Még inkább hinni, tudni, megcsinálni.
Ezek a mantrák a legfontosabbak a visszavágó előtt, ugyanis nekem egy szemernyi kétségem sincsen afelől, hogy valóban mi vagyunk a jobb csapat és ezt be kell tudnunk bizonyítani az esélyesség terhe mellett. Ahogy a tanárok szokták mondani, álmunkból felkeltve is jobbak vagyunk minimum azzal a három góllal, amit eddig már összeharácsoltunk magunknak, de én akkor is szeretnék _nyerni vasárnap. Nem csak simán továbbjutni, hanem győzni. Vici.
Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha beleadunk mindent. Vagy kicsit még annál is többet.
Szombaton láthattuk, hogyan tudjuk hatástalanítani a játékukat és egyébként szépen meg is csináltuk a mérkőzés nagyobbik felében. Tudtuk azt is, hogy a vége lesz a necces, ezért menet közben kell annyi előnyt felhalmozni, hogy az a money timeban ne fogyjon el. Megoldottuk, nyilván mindenki jobban örült volna 2-3 góllal nagyobb arányú győzelemnek, ami benne is volt a meccsbe, csak hát ugye - újabb mantra - hetesek, ziccerek bevagdosása egy ilyen meccsen életbevágó, és a visszavágón még fontosabb lesz. Vasárnap le kell másolni az első meccset, de most az eladott labdák leredukálására, és a lövések helyezésére még jobban figyelni kell.
A beállóknak például remélem szólt valaki, hogy Gerard a kezeivel felfelé pillangózik, és emeli az egyik lábát rendszeresen, szóval jól működik ellene egy pattintott lövés, mint ahogy azt harmadszorra már választotta is Andriska Veszprémben, nagyon helyesen. És fontos lenne, hogy a beállóinkat ne 100%-osan tiszta helyzetben játsszuk meg, mert azt általában nem verik be, a célzáshoz úgy tűnik kell nekik néhány ember, aki lóg a nyakukon úgy rendesebben, márpedig most nem elfogadott szókapcsolat a kihagyott ziccer.
Az EHF a tactic cornerben szépen elmutogatta, hogy milyen gyönyörűen vittük a hatalmas, üres területekre a labdákat, ezt precízen csináltuk a nyitottjuk ellen, a befutkosások szintén ültek, maradjunk annyiban, hogy végre egyáltalán nem zavart meg bennünket ez a védekezési forma, fel voltunk készülve rá, remélem ez most is ugyanígy lesz. Momo és Laci átlövései az elején ismét kelleni fognak ahhoz, hogy ne tömörüljenek be a beállónk körülre - bár az ő ziccerkihagynálási faktoruknak ez rosszat nem tenne -, és legyen hely és lendület az egy-egyezéseknek. A Pálma-Lékai megoldást is szeretnénk látni, ebből itthon rendkívül gyors és kreatív támadásokat vezettünk, és ezzel talán kicsit meg is leptük őket. Az sem volna rossz, ha igyekeznénk széthúzni a védelmüket, hogy megmaradjanak a nyitott következtében megnyíló hangárnyi területek, ahova Pálma és Máté pillanatok alatt be tud andjelkovicozni szépen. Szóval könyörgöm, használjuk szépen a szélsőinket! Emlékeztek, Carlos idejében az volt, hogy 2-3 gólt minden meccsen lőtt mindegyik (!!!) szélső, erre építettünk is fegyelmezetten, most sem kell több, nyilván mi nem a széleken nyerjük meg a meccseinket, de használjuk már végre ismét ki őket.
Érdekes, hogy a védelemtől és a kapusteljesítménytől kicsit sem félek, biztos vagyok benne, hogy azt megoldjuk precízen, Timut nem meszelték el, úgyhogy lesz, de azt is illene észrevenni végre, hogy egy ilyen futós csapat ellen tök jól működött a nulla cserélésünk az itteni meccsen. Remélem látom ezt is magunktól, ha nem is egész meccsen, de bizonyos szakaszokban mindenképpen. A sorminta szerint Mikler kezd majd, és mivel szerencsére ezt a tavaszt nagyon stabilan hozzák eddig a kapusaink (kop, kop, kop), nekem aztán tényleg tök mindegy. Bárki is a kezdő, az a lényeg, hogy hozzá tudjon tenni a meccshez. És ez mostanában megy (kop, kop, kop). Nem akarok nagy szavakat használni, de tavasszal tényleg azt láthatjuk, hogy nekünk van a legjobb párunk a mezőnyben. Nem azt mondom, hogy egyénileg jobb bármelyik, bárkinél, de hogy párban ők azok, az nagyon valószínű, szerintem. Esetleg a Vardar van még ott ebben.
Szerencsére most a rajtunk kívülálló dolgok miatt sem kell ronyózni, hacsak nem jut ki a Szeged még előttünk Kölnbe, nincs mit figyelgetni, nem hinném, hogy az EHF tudna mondani ellenünk érvet - most nyilván a macedónoktól fogják összecsinálni magukat előre, én viszont, aki már ment közéjük Szkopjébe, kifejezetten örülök nekik, aztán meglátjuk, mennyien jönnek el - idén az egész hektikus szezonnal ellentétben nyugodtan, fegyelmezetten, okosan, taktikusan kell kijutnunk Kölnbe. Idegenben ugyan, de megoldjuk szerintem. Zsinórban negyedszer. Csak higgyük el, hogy ez nem lehet másképpen, ne parázzunk rá, de ne is arcoskodjuk el, tegyük a dolgunkat szépen, és álljunk úgy ehhez a meccshez, hogy nyerni kell. Akkor nem lesz baj. Mennek szurkolóink, igaz, hogy nem nagy busszal, de mennek. Reméljük a fúvószenekar aláfestéseként hallunk majd Veszprémezést és Építőközést is gyakran.
Jó utat, jó szurkolást! Hajrá Veszprém, győzelemre fel!