Klasszik Kiel vs Veszprém

A szombati nap végére mindenki kellőképpen ideges volt, de igazából egészen szépen levezettük a feszültséget a magyar bulin, ami végül kicsit törökösbe torkollott. Érveltünk, vitatkoztunk, mondjuk igazából mindenkivel mindenen, vagy bárkivel bármin, ahogy tetszik, kicsit sebet nyalogattunk, kibeszéltük a történteket, ma is pont ugyanígy látom, rengeteget hibáztak a játékosok egyénileg is, a pad is, nem tudom, mi van Mátéval, de akármi is, az nem lehet megoldás, hogy a padon végignézi a meccseket. Remélem ma nem ez lesz. Nagyon kellett volna egy frissítés a második időkérés után, egy váratlan húzás, de tegnap az sem jött. És mindennek tetejében a második meccsen is elképesztő szar játékvezetés volt, amíg ezen nem változtat valahogy az EHF, addig rengeteg élmény megy el ilyeneken. Nem csak a miénk, bár most úgy érzem. De nézzünk most előre, és nyerjünk egy bronzot a világ legjobb csapatsportjának legerősebb sorozatában. Hát sajnos nem sikerült, mint most már tudjuk.

A Dóm előtti téren ugye tudtuk, hogy a Kielce is gyülekezik, hát volt hangjuk valameddig, de ahogy elnézem a képeket, annyian nem voltak, mint mi, nem is értem, egy BL-döntő előtt. Némi eső egyébként kicsit megijesztett bennünket, de megúsztuk, és egészen jó hangulatot tudtunk tenni a vörösre festett térre.

Szokásos kezdő, szinte szokásos Yahía-gól kitámasztásos átlövésből, aztán egy oda-vissza szélsőbénázás után Duvnjak ugyanezt megcsinálta ellenünk. Aztán némi bénázás után a Kiel egy rém egyszerű szélre húzással került lépéselőnybe, de Mahé szépen eleresztett, hosszúba irányuló lövésével kiegyenlítettünk. 6. perc, 3:3 Mahé oldotta meg egyedül, hetest érően, de sajnos Marguc kihagyta, majd utána hiába védekeztünk ki egy támadást, a lerohanást nem tudtuk gyorsan végigvinni, ismét Gasi hibázott bele, de legalább hosszú lefolyású támadás után javított, és szélről beverte. Ez az, a szélsők kelleni fognak ma, nagyon. Na, ezután Strlek is kihagyta a parádésan szélre húzott helyzetét.

Blagi kétperce khm, hát na, visszanéztük a közvetítést, igazából semmi nem volt, Duvnjak nagyon rutinosan vágta hátra a fejét, és akkor ismét elkezdődött egy teljesen fejetlen katyvasz a pályán, amit a játékvezetők ismét elég nehézkesen szüntettek meg, visszanéztek egy potenciálisan rossz cserét, de végül nem volt semmi. Nilsson jutott hetesig, amit Mahé elsőre kapufára vágott, de a kipattanóra jó volt, viszont Zarabec egy percen belül egyenlített ki, nagyon fej-fej mellett ez is, 14. perc, 7:7.

Andriska és Petár közben a pályán, sőt, a fiatalkák, és végre Máté is, egészen jóképű támadásokat vezettünk így, ebben a felállásban, próbálok nem arra gondolni, hogy mi lett volna, ha ezt tegnap is meghúzzuk, főleg, amikor -4-nél igazából nem lett volna annyira vállalhatatlan, max kikapunk kicsit többel, de mindegy. Élvezzük ki inkább ezt a mait, a 20. perc környékén amúgy felszabadult játékot kezdtünk tolni a cserékkel, ezt kell végigvinni, így, ebben a felfogásban. 24. percben már volt kieli időkérés, lőtt már gólt Lukács Pepe és a kisIlics is, és mentünk kettővel.

Maqueda kiállítása után Zarabec gyalogolt be, valaki igazán odafaultolhatna neki végre, mert középen azt csinál, amit akar. Rodri is a tegnapi első félidős jelmezét viselte, 36%-on tolta az első félidőben, Landin viszont az elején ugyan megijesztett bennünket néhány védéssel, de aztán beleragadt egy satnya teljesítményben, szerencsére, de mondjuk ő bármikor robbanhat, tudjuk jól. Az utolsó percre már négygólos előnyünk volt, nagyon szeretném, ha ezt most tényleg végig tudnánk csinálni okosan. 14:18 a félidő, a legnagyobb tanulság eddig számomra az, hogy tegnap be kellett volna hozni Mátét. Sajnálom.

Vissza a bronzmeccsre, közben ismét egy számomra érthetetlen kétperccel kezdtünk, ezeket a mellkasos faultokat ezen a hétvégén hihetetlen mennyiségben fújják be, biztosan ez volt kiadva a jv-knek a hétvége előtti eligazításon, de hogy minek. Nagyon gáz, az látszik, hogy a játékosok nem értik, mi történik, hangsúlyoznám, hogy ezek nem nyakra és fejre faultok, hanem mellkason csattanóak, és nem csak a mieinket zavarja szét, nyilván, mindenki hőzöng és hisztizik. Elképesztő.

Gyakran belehibázgattunk a következő percekbe, de Rodri nagyon jókor rúgott fel egy labdát a lelátóra, így egészen stabilan tartani tudtuk a 3-4 gólos előnyünket. Jöttünk 7:6 ellenivel is, de aztán pályára tették Duvnjákot és a horvát típusú nyitottat, azt a 3-2-1-et, amivel meg is zavartak ugyan, de aztán Rodri ismét védett és végre a kipattanót is összeszedte Marguc, aki olyat indított Mahéra, hogy az egy csoda, de nem sikerült belőni, sajna. Viszont továbbra is 24:27, 45. perc.

Kieli időkérés következett, és egészen komolyan újraszervezték a nyitottjukat, amivel két labdát el is hoztak, pillanatok alatt visszajöttek lőtávba. Nem szabad ezt, végig kell csinálni, csak nagyon okosan, labda nélküli mozgásokra építve a támadásainkat, ezek a beívelgetések a sűrűbe nem működnek, na. Marguc gyönyörű gólja után szúrtam ki, hogy mindkét csapat hármat cserél, hát erre mondjuk nem igazán vannak szavak. Gyönyörű helyzeteket toltunk egyébként, Marguc kapufájánál megakadtam, és Duvnjak kitámasztottja, meg az utána következett, elsietett támadásunk, sőt, abból volt több is, mindenesetre a Kiel sajnos átvette a vezetést, és ez nyilván eléggé feltüzelte az embereket a helyszínen, ezt kár volt hagyni, édesistenem. 55. perc, 32:31.

Közben már becseréltük Csupor Károlyt és vissza Petárt is, és ismét elkövettük a hülye hibáinkat, elsősorban például azt, hogy azt, hogy az utolsó perceiben csak hibázó Petárral lövetjük a hetest, kimaradt. Persze. A végjáték legelején. Aztán most gyorsan visszhoztuk a Lékai-Nilsson duót, akik össze is hoztak egy gólt, és mivel az előbbi kieli támadás kapufán csattant, így ezzel újra mi vezettünk. De nem sokáig, hetesből ismét egyenlített Ekberg. A nyitottal megfordította a meccset a Kiel, ugyan még ki tudtunk belőle mászni a hetesekig, azt viszont mi nem igazán tudjuk jól csinálni, sajnos.

Gyerekek, ami itt folyik ezen a hétvégén, ennyi, a játékvezetésre kiborult, amiatt síkideg játékost én még összesen nem láttam, esküszöm, külön-külön sem, nemhogy egykupacban. Ez így baromira gáz, és nem normális.

X a vége, hetesek, atyaég, nekünk az nem szokott menni.

Ekberg bevágta Rodrinak, jött Marguc, aki kihagyta Landin ellen, Reinkind is belőtte, jött Yahía, igazából nem emlékszem győztes hetespárbajunkra nemzetközi szinten, talán azért, mert nincs, nem tudom, de nem reménykedtem. Aztán jött Csupor Károly, és megfogta, de sajnos Lauge is elhibázta, szóval hetespárbaj után harmadik a Kiel, mi pedig negyedikek vagyunk. 37:35 a vége. És a Kielce tök csendben ülte végig a meccset, ezt csak a miheztartás végett teszem hozzá, plusz mert egész napközben putta Barcáztak, amikor megláttak bennünket, de hogy őszinte legyek, én Carlosnak most jobban fogok tudni szurkolni, mint a Dusi-klánnak.

Ez van, ettől még örökké hajrá Veszprém! Majd még otthonról írok, ha lesz kedvem, találkozunk a Majka koncerten.