Akadozott a motor

...de nem az, amelyikre számítottunk...

Néhány ősz hajszálat biztos köszönhetek ennek a mainak, előzetesen inkább egy hengerlést vártam volna, hát na, az finoman szólva sem jött ma, sőt, voltak pillanatok, amikor komolyabban merültek fel kétségeim, de azért persze bíztam benne, hogy valahogy visszafordítjuk majd. Valaki hozzátesz annyit majd. Tehát sokkal-sokkal nehezebben, mint azt vártam, de végül behúztuk ezt a meccset, nyilván ennyi a lényeg, na de azért maradtak kérdéseink. Annyira tudtam egyébként, hogy ez lesz, miután a KP-ba beleírtam, hogy stabil(an jó) teljesítményt nyújtunk mostanában, teljesen törvényszerű az ilyesmi babonáséknál.

Ez a mai teljesítmény kábé az augusztusi felkészülési meccses időszak középső védelmét idézte, mindenki emlékszik, ugye? Tatabánya, Füred ellenikre gondolok egészen pontosan. Semmiféle akadályba nem ütközött egy bejátszás sem, ami ment beállóba, azzal kapura fordultak, visszanézhetném, megszámolhatnám, de inkább csak érzésre írom, hogy a 40.(!!!) perc környékén sikerült először belekalimpálni egy beállóhoz tartó labdába (azokkal ott meg is fordítottuk a meccset), miközben az első félidő kapott góljainak erős 85-90%-át onnan kaptuk. Az ukránok pedig nagyon sokáig elképesztően jól játszottak rá a hibáinkra, az elejétől fogva abszolút tudatosan vitték középre a befejezéseket, onnan lőttek kintről is, a semmi különöset nem mutató Corralesnek szigorúan felfele (szinte végig, és csak), Blagi és Borozan teljesen fogalmatlan, semmit sehol nem takaró, inkább csak egymást zavaró fala előttről. Nem tudom, mennyire lehet hinni mostanában az EHF hivatalos statjainak, de az van, hogy aszerint Rodrigo 39(!!!) lövést kapott középről, 6 méterről, hát erről beszéltem. Durva, ahogy a Motor felkészült erre a meccsre, valószínűleg minden idei miénket megnézték, mire levonták ezeket a következtetéseket, komolyan minden tiszteletem emiatt az övék, de tényleg, nem néztem ki belőlük. Remélem sem Jicha, sem Pascual nem veszi majd ennyire komolyan, hehe.

Nem vagyok naív (vagyis, ööö), nyilván ebben az is vastagon benne volt, hogy Ukrajnába nem épp szoros meccsekre jártunk mostanság, szóval biztos, hogy emiatt is lanyhult az egyébként már tényleg egészen szépen összerakott figyelem és fegyelem a védelmünkben. Viszont ez is, és a többi eredmény is arra figyelmeztet, hogy az idénre szépen visszavágott BL-mezőnyben tényleg nincsenek már biztos győzelmek. Talán érdemes lenne gyakrabban menedzselni a kapuscserét, érzésem szerint ebbe a meccsbe néhány bőven belefért volna, nem tudom, hogy ezt most ki dönti el pontosan és milyen szempontok alapján, de nekem az ilyen szintű belenyúlás akkor is hiányzik, ha nincs különösebb jelentősége. Nyilván tapogatózunk, és utólag látjuk, hogy most belefért, de...

Hogy a végén mekkora kockázata volt pályára tenni belső poziba hideg embereket a padról, az szintén egy hatalmas "hááát, biztos?"- kérdést csapott ki a homlokomra, nos, azért ott rendesen belémállt a félelem, de szerencsére megoldották a pályára tettek. Főleg, hogy Nenadic is visszaért a money time legvégére, mert ugyan az egyik legszebb, leglendületesebb támadásból született gólunk is a meccs ezen szakaszában született, mégis ott vibrált a levegőben némi bizonytalanság, pár előnyös gólunkkal a kezünkben. A végjátékot behúzta a rutin és az évek.

A támadójátékkal annak ellenére is elégedettek lehetünk, hogy egyáltalán nem játszottunk kombinatívan és szélesen, egyszerűen csak túl akartunk lenni a góljainkon, mindenképpen be kellett lőni mindig még egyet, de ezt leginkább annak tudom be, hogy a védelem annyira gánya volt, hogy emiatt folyvást menni kellett. Szélsőket szövőévente foglalkoztattuk csak, és a beállóinkra is csak a második félidőben találtunk a falban, de tényleg, ez mind-mind visszavezethető a hátsó nihilre. Szóval DD eléggé mozizott ma, Moraest pl. biztosan előbb hoztam volna középre a védelembe, mert oda mást megpróbálni sem tudott volna nagyon, és hát nem igen volt lejjebb, hehe, Lauge szintén, ráadásul kettesből azért ő még be is segíthetett volna valamennyit, Mahé volt ugyan, de se nem eleget, se nem váltott világokat meg, szóval összességében maradt ebben a meccsben kraft, rendesen, de megvan.

Emeljük ki a pozitív dolgokat is, egyrészt, hogy nyertünk.

Igen, így is, a PSG pl. lecumizott Bresztben, szóval ez már önmagában egy hatalmas fegyvertény lehet. Moraes végül hibátlanul zárt, ráadásul nem is csupán annyit tett most hozzá, hogy ejtett egy gólt, hanem 6/6, ha jól emlékszem. Nenadic, természetesen, ő nagy húzóerő, hatalmas szívvel játszik gyakorlatilag minden meccsen, és bár bele-belehibázott ő is persze, de ment, javított, vállalt, gólt lőtt, vezérkedett. Makita is, Borozan is hozzátette a gólokat, aztán kb. ennyi a dicsérhető pont. Érdekes szituk voltak egyébként Horihával, egészen túlpörgött a srác a faultjaiból ítélve, de hogy három játékosunk sem pacsizott össze vele a fej környéki ütései után, az durva, nem is emlékszem hasonlóra, biztos volt valami számunkra láthatatlan kumite.

Túl vagyunk rajta, behúztuk, menjünk tovább!

Hajrá Veszprém!

(fotó: ehf instagram)