Az életünkért Zágrábban

Elöljáróban annyit, hogy természetesen megvan a markáns véleményünk a kedvenc klubbunk körül zajló dolgokról, röviden természetesen most is a szöges ellentéte annak, ami amúgy az általános fősodor, de két választásunk volt: egy rossz és egy kisebbik rossz. Ha egy darab fontos dolgot kell mondanom, amit biztosan megtanultam az elmúlt 5 év blogolásából, az az, hogy az igazság mindenek felett DE csak ha éppen itt van az ideje. Ergo az időzítés nagyon fontos, fontosabb, mint azt valaha gondoltam volna. Na most jelen esetben ezek voltak a választásaink: vagy nekiülünk leírni a dolgokat úgy, ahogy mi látjuk, azzal nyilván tovább görgetve a fosfolyamot gerjesztve egy olyan folyamatot, amelynek végkifejlete beláthatatlan onnantól, vagy kussolunk, mint szar a gazban, de ezzel legalább egy dolgot biztosan támogatunk: Xavit és a csapatunk nyugodt felkészülését a következő - szintén életbevágó - mérkőzésre. Utóbbit választottuk, ehhez is tartjuk magunkat most. Úgyhogy Zágráb.

Sportturista

A horvát főváros elég közel van, így hagyományosan nagy és piros tömeg szokott leindulni meccsre, most is leszünk vagy négyszázan, viszont jó volna figyelni arra, hogy van az a sporttörvényük, ami alapján jellemzően igyekeznek előállítani, majd vastagon megbírságolni néhány részeget. Tudom én, hogy nehéz kibírni egy ilyen jellegű kiruccanáson, de remek lenne végre szem előtt tartani azt az apróságot, hogy Horvátországban egy dolog érvényes: a horvát törvények. Az pedig kimondja, hogy egyrészt sporteseményre elvileg a határtól felvezetéssel kell megérkezni a helyszínre, másrészt tilos elcsámborogni, és összekötni mindezt egy városnézéssel, harmadrészt pedig meg van adva keményen, ezrelékben, hogy mennyi piát néz el a hatóság a delikvenseknek. Elég keveset, ha jól emlékszem. Ha már csak az egyik szabályt is megszeged - ami nem olyan nehéz, lássuk be, hiszen faszság a fele, és hőzöngő foci-ultrákra van kihegyezve -, kihasználják az alkalmat, és keresnek némi lóvét vele. Szóval felhívnám a figyelmet, hogy egyáltalán nem érdemes emberkedni a buszok elé küldött rohamrendőrökkel, mert biztos, hogy nem ő fog rábaszni végül ugye.

A jelenlegi aktuálpolitika még rádob egy szépet a nehézségekre, és bár szeretek a horvátokhoz menni meccsre, biztos nem fogok akkor, ha csak egy hangyabigyulányit is kétséges az, hogy rendesen és vállalható időben visszaérünk-e. Nem vagyok hajlandó 5 órát várni a határon, na, semelyik irányba sem, maradjunk annyiban. Zágráb amúgy egy seggel teljesíthető túra lenne, ha nagyon szigorú akarnék lenni, azt mondanám Kokonak: maximum egy rájúgytás van benne, az is kb. ott, ahol ő beszáll. De nem vagyok szigorú. Mindenesetre 286 km nem a világ vége, pont annyi, mint Szeged, ott lehet lenni néhány szempillantás alatt, ha nincs fennakadás határzár formájában.

A klub próbált érdeklődni a konzulátuson, hogy mi várható, de igazából ez egy olyan helyzet, ahol adódhat bármi és annak az ellentéte is szombaton, teljesen mindegy, hogy mit mondanak előre. Órákon belül változhat gyökeresen a helyzet, szóval nem nagyon lehet felkészülni semmire, addig dilemma van. Zágráb amúgy faintos város, mióta megtaláltuk a felvonót az óvároshoz, főleg azóta tetszik. Van jó kaja, sör, sajt és piac emlékeim szerint nem is volt horror áron, főleg nem a tengerparthoz képest, szóval ha nincs határzár, érdemes kicsit korábban lemenni, és körbecaplatni a várban. Mondjuk ezt jól el kell titkolni a határon, ennek érdekében nem javallom senkinek sem a mezben utazgatást. A buszokat úgyis megfogják majd, de a kocsival szállingózó többiek jobban teszik, ha azt mondják, nem meccsre mennek. Az más kérdés, hogy elég későn kezdődik a program, szóval nem kell számolni 3-nál korábbi hazaérkezéssel, maradjunk annyiban.

Meccs(ek)

A szezon eleji KP-ban is utalgattam ugyan, Room303 pedig itt piszkálgatja a témát, szóval a szerkesztőségi vélemény _majdnem egybecsengően az, hogy ez a Zágráb döbbenetesen veszélyes csapat. A többieket ugyan még nem győzték meg teljesen, de én már tavaly is úgy láttam, hogy bazinagyot léptek előre Vujoviccal. Szürreális, hogy egy montenegrói ilyen szinten motiváljon egy tisztán horvát csapatot, de jól láthatóan működik náluk ez. Az első meccsen legyalázták a valójában eléggé álmosan önmagát keresgető Kielt, a következőn viszont az eltiltott Zlatko Horvat nélkül nyertek Celjében egy góllal. Ok, ez sem a világ legnehezebb dolga, de azért nekem van rá egy söröm, hogy fognak még hullani pontok a Zlatorogban.

Tavalyi vonalat erősítve idén is ők állnak a legkevesebb kapott góllal - nálunk például kilenccel kaptak kevesebbet két meccsen -, amit helyenként borzasztóan aggresszív védekezéssel tudnak produkálni csak. Erre fel kell készülnünk agyban, mert egyrészt nem lesz a pályán Nallaci, aki mindenkire nyugtatólag hat és bevállalja a már szinte bevállalhatatlant (mondjuk elutazik a csapattal), másrészt hazai közönsége előtt a Zágrábnak sokkal könnyebben gurul el a gyógyszere, láthattuk az amúgy tök nyugis Zlatkonál is, aki nem átalkodott már az első adandó alkalommal indokolatlanul durván törleszteni azt az ellene elkövetett Toft Hansen faultot. Nem mérlegelt túl sokat, ez pedig veszélyes, főleg így, hogy nálunk már nem nagyon fér bele több sérülés a pakliba. Nagyon észnél kell lenni tehát a Zagreb Arénában.

  • kelleni fog egy frenetikus Mirko, mert nyilván ő fog kezdeni a vérei ellen. És az is kell majd, hogy Roló adott esetben jól tudjon beszállni.
  • a védekezést Laci nélkül precízen össze kell rakni. Muszáj. Darabra nélküle is megvagyunk amúgy - az persze kérdés, hogy Sulic játszik-e -, de vezérként és agyként rettenetesen hiányozni fog. A motivációval nem hiszem, hogy lesz gondunk, akkor pedig már védekezésben nagyjából megvagyunk. A Zágráb sem az a lekövethetetlen támadásairól híres csapat, itt a védelmek fognak egymásnak esni, maradjunk annyiban. Egy jó GulyásPeti nagyon-nagyon jó volna.
  • fenti pontból következik, hogy minden egyes labdát meg kell becsülni támadásban, ha ez a Flensburgnál is sarkallatos pont volt, akkor a horvátoknál még inkább az. Sok passzos, rengeteg labda nélküli mozgással tolt támadásokat kell vezetnünk, tökéletes lövésekkel a végén, mert Ivic sem viccel mostanában. A kieli belső hármas mondjuk kintről is veszélyes, úgyhogy a tüzelőerőnk megvan Laci nélkül is.
  • nagyon fontos, hogy tilos felülni a provokációnak. Lesz ilyen, biztos vagyok benne, a Zágráb egyik vezető lételeme a balhé, szóval csak okosan.

Teljesen mindegy, hogy mennyivel, de ezt a meccset ismét elképesztően fontos volna megnyernünk, a szurkolókon nem fog múlni, ezekben a vérzivataros időkben is négyszázan leszünk ott a Zagreb Arénában, ha valami, ez megmutatja, hogy mennyire vagyunk a csapattal. Nagyon.

Hajrá Veszprém!

És másnap 17.00-kor pedig Eszéken SEHA-meccs van. Nem lesz egyszerű túra ez sem, maradjunk annyiban.

Jönni fog KP is valamikor ma, itt pedig a tippjáték a játszani akaróknak!