...ápoltuk tovább a hétgólos hagyományunkat, és ezt köszönjük szépen!
Hát igen, ahogy gondoltam is, nem volt túl jó érzés végigasszisztálni ezt a napot itthonról, takonyban fürödve, de a Celjének azért tudtam örülni, hogy őszinte legyek. A kezdés előtti pillanatokban egyértelműen hallatszott a Veszprémezés, elképzelhető, hogy focimeccs is van a szomszédban? Csak mert a hazai szurkolók nekem rendesen hiányoznak, ez a Dragao így nem ugyanaz, mint amit megszerettünk az elmúlt évek alatt, sőt, rendesen egy hangulattalan betonkatlan lett.
A kezdőnk az eddigi szokásos, Corrales - Strlek, Lauge, Mahé, Pechmalbec, Yahía, Marguc, Ligetvári pedig jött a védelembe. Nem kezdtünk rosszul hátul, de a támadásaink rendszeresen vagy az utolsó passznál vagy Mitrevskiben akadtak el, így nem tudtunk térdelőrajtot venni. Pedig futottunk is, illetve Strlek, és lőttünk is át, Yahía személyében, de azért attól a múltkori 1:6-tól távol vagyunk ma, eléggé. Corrales túl sok mindenbe nem tudott beleérni a mérkőzés első 15 percében, de ez azért szépen feljavult a meccs előremenetével, és hát a Porto sem hasított bele a második BL-fordulóba sem, de az elején még mi is bőven alatta voltunk annak, mint amit én elvárnék magunktól, na. Abszolút tapogatóztunk, nem is értem, futni kellene, menni, és lőni. 6:7, 17. perc.
Cserélgetni viszonylag gyorsan elkezdett Ilic, az első húsz percben már pályán volt gyakorlatilag az összes belsőposztos játékosunk, talán Lukács Pepe kivételével, Corrales is belenyúlt egy-két lövésbe, de mivel a támadásaink ívét és tempóját továbbra is keresgetni kellett, ezért nagyon nehezen tudtunk közé tenni kettőt, az egy helyett. Aztán jött Peppa, megrázta magát, és odatette a 3 gól különbséget, illetve hátul is összébb állt a Liget-Sipos duó. Érdekes, hogy Magnus nem tolta be az első félidő utolsó szakaszára a 7a6 ellenit, mert nem ritkán be szokta, de most nem tette, így gyakorlatilag a cseresorunk növelte három gólosra fel a különbséget. Már amennyiben Petart lehet cserének nevezni, ugye, Pitics szerint esett-kelt, de szerintem összesen kettőt, aztán összekapta magát, és ráncba szedte a komplett csapatot. KisIlic sem volt rossz, ennyi ez.
Nem különösebben jó meccs, se nem szép, se nem túl színvonalas, hál istennek fordulatosnak sem lehetett hívni az első félidőben, csak úgy simán elcsordogál a medrében, de amíg ennyivel megnyerjük a félidőket, addig nekem mindegy. Úgysem vagyok ott, nem tudok ünneplősen hömbölögni a macskaköveken, úgyhogy miattam aztán brusztolósan győztes meccs is lehet. Momo meghúzta a 7a6 ellenit Magnus helyett, de először nagyon kiszorítottból, és idő előtt vitte Strlek be, nem játszottuk végig rendesen, de Liget pályáralépésével, borzasztó rutinosan, támadófaultot ért el, így jöhettünk még egyszer. Kábé ugyanazt megcsináltuk Manura ismét, aki be is lőtte, az utolsó kapuralövést pedig Corrales védte, így alakult ki a félidei 12:16.
A második félidőt szélső cserékkel és a kezdő visszatértével kezdtük meg, viszont Liget belennézett valamibe, aminek nem örült túlzottan, ráadásul vissza sem jött egyelőre, remélem nincs baja. Gyors szélsőgólokkal kezdtünk, majd ők is ilyenekkel válaszoltak, Areia üvöltése húsba vágott, figyelni kell erre, a széleken megy most a kumite. Az ő SzitaZolijuk nagyot megy ma, remélem akkorát nem, hogy meccset nyerjen, kicsit úgy tűnt, mintha közelebb férkőznének a kezdőnk ellen.
Azért nem tudnak, szerencsére, ezen a +4-6 gólon ugráltunk, és igazság szerint halál nyugodtak voltunk. Arra is ráértem, hogy az LA után ismét azon tűnődjek kicsit, mi a tököm történhetett a Portóval, egyszerűen hova lettek? Hova lett az a játékuk, ami volt az elmúlt években? Edző, gerinc van, de mondjuk egyik alapjátékuk sincs meg, nem értem. De szerencsére nem az én problémám ez. Igazság szerint kicsit unatkoztam is a második félidőnkön, de persze inkább ez legyen, mint hogy körömrágnom kelljen. Szokatlanul könnyen értünk el gólhelyzeteket, nem mindig fejeztük be pontosan és szépen, de szemmel láthatóan tudtunk gyakorolni különböző felállásokat. Lauge és Peppa együtt elléptek a +6-ról is felfelé, bár itt volt némi kalamajka az eredményjelzővel, és egyébként a közvetítéssel is, már ami a sokszor késő, lecsúszó kameraállásokat illeti.
Nenadic még kiosztott néhány csoda asszisztot, a második félidő azért sok ilyen látványos megmozdulást hozott, ha már az első félidőben leírtam, hogy nem túl szép meccs, úgy illik, hogy leírjam az ellenkezőjét akkor, amikor már az. Edzőmeccs-jelleget öltött a találkozó, jött Elderaa, kisIlic is, utóbbi góljaival is hozzátett, és amikor Andersson végül meglépte a 7a6 ellenit, akkor már olyan szinten késő volt, hogy döbbenet. Nem is értem. Rui Silva feje az időkéréseknél nagyon beszédes volt, hát na, mondjuk azt, hogy voltunk már Portóban elégszer és úgyis szeretjük Chemát, menjünk inkább a Benficához legközelebb.
Nekünk viszont jár a taps, azt csináltuk, amit kellett, megszakadnunk sem volt fontos, és annyival nyertünk, amennyivel akartunk. Corrales védéseinek nagyon tudtam örülni, a végén a hazaiak még kicsit kozmetikáztak az eredményen, de tökmindegy, megtartottuk a hétgólos hagyományunkat, ilyen jellegű felfordulás tehát nem történt, 28:35 a vége. És a második félidő már felszabadult játékot hozott, rengeteg cserét, ilyen-olyan felállások próbálgatását, úgyhogy hasznos volt ez mindenképpen, és ki kell mondani azt is, hogy nagyon okosan, fegyelmezetten, szépen alakítottuk végül a magunk képére ezt a mérkőzést.
Holnap lesz egy számunkra elég fontos meccs, a következő két ellenfelünk játszik egymás ellen, ajánlom mindenki figyelmébe a GOG vs Bukarestet. De játszik a Szeged is, és jön egy Barca vs Kielce, remek nap lesz...!