectől összesen nem láttunk eddig ennyi kihagyott ziccert, mint ezen a meccsen, szóval igen, pontosan látom a hiányosságainkat is, nem csak a csalást. A mi pillanataink jöttek, és érdekes módon itt is volt egy fejre tartó lövéses szitu, Csupor Károly kárára, de mivel pont a Nenadicos visszafutás-para utáni lövés volt, gondolom a montenegróiak inkább nem fújtak sehova semmit, salamoni döntést hozva. Ezen a ponton nagyon kicsúszott minden, ElDeraa kétperce is mi volt, jézusom, de mivel rögtön utána labdát is szereztünk, és Lauge csodás indításával Strlek kettőre növelte az előnyünket, itt még nem hörrentünk fel közösen. Pedig kellett volna, mert ez a folyamatosan kompenzálós játékvezetés, amit mostanában tapasztalunk, már tarthatatlan ezen a szinten.

Lauge elképesztő második félidőt ment, amúgy, hatalmas kedvencem lett idénre, nagyon fogom sajnálni a távozását, mert egyértelmű vezére ő ennek a Veszprémnek. Csupor Károly percei következtek a dáné után, és itt mehettünk a négygólos vezetésért, de sajnos Strlek kihagyta a szélső ziccert. A szélsőinkben is jócskán maradt kraft, hogy finom legyek, ők összepattintottak egy -10-est minimum a tegnapi meccsen, a kihagyott ziccerek és a szélről jövő gólok tekintetében minimum ennyi lehetett ez. Elég sok lépést és kétszerindulást engedtek még el a rigók, mintha mostanában ezeket csak 6-7 lépés után kellene befújni, vagy nem tudom, furcsa érzés, mindenesetre.

A második félidőt a rengeteg kihagyott ziccer ellenére egyébként kézben tartottuk, nagyobbik részében vezettük is, Kristjansson viszont, aki gyakorlatilag az összes német gólban benne volt, tartotta a lépést a lendületben lévő Veszprémmel. Az izlandi duó egyébként is 15 gólt hozott össze, de az előkészítéseikkel együtt gyakorlatilag ők a német bajnok támadásainak felelőse. ElDeraa money timeban mutatott játéka több, mint biztató, az utolsó 7-8 percben nem volt rossz döntése, miközben a lövései is végre összejöttek, az az esésből csuklóból rövidre visszahúzott például nálam simán meccs gólja. Hatalmas meccs volt, amúgy, visszanézve is ezt érzem, és abszolút megértem és támogatom Laugét, aki lenyilatkozta a véleményem, tényleg ez történik manapság. A játékosok felkészülnek, a szurkolók szurkolnak, a játékvezetők pedig szétfújják a meccset. Senkinek sem jó ez, a Magdeburgnak sem, hogy világos legyek, nem őket anyázom, hanem magát a jelenséget.

Az utolsó két percben(!!!) két ennyire vitatható, sőt, Laugéjé egyenesen érthetetlen kiállítás befújása ilyen szinten már nem lehet véletlen. Bocs, de én nem hiszek ebben. Már Pechmalbecé is egy töksima fault volt, 976 db van belőle szabaddobásra visszafújva egy meccsen, ezt egy szoros végjátékban megadni részemről védhetetlen. És akkor a finomságok még csak ezzel kezdődtek. Persze, igen, tudom, jól jött volna egy darab védés is, hiszen egy ilyen meccset annyival is meg lehetett volna nyerni, de egyszerűen nem lehet elmenni csendben ilyen utolsó két perc mellett, sajnálom. Lauge kétperce egy CSALÁS volt, kanalazni akarta a beálló elől a labdát, nem ért el testet sem, nemhogy fejet vagy bármi büntethetőt, döbbenetes. Én nem csodálom, hogy kikelt magából ilyen szinten, meg is kapta a másik kétpercét, aztán meg a pirosát, de én büszke vagyok rá, tényleg.

Yahía utolsó helyzetét szintén bőven be lehetett volna fújni hetesre, ez innen nézve már egymagában egy mérkőzés végeredményét befolyásoló tévedés volt, de a kiállítások az utolsó két percben szintén ugyanilyen felháborítóak és borzasztóan egyoldalúak voltak. Igazán kár érte, visszanézve, ha az utolsó két perc nélkül néztem volna, talán igazságosnak is mondhattam volna ezt az eredményt, 36:36, de ezt úgy elvitte a végjáték levezénylése, mint a sicc. Fejeket fel, menni kell tovább, de valaki tehetne már valamit, hogy ilyen szituációk ne történjenek gyakorlatilag minden második nemzetközi meccsen, mert ez nem csak a mi problémánk, azért az is legyen meg. És igen, mondja is ki mindenki, Lauge és Momo is, mert ez kell ahhoz, hogy bármilyen változás lehessen ebben.

Az meg, hogy a stúdióban arról beszélnek, hogy jó-jó, a végén ugyan elbaszták az utolsó perceket, DE a mérkőzés egésze alapján nem lehet azt KIMONDANI, hogy rosszul fújtak volna? WTF? Esküszöm, inkább gyűjtést szervezek, hogy kifizessük Lauge ezer eurós büntetését, amikor csak kell, de szeretném, ha olyan világban élnénk, ahol ezt ki lehet, és ki is kell mondani, mert különben a korrupció zabálja fel mindenünket. És igen, ha egy mérkőzés utolsó 5 perce a legfontosabb, akkor a játékvezetés utolsó 5 perce is pontosan ugyanúgy a legfontosabb, főleg egy ennyire ikszes meccsen, és az ott befújt tévedések hatványozottan számítanak, és azokat nem menti fel az, hogy az első félidő hetedik percében ez vagy az történt. Baszki. Nem.

Szép volt, fiúk, ennyi ziccert azért nem hagyunk ki, tavasszal meg idegenben jó az iksz alapon menjünk ki Magdeburba!

Képek még itt.