ZuppaKuppa

A tavalyiról lecsúsztam, mert pont akkor nyaraltam, az ideiről viszont négy lóval sem tudnának visszatartani, hogy miért? Hát egyrészt nyilván azért, hogy élőben is megcsudálhassam a szegedi csodabuszt. Bár már annyit olvashattam róla, hogy az én sekélyes fantáziám is maga elé rajzolja, ha kell, de élőben még gyönyörűbbnek remélem, na. Várom, hogy láthassam, hogyan csillan rajta a kisalföldi napfény, és amúgy is kíváncsian várom, hol parkol majd. Aztán pedig azért, mert pontosan tudom, hogy a következő Veszprém vs Szegedre döbbenetesen sokat kell várnom, úgyhogy muszáj már most szájkaratésra felfújnunk az orcánkat, mert ilyen szempontból csúnya vegetálást hoz a következő szezon.

Nem mintha részemről annyi kérdést látnék ebben a meccsben, de azért mindig észnél kell lenni a Szeged ellen, és pontosan annyi góllal kell megverni őket, amennyivel csak lehet.

Előző szezon

Sok babér Pastor csapatának a Veszprém ellen tavaly sem termett, Vautor ugyan nem szívesen emlékszik vissza minderre, de mi pont azért vagyunk veszprémiek, hogy felemlegessük azokat az amúgy túl sima győzelmeket, hehe. Szuperkupával nyitottuk az évet, amit ugyan nem láttam, de az eredmény és a hozzám érkező vélemények alapján nem volt nehéz elképzelnem, tarolásnak tűnt Veszprémben. Aztán legközelebb már csak tavasszal találkoztak a csapatok, de akkor sokszor, a rájátszásbéli oda-vissza Veszprémben kezdődött, ahol öt gólt kaptak a vendégek, ezen pedig úgy felhúzták magukat bizakodóra, hogy a visszavágótól már majdnem magam is tartottam. Nem volt mitől, mert hiába Töcök remekműve, a várva várt 6ása tulajdonképpen elmaradt. Vagyis nem, csak máshogy 6ott, na. Ezzel eldőlt, hogy Veszprémben kezdődik a bajnoki döntő, ami pedig idén kimarad. És ott volt még a kupa. A reménykedés kicsit lanyhult ugyan, ettől függetlenül döbbenetesen jó hangulatú kupadöntőt láthatott az, aki elvándorolt Baranyába. Persze adódtak dolgok, amiken mi is morfondíroztunk, de összességében elégedettek lehettünk a látottakkal. A két csapat aztán még a két meccses bajnoki döntőben feszült egymásnak, az elsőn az Arénában kicsit belénk is állt a kaka, de aztán negyven perc után magára talált a csapat, és helyretette a dolgokat. A visszavágó pedig némi túlzással már el sem érte a szegedi ingerküszöböt, pedig jó volt az. Nekünk.

Na ez volt a tavaly, ez pont 6:0 Ortega javára.

Úgyhogy lehet itt azzal jönni, hogy Juan Carlos Pastor mekkora mágus, én mégsem cserélném el az összes hibájával együtti Carlos Ortegára. Isten ments. Egy edzőt az eredményei minősítik, ezt hallottuk már kilencvenezerszer, szóval innen nézve nekem nem kérdés, hogy ki a jobb edző. Ortegán minden egyes évben látszódik a fejlődés, és az, hogy tanul a hibáiból, ha kell. Pastor eddig egyszer sem tudta legyőzni, megszorongatni is csak ritkán sikerült hosszabb-rövidebb szakaszokra. Aki pedig esetleg a keretek közötti különbséget mondaná JCP egyetlen hátrányának, az legyen kedves vegye figyelembe azt a nem elhanyagolható tényt, hogy ő a szakmai munka elsőszámú felelőse ott, szóval egészen erős befolyása lehet az igazolásokra. Nos nem tudom ki hogy van vele, de azoktól idén sem estem hanyatt. Hogy miért?

Igazolások

Hát mert ezek szerint a MOL-Pick Szeged keretével tavaly egyetlen probléma akadt, mégpedig a ballövő poszt. Nem mondom, valóban hiányzott egy kintről is veszélyes átlövő, aki védekezni is tud, hát most jött Petrus. De ha azt mondom, hogy Palmarsson vs Thiago Petrus, akkor melyik tűnik használhatóbbnak? Ortega kettes védőt is szeretett volna, ezt így egyszemélyben megoldottuk Aronnal, ugyanakkor egy jó kettes védő Szegeden is elkelt volna, hiszen Kálmán ugyan tényleg fasza annak, Zubai viszont már nem annyira, és az új csávó sem ott mozog, ha jól informáltak. Mindenképpen kevesen vannak arra a posztra. Lehet itt erőlködni Ancsinnal, de ő igazából nem az, Fecit pedig nem lehet egyszerre mindkét poszton használni, hja. Egy védekezni tudó rendes beálló már régóta hiány ott, és a kapuspártól továbbra sem vagyok elájulva. Sliskovicot persze nem kezdem el összehasonlítani Curuvijával, a balszélsővel, de azért már eleve az a gesztus sokat elárul az általam felfedezni vélt különbségekről, hogy Szegeden úgy küldték el a hűség hazai szobrát a szerződése lejárta előtt, hogy a helyére egy nála pont semmivel sem hosszabb távú megoldást választottak. Na mindegy, meglátjuk. Szerkezetében mindkét csapat javult, ki jobban, ki kevésbé, és sehol sem kell új embereket tömegével beépíteni, szóval innen nézve akár mérvadó is lehet ez a mai szuperkupa. A tavalyi különbség mondjuk nem csökkent, ha őszinték akarunk lenni, de talán beljebb vannak egy Mindégíával. Mi pedig variációs lehetőségek sorával, ha jól csináljuk, viszont abban biztos vagyok, hogy mi felkészülésnek tekintjük ezt, míg a kékek egy igazi kupának.

Felkészülés

Ezen a ponton viszont döbbenetes különbségek vannak, már akkor is sápítoztam rajta, de idén kb. ugyanaz ismétlődött meg, mint tavaly. Most komolyan, értem én, hogy közel van Temesvár meg Orosháza, és igen, kell a haknimeccs is felvezetésnek augusztusban, na de aki komoly eredményt akar, az nem sajnálja megmérettetni magát nála jobbakkal is az előszezonban. Vagy ez csak az én szememet szúrja? Nézzük csak: mi játszottunk egy autogramosztogatósat útban a Sparkassenre, ott pedig jött a Baia Mare, Berlin, Kiel sorozat. Aztán újra hakni Bécsben, majd Chambéry, Montpellier, PSG. A Szeged eközben Temesvár, Orosháza, majd Szaúd-Arábia, Nexe, Vardar. És az újabb Nexe elleni helyett toltak Füred ellen egy zártkapusat, amit egy góllal nyertek végül meg. Nem az eredmények miatt, mert az tényleg nem fontos ebben a szakaszban, de az ellenfelek tekintetében érezzük a különbséget? Na mindegy.

Szuperkupa

Egy félidőnyi, tipikus első meccses bénázást vizionálok mindkét csapattól erre a maira. A keretek teljesek ugyan, de mégis rég volt már Veszprém vs Szeged, idegen a környezet is, bár a hangulat remélem rendben lesz attól függetlenül hogy méltatlanul kevés szegedi pajtásom jön erre el. És ezen a ponton megragadnám a lehetőséget, hogy megosszam a babonából eredő félelmeimet. Nem jön Csapcsi, aki mindig ott szokott lenni a komolyabb zakóknál, és az utóbbi 5-6 évben hagyományosan azok voltak a legnehezebb rangadók, amikre Szegedről úgy összességében kevesen jöttek. Szóval nagy a baj.

Na jó, azért nem akkora

Bízom magunkban, bízom a fiúkban, és bízom az elvégzett munka hatékonyságában. Ha egy rendes védekezést fel tudunk pattintani, akkor sok gondunk nem lehet. Ha nem, igazából akkor sem esek rögvest kétségbe, a keretünk mélysége ugyanis rengeteg variációt kínál támadásban is végre, szóval a sok gólos meccseket is be tudjuk húzni, ha éppen az kell. Szokásos kívánalmaimat felsorolom még, remélem, hogy nem sérül meg senki és mindenki kap lehetőséget, aki nevezve lesz. Nagyjából ennyi, hajrá Veszprém!