Meg persze úgy jár, hogy nem kellett helyszínen anyázni az első elődöntő miatt, de persze hol van az a tavalyi döntőhöz képest. Aki ott volt, az tuti, hogy azt sosem felejti. De persze arról már írt csilla, rám maradt a f4-újonc és az ezerszeres győztes meccse.
Megmondom őszintén, előzetesen nem tudtam, milyen meccsre számítsak, de azért két spanyol iskolát képviselő edzőtől talán arra lehetett számítani, hogy szénné védekezik egymást a fiúk. Erre mi történik? Simán van hét perc alatt 8 gól, amolyan igazi kieles tempohandballos módit tolva. Érdekes ez, az biztos. Pedig még csak azt sem mondanám, hogy nem védekeztek a csapatok, inkább arról szólt a mese, hogy szépen kidolgozottan, összeszedetten támadott mindkét csapat, a kapusok meg az elején nem nagyon találták a lasztit. Semmi extra nem történt, Borozan, Cindrić, Rivera, Mem.
Aztán Perez de Vargas találta meg előbb a rolót, Árpád is úgy-ahogy, de nem eléggé: a Barca továbbra is szépen támadott, labdát szerzett, indult, hatosfalat (ami volt néha 5+1 is) szedett szét, a Vardar meg fenn-fennakadt, így a félidő közepére elkezdett elnyúlni a Barca. Mondhatnánk, hogy papírforma, kérdés, hogy ezen a meccsen valójában volt-e papírforma: egész pontosan 13 perc után 5:8 áll a nagy kockán (hivatalosan Vardar-Barca meccsről beszélünk, ugye), és akkor még Kiro pályára se lépett. Aztán megjött ő is.
És ahelyett, hogy elkezdte volna csipkézni a hálót, az történt, hogy emberelőny Vardar, és hopp, máris csak egy közte, Kiro meg azonos létszámnál a VIP-páholyok asztaláról lőtte le a borosüveget.
Borozan továbbra is hatalmasat játszott, a Barcánál nem volt egyértelműen kiemelkedő játékos, ott "csak" a csapat működött (nem mintha kisDusi és Cindrić ne játszottak volna továbbra is jól), úgyhogy 0-1 gólon ragadt a különbség. Ami furcsa volt, Gyibirov az első húsz percben két labdát kapott, egyiket a kapusba verte, másikat olyan szinten nem merte bevinni, hogy inkább passzívért visszalőtte az irányítónak. Sokat nem láttam a kopasz mágust idén, de nekem ez tőle nagyon meglepő volt, na.
A félidő utolsó harmadára a fiúk kicsit kivették a tempót a meccsből, mindkét oldalon, mintha már mindkét csapat arra gondolt volna, hogy holnap is lesz meccs, majd eldöntjük ezt a mait a végén. Gyibirov azért még egy helyzetét beleverte a kapusba, biztos, ami biztos. Hogy ne felejtsük el, hogy kézilabdameccsen vagyunk, a mintegy 26 percig hibátlanul fújó bírók egy perc alatt fújtak gyorsan három faszságot is: először Tomas helyett Enterriost állították ki, aztán Sztojlovnál fújtak a semmire egy szabálytalan zárást, aminél pedig Sorhaindo játszotta el a hattyú halálát, majd Maquedát szórták ki a semmire. Ennek örömére gyorsan dobtak is egy üres kapus gólt a macedónok (szeretném végre megfejteni ezt az üreskapus balfaszkodást, pláne 5-5-nél, hogy mire jó). A Barcának sikerült tehát annyira lassítani és a tök fölösleges üres kapuval elérni, hogy a Vardar vezetett is szépen eggyel a szünetben.
Nem nagyon akartam leírni az első félidő alatt, de a szünetben meggyőzött a stúdió, egész konkrétan Pásztor Pista: nekem is volt egy olyan érzésem, hogy ez a két csapat gyorsabban játszik, mint a Veszprém (és mint a PSG, bájdövéj). Kicsit hazatekintve: Vranjes is szerintem ebbe az irányba fog elmozdulni majd. Meglátjuk, egyelőre itt a második elődöntő második félideje az arcunkban.
Hogy nem volt tudatos teljesen a lassítás barcelonai oldalról, az hamar kiderült a második félidőben: ismét ezerrel pörgött mindenki, de a védekezés is, mindegyik oldalon. Ennek eredményeképp továbbra is adok-kapok meccs alakult, egy gólnál több nem nagyon volt se ide, se oda. Ami meglepő lehetett, hogy az itteni Xavi is ragaszkodott az eredeti koncepciójához: Syprzak egészen konkrétan használhatatlan volt, de se Sorhaindo, se Nøddesbo sokáig nem érkezett, ami miatt elég bénakacsa-jellegű volt a katalán támadójáték. Aztán amint végre ez nem csak a kívülállóknak volt világos, jött az utóbbi, és puff, rögtön lett elől is fazon. Mik vannak.
A félidő közepére azonban kettő lett közte, mégpedig talán kicsit meglepő módon a Vardarnak. Karačić és Dujshebaev voltak a húzóemberek, és feltűnő volt, hogy a Vardar sokkal jobban játszik emberhátrányban, mint a Barca. Furcsa, de míg ők 45 perc alatt három gólt dobtak így, a katalánok egyet sem - tehát ez volt szinte az egyetlen különbség közöttük, előnyben ugyanaz, a kapusteljesítmények nagyon hasonlóak. A Barca játékán továbbra is azt lehetett érezni, amit az egész második félidőben: valami megakadt, minden egyes gólért szenvedniük kell, és néha Árpád is hülyét csinált belőlük. A Vardar mégsem tudott leszakadni, mert Perez de Vargas is úgy döntött, hogy neki is kell bravúr, nem csak a kötelezők. Míg az első elődöntőben sajnos zongorázni lehetett a különbséget a két csapat kapusai között, itt mindketten nagyon ott voltak.
Mielőtt nagyon stabillá vált volna ez a plusz kettő, néhány macedón bénázás, gyorsindítások, és tíz perccel a vége előtt - tehát úgy a money time-ra fordulva - máris a Barca támadott a vezetésért: de Árpád a helyén volt, így továbbra is enyhe Vardar-esély látszott a végjátékra. De egy ismételt elrontott macedón támadás, és máris fordult a tendencia: egy a Barcának, és a Vardar egyenlít. Mindkét edző rendesen használta a padot, így nem látszott senkin olyan, mint az első elődöntőben Nagy Lacin, itt még bőven volt erő mindenkiben (nem jó előjel ez a bronzmeccs előtt, na). Aztán meg megint fordult. Megjósolhatatlan volt, hogy mi lesz belőle.
Cindrić jó másfél perccel a vége előtt előnyhöz juttatta az övéit, amit úgy 15 másodperccel a vége előtt kapus nélkül támadva (ilyenkor látom értelmét, nyilván, hisz mit lehet veszíteni) Lazarov egyenlített. TO Vardar, majd Cindrić négy másodperccel a vége előtt döntőbe lövi a Vardart.
Ennyit a papírformáról. Borulhatott volna a másik meccsen is.
Holnap minket a bronzmeccs érint, hogy mennyire fogják komolyan venni egyik, illetve másik oldalon, azt nem tudni. A Barca nyilván nyerni jött, és persze a Veszprém sem a bronzra vágyott, még ha esélyesek nem is voltak. Kár érte, mert igazán verhető PSG-vel játszottak.
Szurkoljunk holnap a Vardarnak?
Képet az EHF-től csórtam, bocs.