Hazarollereztem bazi dühösen a közös meccsnézésről, és ugyan most nem fogom felrajzolni a családi kórképünket, vagy ilyesmi, de mostanság oly ritkán találkozunk a férjjel, hogy már önmagában az, hogy itthon találtam, jobb kedvre derített. Aztán mivel azzal a lendülettel el is szállt a mérgem, úgy már nem volt kedvem írni, inkább aludtam rá egyet, hogy visszajöjjön. Mármint a mérgem, nem a férj. Sejtettem, hogy ha visszanézem, akkor ismét felmegy a pumpa, és úgy is lett.
Annyira elképesztően balfasz végjátékokat tolunk mostanában, hogy azt már fáj nézni. Pont emiatt ez a három nekem most épp olyan négynek tűnik, mint amilyen volt a Nantes ellen. És az egészben csak az a kurva dühítő, hogy azzal a félfos játékkal is, amit tegnap is nyomattunk, azzal az 52. percben még egálra álltunk. Egálra. Szegeden. Ilyen a világon sincs. Ha csak egy, de tényleg összesen egy dolgot rendesen összehoztunk volna azok közül, amiket leírtam az LA-ben, hogy azt mondja ide is idézem:
"Az érdekel, hogy minden veszprémi mezben kézilabdázó ffiember haljon meg ma a szemünk láttára, mert ezen a két meccsen kell bebizonyítanunk, hogy mi vagyunk a jobbak. Tényleg jobbak, szemmel láthatóan. Be kell bizonyítanunk, hogy igenis érünk valamit csapatként is, ha idén nem is BL Final Fourt, de egy magyar bajnoki címet azért mégis. Azt is bizonyítani kellene, hogy nem kizárólag Nenadic napjától függ a támadójátékunk minősége, hogy vannak szélsőink, és nem félünk használni őket, hogy a beállóink valamelyikére mindig számíthatunk, hogy a védekezésünket össze tudjuk húzni Szeged-verőre és hogy az egyik kapusunk mindig jól véd. A Szegednek is sémái vannak, ezt tudjuk jól, náluk is Bombac és/vagy a lövők napjától függ a támadjáték, gyakorlatilag, Bánhidit kell eltakarni, ez kulcs lesz, de sikerült már kétszer ebben a szezonban, nem látom, hogy most miért ne sikerülne.
Ja, és DD-nek is bizonyítania kellene, hogy még mindig van hangja, nem csak az emlékeimben, és hogy el tud vonatkoztatni a sémáitól két meccs erejéig. Ennyi kell ugyanis a bajnoki címünkhöz. Egy bekezdésnyi a csapattól és egy mondatnyi Davistól. Szerintem ez nem olyan sok, menni fog?"
...akkor ez egy döntetlen körüli eredmény.
Azt konkrétan tán nem vitatom, hogy akarni akartunk, de az itt már nem elég. Emellett kellene, hogy valakinek menjen is, és bár ismét Nenadicon múlt a támadójátékunk a meccs legnagyobb részében, azt is láttuk, hogy a Szegedé is kb. ugyanúgy Bombacon. De nekik átlövőik is voltak mellette. Az egyik beállónk ugyan talpon volt, valóban, de ez még mindig az a játék, amelyikben beállóból csak nagyon ritkán lehet hozni a fontos meccseket. Kapusunk is volt is meg nem is, mert az elsőben ugyan Corrales még védett, de aztán beleszürkült, Csupor Karcsi pedig ugyan belenyúlt egybe-egybe, de semmi stabilitást nem éreztem. Védekezni is jobban védekeztünk, mint a Nantes ellen, de azért Bombac igen tudatosan ment egy-egyezni a középső védőinkre, rendszerint sikerrel. Moraes teljesen felháborító piroslapja abból a szempontból is nagyot ütött, hogy én egyértelműen benne láttam a legtöbb tavaszi reménységet, támadásban, de főleg védekezésben. Erre tessék.
Hagyom magam csapongani, mert ebből pedig részemről egyértelműen az következik, hogy nem kell erőltetni ezt a fajta bíróküldést, teljesen felesleges, egyszerűen senkinek sem jó. Az ott max. Liginek lehetett volna egy kétperc, de Moraesnek piros, hagyjuk már. És mindezt videózás után. Gyerekek! És akkor azt csak halkan jegyzem meg, hogy illett volna Bombac könyökösét is levidizni, de mindegy, mert még csak nem is ezen ment el ez a meccs. Sem.
Hogy Borozannal mi van, az is megérne egy fejezetet, nyilván, persze beszéljük meg, hogy ő nem volt zsákbamacska már akkor sem, amikor jött, kb. így fejezte be a szkopjei pályafutását is, de én azt is értem, hogy vannak belügyei egy csapatnak, amiket nem tereget ki senki, és nem is kell. Csak hát leszarom, mert ez meg azt jelenti, hogy egyszercsak elfogy 3. játékosunk is ugyanarról a posztról...Ennyi öntökönbökést külön-külön is nehéz lenne feldolgozni egy szezonban, de így egyszerre, baszki. Hát nem hiszem el. És akkor ok, dolgozzuk fel Borozant, de mi a lufasz lett a szezon közben Makitával? Mégis mi? Mi olyan, ami miatt összesen 3 perc 50 másodpercet kap egy bajnoki döntő első meccsén? Olyan nincs, hogy ezt az összeset így együtt nem az edző cseszi el, vagy legalábbis nincsen vastagon része benne. Ez világos.
DD egyik nagy mutatványa volt anno Nenadic kettesben történő szerepeltetése, de tartósan, nem csak ilyen kényszerhelyzetben, amibe így az elején kicsit bele is sültünk, szerintem. Tetszik, nem tetszik, de kb. Petár az egyetlen kívülről veszélyes irányítónk (lövőnk) manapság, de nem fog tudni végigtolni egyedül két meccset. Mi kell ahhoz, hogy Ligetvárit ott megpróbáljuk, mikor már nincs oda más ember? Szintén érdekes kérdés, hogy bár nem vagyok nagy Mahé-fan, de finoman szólva is luxusnak tartom tíz perc meccsenkénti játékidőért tartani, tényleg ennyi lenne benne? Gyakorlatilag el vagyunk fogyva, és az épkézláb embereket nem tesszük pályára. Hát baszki. Mahé feje amúgy a kiemelt képen elég beszédes, ott valamit nagyon magyarázott DD-nek, aki ugyan még bólintott egyet, aztán kb. ignorálta. Az utolsó negyedórában voltak olyan felállásaink, hogy csak döbbenten néztem. A money time-ban. Ahol ismét sikerült teljesen eldavisozni az időkérést is, miután egy végig 1-2 gólon jojózó meccsen az ötvenhetedik perc huszonnyolcadik másodpercéig várunk, és -4-nél kérjük ki az időt!? Mínusz NÉGYNÉL?? Egy ennyire szoros meccsen?
Hát mi a tökömnek kellene történjen ahhoz, hogy időben lépjünk közbe? És persze láttam, hogy ott Pastor kikérte az övét +2-nél, de teljesen mindegy, ez egy lehetőség, egy eszköz a kézben, amit lehet jól használni, meg szarul. Na, mi szarul szoktuk. Mínusz kettőnél ÉN akarom kikérni, nem várom meg, míg az ellenfél teszi. És lehet, hogy nincs mit mondani - de nem már, ezt sem tudom elfogadni -, de lehet, hogy egy sima, anyai/apai üvöltözés is segíthetne. Miért látom én világosan, hogy mikor késő már, és miért nem látja DD közelről? Egyébként a kapuscserére is túl sokat vártunk érzésem szerint, hihetetlen, hogy mi lett ezzel az egésszel, teljesen kikészülök bele. 4:1 re buktuk a végjátékot, édesistenem. És persze ott már szerencsénk sem nagyon volt, Manaskov kapufája például bemehetett volna, de szerencséje is annak van, aki tesz érte, vagy hogy is van ez.
Mi kell ahhoz történjen, hogy tudatosan használjuk a szélsőinket, hogy ne annyi legyen a játékunk, hogy az aktuális irányító odamegy egy-egyezni vagy előkészít az egyik lövőnek, vagy megpróbálja betömködni Andriskának, aki egyébként tegnap végre tényleg jó volt, legalábbis támadásban mindenképpen. Yahiát is ki lehet emelni, de persze neki is volt kulcspillanatban ziccerkihagyása. Mindegy, nem is füstölgök ezen többet, mert az tisztán látszik, hogy tökmindegy, nem történik semmi sem. Ez a -3 nekem tehát pont annyinak tűnik, hogy ugyan még kaparhatunk érte, de hogy őszinte legyek, nem érzem magunkban, hogy visszafordítjuk. Idén nem. Ha a Szeged észnél lesz, ez bizony egy bajnokság nekik. A negyedik. Piticsnek negyedszer lesz igaza ezzel kapcsolatban, és ez még fájdalmasabbá teszi.
Az viszont már most biztos, hogy a szombati eredménytől függetlenül baromira újra kellene gondoljuk magunkat, de minden szinten! Én persze ott leszek és üvölteni fogok, ahogy mindig, minden meccsen, sőt, megígérem, hogy optimistára is felhúzom magam addigra, de most nagyon nem jó.
Hajrá Veszprém!