Évek óta dől mindenhonnan, kicsit már közhellyé is vált, hogy Veszprém az ország, ha nem egész Európa kézilabdás fővárosa. Hol máshol lehetett volna hát nekiugrani egy ilyen rendezvénynek, mint nálunk? A város a játékot imádja, az ország többi része meg játék és az azt körülvevő, ún. milliő miatt a várost. Az átlagmagyar pedig úgy általában a fesztiválokat. Innen nézve tényleg csak idő kérdése volt, mikor lesz az ötletből valóságos rendezvény.
Hála a klub szorgos munkatársainak, a tulajdonosváltást övező bizonytalanság, a vélt vagy valós személycserék, az anyagi és egyéb természetű kisebb és nagyobb kérdőjelek ellenére összeállt egy papíron hibátlan hétvége terve, amit a Vranjes-éra kezdete sem húzott keresztbe, szerencsére. Ahogy az a pilot eseményekkel márcsak lenni szokott, egy-egy mozaikdarabka talán kicsit későn került a helyére, de végül a bérletújítással együtt jött a hír, létrejön ez a frankó kis rendezvény.
Csak aztán kiderült az is, mennyibe fog ez nekünk kerülni, és lett is ebből morgás rendesen.
Csilla véleményét annyiban mindenképp osztom, hogy az egy főre jutó sirató & zsörtölődő kórusok terén világviszonylatban is az elmezőnyben vagyunk. Viszont ez a rendezvény az augusztus végi, kánikulai napfénynél is durvábban világított rá arra, hogy bizony a Veszprém drukkerek zsebe sem bír el mindent.
Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, ebben az országban nincs még egy olyan sportcsapat, amelynek szurkolói akár csak megközelítőleg hasonló nagyságrendű lóvét költenének - közvetlenül vagy közvetett módon - a csapatukra, mint a veszprémiek. Soroljam?
Bérlet: legalább ~70.000 (szektortól függ, de ennél lényegesen kevesebbet kizárólag az O szektorért kérnek) - kb. 3.500 fő
Meccsjegy: (azoknak, akiknek nem jutott bérlet): 1.500-16.000 (!) Ft / alkalom - meccsenként valahol 0-1500 fő között
Mez: alsó hangon 10.000 - évente 2-3000 fő
Köln: kb. 100.000 Ft / fő (jegy 30.000-től a csillagos égig, utazás legalább 40.000, szállás hasonló, és akkor még nem ittunk egy árva Kölscht sem) - évente kb. 4-5000 fő
Idegenbeli utazás: 30.000-től a csillagos égig - meccsenként 50-400 fő
És akkor még az egyéb klubos bizbaszokra, az évi 1-2-3 Arénában rendezett válogatott meccsre és sörre nem is számoltunk egy vasat sem. Inkább ne is add össze, mindenkinek jobb így.
Ezek után nézzük meg újra a Kézifesztivál jegyárait (8-10-12.000 Ft) talán így jobban érthető, miért borultak ki jópáran. Mert az nem kérdés, a többség minden egyes alkalmon ott szeretne lenni. Hát még Gulyi és Geri búcsúján!
Nehéz ügy ez, hogyne, sokba' van ez a klubnak is, nem vitás, önmagában beröffenteni az Arénát egy egész hétvégére is szép pénz, és akármekkora cimbik is, a lengyelek sem ingyen jöttek, azzal azért legyünk tisztában. De ez mind-mind a befektetés része kell, hogy legyen. Mert az első rendezvényről sok minden hiányozhat, egyvalami azonban nem: a nézők. Itt pedig sajnos az hiányzott a legjobban. Rettentő kár ezért, mert így kimaradt egy bődületes nagy ziccer. Közhelynek közhely, de mégiscsak egyszer 40 éves a klub, az pedig végképp a vakszerencse kategória, hogy a csapat két halhatatlan ikonja épp most és egyszerre búcsúzik a profi játéktól. Önmagában csak ezek miatt dőlnie kellett volna a népnek. Csakhát a jegyár.
Azok, akik kint voltak, biztosan nem érezték magukat rosszul, de azért azt hiszem, nem csak bennem maradt hiányérzet. A téren éppen csak lézengtek, a csarnokban mindenki kb oda ült, ahova akart, annyi volt az üres hely, és még a büfében is alig-alig volt sor - ez nem az a fíling, ami miatt a fél ország a mi meccseinkre akar járni.
A hétvége még egy fontos dologra rámutatott. Hiába imádja Veszprém a kézilabdát, ma már a bérletesek jelentős része - ha nem a többsége - nem Veszprémből jár meccsre. Látszik ez persze minden nagyobb meccs után, amikor elindul a karaván a 8-ason Fehérvár felé, de olyankor nem gond ez, egy-egy meccsre le lehet ugrani Pestről, akár hétköznap is. De egy egész hétvégés program, az tök más, talán érthető, hogy arra már nem feltétlenül fog mindenki lejönni, kétszer oda-vissza autózni, vagy szállást kivenni pár felkészülési meccs miatt. Épp emiatt kellett volna nagyon durván célba venni a várost, azokat, akik amúgy nem tehetik meg vagy nem akarják megtenni, hogy egy fél(?)havi fizetésüket kézilabdára költik. Ezt a rendezvényt bizony a veszprémieknek kellett volna megtöltenie, azoknak, akik Köln után kimennek a térre ünnepelni. Meg azoknak, akik minden meccset megnéznek a tévében, de amúgy eszükbe sem jut meccsre menni, mondván, úgysem lehet bejutni.
Mondom, szerintem csodálatos kezdeményezés volt a Handball City Festival, csak nem sikerült eltalálni a célközönséget. Itt bizony zárójelbe kellett volna tenni a jegyárat és helyette inkább ki kellett volna rángatni minden veszprémit, és rajtuk kívül még a Balcsinál nyaralókat, az épp erre járókat, a kocaszurkolókat, jöjjön mindenki, igyon egy (Építők) sört az Aréna tövében, tapsikoljon az új játékosoknak, Vranjeséknek, a lengyel és szlovén cimbiknek, egyen egy kolbászt, aztán azt kb. 5500 szerencsést kivéve, akinek jutott a csarnokba jegy, nézze meg a meccset a kivetítőn.
Mindeközben pedig hagyja ott a 8-10-12.000 forintos beugró árát a büfében. Mert azt ugye mindenki tudja, hogy a fesztiválok költségvetésének kisebbik felét fedezi a beugró, a nagyobb rész a sörből, a rozéfröccsből és a hot-dogból jön össze?