A történelem ismétli önmagát. Na jó, csak részletekben.
Nagyon reméljük, hogy most pont abban a részletben fogja, ami nekünk fontos. Konkrétan az áhított pozíció elérésében. Persze néhány apróságtól eltekintünk a körülményeket illetően, ilyen például a helyszín, az eldöntendő helyezés, a forduló, az érintett csapatok száma, és az edzők személye, de lényeg a lényeg, hisz mindig kell valami fogódzkodó: tavaly is egymás ellen döntöttük el a csoportbeli helyezésünket, most is így fogjuk. Tavaly az utolsó fordulóban és Veszprémben dőlt el, hogy harmadikak vagy negyedikek leszünk, most pedig ahhoz kellene vasárnap akár egy nyamvadt pontocska, hogy szinte biztos másodikak lehessünk, persze az utolsó forduló (hazai) kötelezőjével együtt. Tavaly nekünk osztotta az élet, idén meg kellene ismételni ezt.
Nemes cél, nem igaz? Vranjessal, Flensburgban.
Csak most még Frédi és a Kiel - akiket amúgy ősszel már mindenki elásott ugye - is bezavarhat ebbe elég rendesen, akik meglehetősen surranópályán ugyan, de mégis ideértek. Emlékeztek még az őszi Kielre? Most annak a Kielnek csak a Kielcét kellene megcsapnia otthon ahhoz, hogy a második helyért versenyben legyen. Sőt. És ez egyáltalán nem olyan elrugaszkodott dolog jelenleg. Hihetetlen. Közben a lengyelek összekaparták az összes őszi teljesítményüket, és hozták a kieli meccset, ezzel pedig Frédiék gyakorlatilag kiszálltak a véghajrából, szóval innen is köszönjük nekik ezt!
Ne legyenek kétségeink, azt mindenki pontosan tudja, hogy másodiknak lenni mekkora faszaság volna, főleg, mert többször éreztük magunkat mindannyian a halál torkában úgy is, hogy tán elérhetetlenül messze van, és akkor tessék, egyszer csak itt állunk a kapujában. Talán a Flensburg eddigi szezonja volt a legkiegyensúlyozottabb a trióból, viszont a formájuk talán most a leggányabb, de szerencsére erre nem osztanak pontokat. Tehát mindenki kaparni fog azért, hogy a következő két hétben elkerülje a negyedik helyet a csoportban, ami a gyakorlatban a Szeged/Vardar duót jelenti az egyenes kieséses szakaszban, ellenben ugye a másodikról elérhető Skjern/Nantes(Löwen) párossal. Ugye nem kell külön magyaráznom, hogy miért? Van még az arany középút, Zágráb/Barcelona(Montpellier), ami bizonyos szempontból jó is lenne, de azért mi csak kaparjunk felfelé, szerintem.
Őszintén remélem, hogy most tényleg kellőképpen felszívjuk magunkat, és ehhez mérten megfelelő komolysággal megyünk neki a feladatnak, mert ezt a másodikságot MOST tudjuk megtartani, Flensburgban kell nyernünk, nem máshol és máskor. Ott osztják ki a fontos pontokat. A kápéban is boncolgatta Room303 kolléga, hogy meglehetősen szoros a befutó, nagyon durva, hogy mindkét csoportban az van, hogy a 2-4. között gyakorlatilag még bármi lehet, amennyire fáztam ettől a lebonyolítástól, mostanra már annyira megszerettem, hogy csak na. Oké, az ellenfelek előbb-utóbb uncsivá válnak, de hogy izgalmas a csoportkör szinte végig, az több, mint amennyit ettől előzetesen vártam.
Úgyhogy ne szarozzunk sokat, és ne adjunk félidőnyi, vagy akár csak ötpercnyi előnyt a Flensburgnak, ezen a Breszt elleni meccsen felbuzdulva csapjunk oda rendesen, az első perctől fogva hallatlan koncentrációval, egyszerűen, gyorsan és pontosan, ahogy azt múltkor már sikeresen megkívántam. Erőtől duzzadó átlövéseket szeretnék, rövid lefolyású támadásokat, hidegvérű, hibátlan befejezéseket, főleg, mert Anderssonék fia, Mátiász tréfált már meg bennünket ebben a szezonban. Møller pedig az előzőekben. Ha van hely Németországban, ahol máshogy nem lehet, csak szinte tökéletesen, az éppen Flensburgban van, az őszi Happy thriller után most egy fokkal több kellene, például kezdhetnénk azzal, hogy Rasmus Laugét valahogy kivesszük az egészből, ha ez sikerül, akkor Mahét is, ez már így fél siker. Sőt. Egyébként a Flensburg góljaink közel felét 4 játékos lőtte, említett kettő mellett na vajon még kik, na kik? Hát persze, hogy két szélső, Svan és Wanne, csodálkozik valaki? Ha őket kiszorítjuk és szar lövésekkel nem dolgozunk alá az indulásaiknak, akkor bizony pont úgy járnak, ahogy múlt héten, Párizsban, a szélsők nem veszélyesek ---> a Flensburg nem nyer. Ilyen elképesztően egyszerű ez.
Valamikor összeszedtem kicsit részletesebben is, mi kell a Flensburg ellen, ugyan a linkelt szitu néhány éves, de az a csapat annyira úgy van már azóta, és Machulla annyira zökkenésmentesen tolja tovább gyakorlatilag ugyanazt, hogy nem vesztette érvényét cseppet sem. A Flensi ellen elsősorban kell egy betonvédelem. Olyan, ami kinyírja a kreatívokat, de közben Toft Hansenre is visszaér, miközben finoman faultolgatja, sáncolgatja Glandorfot és társait, vagy éppen kényszeríti őket szépen lövőfolyosóba. A felállt fal elleniben pedig arra is figyelni kell, hogy 0.009 fokos beugrásra alkalmas szög se maradjon a szélsőknek, mert akkor kampec. Mindkét oldalon alapvonalról is veszélyesek, nem véletlenül vannak a szélsőik a négy legjobb flensburgi góllövőben. Szinte minden szélsőgól alapja az irányító előnyszerzése, szóval ha őket kinyírjuk középen, máshol is puhulnak. Mondjuk pont széleken. Ja, és akire még borzasztóan figyelni kell, az Mogensen. Nem ő fogja góllal teleszarni a hálót, de amikor bejön, általában para van, ő pedig az, aki ezt kézremegés nélkül megoldja, mégpedig talpról, és általában hónok alatt. Ezekre az igen kellemetlen lövésekre fel kell készülni, különben nagyon fontos gólokat ver nagyon rázós szituációkban. Nem megengedett, a Mogensen-gól mostantól meg van tiltva.
Ha a támadásaink kb. harmad részét lerohanások, neadjisten indulások tennék ki, az nagyon pöpec volna, de ahhoz Breszt elleni kapusteljesítmény is kell, én meg nem akarok egyszerre túl sokat kérni. Legyen mondjuk 42%, na. Sőt, miattam tolhatjuk felállt fal ellen is, de olyan erővel, ahogy Ilic legutóbb bemutatta. Tilos a lagymatag, nem tökéletesen helyezett lövés. Bízhatunk a beálló-játékunkban is, illetve nagyon szeretnék akkurátus veszprémi szélsőgólokat. Tudom, hogy pont a Flensinél azért rendesen védekező szélsők is vannak, de muszáj az ő fegyverükből is választani valamit ahhoz, hogy le tudjuk győzni őket az otthonukban. Nagyon okosan, taktikusan, koncentráltan és legfőképpen halál nyugodtan kell lehozni ezt a meccset, vérprofik módjára. Máshogy mondjuk nem is lehet. 28:27 volt itthon, számíthat még akár ez is, mindenki vésse a kobakjába!
Ez a meccs az eddigi szezon magasan legfontosabbja, ezen persze nem ér túl sokat morfondírozni, mert nem akarom, hogy bármilyen nyomás bennünk maradjon vasárnapra, viszont el kell tudnunk viselni tudatalatt, és törekednünk kell a hibátlan játékra. Remélem mindenki látja, hogy lassíthatjuk mi magunkat és a játékunkat, de attól az nem jobb lett, hanem rosszabb, szóval gatyákat felkötni, tegyük bele mindenünket és durrantsunk oda Ljubo excsapatának!
Már most izgulok, sőt, ahogy elkezdtem írni ezt a posztot, és egyre inkább tudatosult bennem a szituáció komolysága, rég nem érzett bizsergés költözött a gyomromba. A tenyerem izzad, néha remeg a kezem és minden negyedik percben random kezdem el magyarázni annak, aki épp a közelemben van, hogy miért annyira fontos most a pont, és hogy mennyire durva, hogy a Kiel hogy itt van, és hogy kiket kaphatnánk majd áprilisban, ha...
Hajrá MI, mi vagyunk most felszállóágban, mutassuk meg a világnak, hogy ki vagyunk mi, honnan jöttünk, és hogyan lehet nyerni a Flensburg Arénában!