Azt előrebocsájtanám, hogy nagyon nem bírom a szélsőségeket, muszáj ezt elmondani néha, de a régebbi versenyzők vélhetően pontosan tudják ezt.
Ezután a felütés után röviden úgy gondolom, összességében végre boldogok lehetünk a csapat tegnapi teljesítményét látva, ugyanakkor egyáltalán nem oldódott meg az a problémahalmaz, ami a klub környékét szürke fellegek közé vonja. Ennek persze nem most van itt az ideje, tudom én, most megírom azt, hogy végre úgy néztünk ki 60 percen át, mint egy valamire való csapat.
Elő-KP-ban már fejtegettem, hogy mik a sarkallatos pontok azzal kapcsolatban, hogy javulni tudjon a teljesítménye ennek a csapatnak, és örömmel konstatáltam, hogy valódi változtatásokat láthattunk ezekkel kapcsolatban. Például Liget (és Dragan) védekezésének kimaxolása játékpercekben annyira szembetűnően hatékonyabb védelmet jelent a Veszprémnek, hogy azt magyarázni sem kell, remélem. Az első félidő erről szólt, a kapott 9 gól önmagáért beszélt, az egész csoportkör alatt a Bukaresttől kapott 12 gól volt a legkevesebb, amit egy félidő alatt kaptunk, de a 15-19 közötti elsőfélideji kapott gólokkal lavíroztunk egész eddig. Szóval a védelmünkön volt mit húzni, és mi meg is húztuk, Ligetvári egyértelműen a legjobb védőnk, Dragannal együtt nálam egyértelműen ők a legjobb csapatunk kezdő párosa, és ezt tegnap kiválóan igazolták is. Önmagában már ez megadta az alaphangot a nyolcgólos győzelemhez. Nagyon rég nem látott módon motivált, szoros, időben fellépegetős, megfelelően agresszív védelemmel rukkolt elő a veszprémi fal, és visszanézve is kijelenthetjük, hogy elsősorban ennek köszönhetően már az első félidőben eldöntötte a kétpont sorsát.
Ehhez szorosan kapcsolódott az is, amit meg Pitics pajtás szajkóz évek óta, hogy elmaradt a szokásos sorcsere (ilyenkor ugye szokott jönni a középső védelembe is a két új arc, eddig sokszor Liget éppen itt került képbe), XP végre jól láthatóan együtt élt a mérkőzéssel, nem cserélte sem túl magát, sem alul, talán az egyik, ha nem a legélesebb meccselése volt ez Veszprém mezben, aminek nagyon itt volt már az ideje. A heteseket most bevágta Descat, amúgy nem volt kiélezett helyzet, ő ugye azokat nem szokta elbírni fejben, mindenesetre remélhetőleg ráerősített ezekre a tegnapi meccsen. Lenne hozzáállása és védekezése is tetszett, összesen 16 gólt lőtt a két szélsőnk a meccsen, ebben persze benne vannak a hetesek is, de tudjuk jól, hogy idén az sem mindig ment, úgyhogy a kalaplengetés jöhet.
A fal kőkemény munkájának köszönhetően bőven elég volt az, amit a kapuban összeraktak a srácok, meccs után az öreg nyöszörgött a kapusteljesítményen, de nekem akkori érzésre sem maradt nagyon el a várakozásomtól, illetve visszanézve sem különösebben szembetűnő, miközben a végén 26% tényleg nem különösebben jó, de a tegnapi napon elég lett. Ennyi kellett.
Számomra talán a legbiztatóbb tény azonban az, hogy a szerintem legnyerőbb embereink - Remili és Martinovic - viszonylag szerényebb teljesítménye ellenére tudtunk nyolc góllal nyerni, összességében még csak nem is nehezen. Jó ütemben zajlott minden, nem is igazán rogytunk meg, illetve hazudnék, ha azt mondanám, hogy egyáltalán nem, de a végjáték eleji megingásunkat szépen és viszonylag gyorsan kompenzálni tudtuk úgy, hogy öt gólnál ne jöjjenek közelebb. Bírtuk a végjátékot lábbal és fejben (nahát), szóval jár a taps ennek a csapatnak a tegnapi meccsre. Ennyit magunkról, remélem XP pont ilyesmire gondolt, amikor arról beszélt, hogy önbizalmat szeretne gyűjteni, ez a meccs tökéletes önbizalombánya volt, mi pedig kiaknáztuk rendesen. Végre.
Na de.
Azt is érdemes tisztán látni, hogy ez a PSG tegnap önmaga árnyéka volt tulajdonképpen - amit nem is igazán értek -, mintha meglepődtek volna azon, hogy Syprzsakot eltakarja Dragan és Liget, talán ha két labda eljutott hozzá ezen a meccsen, és menet közben nem is nagyon próbált Madsen kezdeni valamit ezzel. Én biztos lejjebb tettem volna 1-es, 2-es közére, mert Hesham/Martinovic nehezebben birkózott volna meg a lengyellel, de csináltak semmit ezzel a helyzettel. Yahiától nem is vártam mást, nálam ez szépen be is árazza a PSG-t, de Prandi esetében egyáltalán nem értem, hogy miért nem lépett még le onnan. Komolyan. Ebből a keretből ő mindenképpen kiemelkedik, tegnap is ő volt a legveszélyesebb, illetve fontos még, hogy Steins alacsonyabb súlypontját csodálatosan megoldottuk a védelemben, ez mindig nagyon sokat számít a párizsiak elleni védekezésben. Leszögezem, hogy az abszolútértékben mérhető teljesítményünkhöz maximum a 4-8 gól közötti különbséget tette hozzá az, hogy mit játszott az ellenfél, mert ez a védekezés elég sok mindenki ellen is elég lehet.
Előzetesesn tartottam ettől a meccstől, nem tagadom, mondjuk minden okom meg is volt rá, hiszen messze nem játszottunk így ebben a szezonban, de azért 3-4 gólos győzelemre raktam magunkat, ehelyett pedig kaptam egy meglepően stabil, dícsérhető teljesítményt, amivel egyértelműen léptünk egy hosszút a májusi Berlin tour felé.
Ez itt most a gratuláció helye, aztán meglátjuk, hogy képesek vagyunk-e ezt a teljesítményt folytonossá vagy alapvetővé varázsolni, ha igen, az szuper lenne, akkor például a hazai versenyek ügyében nem merülhet fel kérdés sem, viszont ettől még a klub körüli kérdések, problémák, a koncepciótllanság, a vérlázító igazoláspolitikánk, a döntési mechanizmusunk sajátosságai vagy inkább sötét foltjai nem javulnak meg hirtelen, ezt senki nem is állítja, ugye, csak hát nyilván nem ez a megfelelő időpont arra, hogy ezt jobban kibontsuk. Nyilván annak is lesz majd ideje.
Nyélen hasít a tavasz, jó lenne ezt már hőmérsékletben is érezni, hát hozzuk ki belőle, amit lehet, aztán lássuk meg, mire elég ez. Most viszont gyertek a kicsik meccsére, persze aki teheti, a Kielce ellen mindjárt kezdenek, biztosan örülnének neki, ha lenne egy tömegféle, aki szurkol nekik. Nekik is.
Minden körülmények között #hajráveszprém!