Kiscsarnok, a kapu mögötti szektornál Marian Cozma felirattal, mi tavaly is itt játszottunk, nem-e? Voltak üres székek a kapu mögötti részeken, és annyira nagy hangulatot sem érzékeltem elsőre, de azért a dobolás, állandó skandálás persze megvolt. Lassan érték el az utazósebességet. Két könnyű góllal kezdtük a meccset, na, erről van szó, motivált fallal találkozott a támadó Dinamo, amiből gyorsan lettünk eredményesek. Nem igazán találta a réseket a hazai csapat, és hetesből sem tudtak eredményesek lenni, mert Rodri védte az elsőt, úgyhogy összességében úgy kezdődött a meccs, ahogy én elvártam. De ez csak az első két percre volt igaz.
Tegyük hozzá, hogy felállt fal ellen mi sem villogtunk túlságosan, Hesham is, Martinovic is előkészítetlenül, korán blokkba lőtt egy-egy támadást, Elderaa tudott besétálni egy labdával hat méterig, amivel ismét lépéselőnybe kerültünk, de na 10. percre összeszedett 3 kiállítással vészféket rántottunk magunkon. Aztán RostaMájki percei következtek, gyorsan berámolt két szépet, és Corrales nagy védése kellett ahhoz, hogy ne vegye át a vezetést a hazai csapat. Megtörték a kezdeti lendületünket, aminek egyáltalán nem örülök, mert arról a meccsről, amikor itt kikaptunk, nagyon hasonló folyamatokra emlékszem. Magunkat zavartuk össze, Hesham kétperce megint micsoda? Mármint tökjogos.
Martinovic rázta meg magát végre, egymás után kétszer is kintről volt eredményes, de rajta kívül nem nagyon látunk el a kapuig, és ezek a szituk is annyira nehezen jöttek össze a Veszprémnek, hogy jajjj. Nagyon kell Remili ennek a csapatnak, hogy valaki észnél is legyen, és ezt leírni meglehetősen szürreális. De nézzük meg, ahogy pályára került, igazából két percen belül kiegyenlítettünk a -2-ről, Periera időt kért, és teljesen más ritmusban játszott a fehér csapat. Ezt a Dinamot szét kéne futnunk ma, mert felállt fallal szemben továbbra is borzasztóan vérszegények vagyunk, sem középen nem tudjuk kialakítani a megfelelő helyeket, sem a lövők nem tudnak kintről, és egy-egyezésekből sem eredményesek lenni, Adelt pedig ez a fal is kb. eltakarja. Egyedül Remili ismerte fel ezt kellőképpen, ütemet váltott, gyorsított kicsit az egészen, és máris mi diktáltuk az ütemet. 22. perc, 10:11.
De egyedül ez nem megy. Hú, Cindric idei első jó mozdulatát is megéltük, a Remilinek bepattintott gólpassz miatt bravó, de sajnos továbbra is azt látom, hogy Remili a legmotiváltabb veszprémi (ami önmagában óriási WTF, hát miért nem az Egypt-squad kaparja a gerflort a legjobban??) ennek és annak megfelelően, hogy egyértelműen ő az agy a pályán, amikor fenn van, ő is vállalja a legtöbbet. Alfa, na, továbbra sem értem ezt a csapatkapitányságot, hogy őszinte legyek. Nem Elderaaval van bajom, félreértés ne essék, de a komplett tavalyi szezont kihagyta és most is még inkább a sebeit nyalogatja, biztos, hogy jó ez így? Közben három sáncoló kéz melletti folyosós lövés ment át Rodri hasfalán, így 15:15-ös döntetlennel vonultak pihenni a felek, nos, ennél továbbra is több kell. Sokkal több. Amíg meg nem érkeznek a belső posztokra az igazolt delikvensek, addig bazira védekezni kéne, hogy futni tudjunk belőle, és ne kelljen felállt fal ellen totyorogni, ez volna a könnyebb út a második félidőre. Sem a támadásunk, sem a védekezésünk nem pörgött fel kellőképpen, remélem a második félidőre más felfogásban érkezünk.
Eközben, szintén Romániában szürreális jelenetek játszódnak le a futsal Eb-kvali visszavágóján, a román szurkolók összebalhéztak a román szurkolókkal, gondolom az is Bukarestben van, óvatosan este a városban!
Na, valami szikrát mintha elkaptunk volna, szép beálló elleni védekezéssel, második hullámmal érkező Hesham-góllal ismét mi kerültünk lépéselőnybe, és Corrales is belenyúlt két lövésbe, Marguc gyönyörű kiszorított szögesével kettővel is vezettünk a 35. percben. Gyerünk már, erre a vonatra kellene felülni msot, és elnyúlni kicsit. A románok 7a6ellenivel sem tudtak komolyabb helyzetig jutni, de egyszerűen annyira körülményesen támadunk, hogy nem jó nézni. Hesham és Elderaa különösebben nem érzi egymást egyelőre, nem is értem, Martinovic pedig galambokat lőtt talpról, ehh. A három gólos előnyünket éppen pont másfél perc volt ledolgozniuk, eladott labdák, oda nem érések, az első félidőhöz hasonlóan itt is két-három percet tudtunk azon a szinten játszani, amin elvárható lenne. Az nem sok. És ez a Bukarest, nem a Berlin.
5 perc alatt 5:0, hátööööö. 20:18 a 40. percben.
Időkérés. Jött Remili, aztán Hesham fasza bejátszást tolt Adel kezére, végre, így kéne ezt mindig. De nem tudunk lendületet venni semmiből sem. Illetve Pechmalbek pályán ragadásával gyorsan képesek voltunk két lendületből végigjátszott gólra, hát basszus, azt kell mondjam - pedig nem gondoltam volna, hogy fogok ilyet - hogy Csaszinak igaza volt. Végre. Én sem értem, miért nem tudjuk ezt állandóan, ha néha mégis. Cindric sem, Hesham sem, Elderaa sem elég gyors, sem lábban, sem fejben, sem elöl, sem hátul. Kicsit megfáradni látszék a bukaresti csapat, ettől még persze mi nem nézünk ki sokkal jobban, de ismét a bűvös három gólos előnyünknél voltunk hirtelen, amikor Periera időt kért. Cupara is pályán találta magát, meg is fogta Hesham lövését, aztán labdát is szerzett az egyitomi, amiből végül kacifántos úton Cindric szerzett könnyű gólt, na végre. Jajjj istenem.
Az 50. perc környékén érezhettük először, hogy beállt valami szintre minden, ami a mai győzelemre ugyan csúcsosan, de elég volt. Cupara az indokolatlan bajuszával hetest és ziccert is védett a végjátékban, szerencsére Corrales is a túloldalon, úgyhogy nagy nehezen behúztuk ezt. Ami jó. De azért azt is lássuk, hogy továbbra is rettentően csikorog minden. Nem ősszel kell címeket nyerni, ájnó - bár most éppen lehetne, mert a Superglobe-time következik, amire címvédőként érkezünk majd Egyiptomba - de bárhogy hunyorgok, továbbra sem igazán látom, hogy mi a terv. Adel ma ugyan jobb volt az eddigi önmagánál, az eddigi leggyenguszabb falban, de a többi új érkező továbbra is homály. Remili nélkül nem tűnünk acélosnak, vagy hogy is mondjam szépen és Corrales is hozta az átlagot, de jókor védett többször. Fel kéne nőni hozzájuk. 27:30, azért ez fontos két pont.
Kis össznépi pihi jön a BL-ben, hakni kör nekünk, meglátjuk, hogy idén mit alkotunk ott. KIcsit félek a szezon ezen pontján összekerülni egy Magdeburggal, de még van másfél hét addig.
Hajrá Veszprém!
Kép forrása a hivatalos oldal.