Sok idő nem telt el két túra között, dehát ilyen ez a november, nem igaz? Egyébként egészen korán elindultunk, T+30 perc, de hogy végül hogyan értünk csak délután kettőre Celjébe, azt meg nem tudnám mondani, hiszen csak jöttünk. Mindenesetre mi mindent megtettünk a két klub közötti sportbarátság életben tartásáért, Piticsék régi celjei kapcsolata foglalta a szállásunkat, hoztunk neki ajcsit, velünk jött meccsre is, és még maradunk is. Szerintem az elmúlt évekhez képest egészen sokan is vannak a helyi erők, én még tombolát is vettem, mert szeretnék nyerni egy Marguc-mezt, hogy ne kelljen kunyerálnom, úgyhogy tényleg leróttuk a kötelességeinket, kezdődjék a meccs.
Két labadavesztéssel kezdtük a mecset, a lelátót viszont egyértelműen uraltuk az első percekben, és Corrales is védett egy szépet, plusz a második kapuralövésük is kapufa lett, szóval összesen négy támadás után nem volt gól a meccsen, Zaponsek pedig fogott mindent. Liget védekezése utáni elgurult labdát bravúrosan szedtük össze, 0:2-re vezettünk is belőle. Hetesből szépítettek, de a Koszorotov, Casado, Remili belső hármasunkra kijöttek kicsit nyitott védelemmel, amit Remili simán átemelt. A védekezés egészen a helyén volt, Gasi viszont kihagyta a lerohanás második hullámából keletkezett ziccert, de ők is hibáztak, 8. perc, 1:3, nincs túl nagy gólfosás, na, De én ezt jobban szeretem. Gyönyörű befutásból lőttek gólt a szlovének, aztán volt némi elremilizés, de közben azért vágott már három gólt a srác, utána Pechmalbekre rohantunk le, igazából diktáljuk az ütemet, úgy érzem.
Corrales a helyén, most már ez a harmadik meccse zsinórban, amikor stabilan kezd, jó lesz ez, pedig közben a celjei kapus is fogta Fabregas ziccerét, és ismét hetesből lehettek eredményesek. Az első igazi átlövésgólunkra 14 percet kellett várnunk, Koszorotov vágta be, Margucot pedig kicsit megfogta a hazai környezet, mert a második ziccerét is elrontotta sajnos. Sebaj, legalább annyian nem akarják majd a mezét, hehe. 15. perc, 4:8, időt kért a Celje. Corrales nagyon szépen fogta a kinti lövéseket, ezt nézzétek:
Hát mikor láttunk utoljára ilyet? Na ugye. Jujjj, dejó.
Egy szépen elhalászott labdából megúszó Marguc végre belőtte a helyzetét, nagyon kellett ez. Neki is, de nekem is, szerintem. Egész komoly gála-hangulat kerekedett, Sandell is pályára lépett, végre nem sorcserézünk, hanem jönnek sorban az emberek, Fabregas pedig a 2. gólját is bevágta, pedig azt hiszem nem ő kezdett. Éééés, Mahé is pályára került közben, közbe is lőtt talpról, ami szépen megpattanva ment be, de annyira gyorsan jött a következő gólunk, hogy a piszkáld ki-t alig tudtuk elnyomni. Parádé, 8:15, 20. perc, Liget is gólt lőtt. Lehet, hogy végig sem írom, elmegyek örvendeni félidőben. Egész komoly védelmünk van, jó, Sandell elbénázott egy elhozott labdát, de igazából belefért az is, egy gyors góllal tette helyre a hibáját. Annyira gála lett az első félidő vége, hogy Andriska is gólt lőtt, de igazából összességében nekem ez a Veszprém most tetszik, nem tudok hibát keresni ilyenkor benne. Örülök. Jó lenne egy hetesvédés is, vagy esetleg következő hetesre egy kapuscsere, de ez szőrözés, tényleg. Corrales védés utáni Mahé-Andriska-Elisson gól már edzőmeccs-érzést öltött, és utána el is kezdtünk kicsit kapkodni - illetve hát gyorsítani, amibe bele is lehet hibázni, nyilván - de itt Momo is időt kért. A második úgynevezett átlövésgólunk Ligeté volt, aki bennmaradhatott támadásra, juhúúúú.
A szünet, abszolút bé-sorral tolva 17:22, a védekezések kb. elmúltak a 10 percben, de az fölényünk egyértelmű ma.
Descat is pályán, elmondhatjuk, hogy a két kapuson kívül minden elhozott játékos pályára lépett a második félidő elejéig, ami azért mindenképpen örvendetes, szerintem. Gasi folytatta a gólgyártást, és az előbb említett francia szélsőt leszámítva visszatért a kezdőnk, és miután az említett jóképű belőtte az első hetesünket, azt is elmondhatjuk, hogy a sérüléséből visszatérő Yahía kivételével minden mezőnyjátékosunk gólt lőtt a 35. percre. Én mondjuk nem vagyok irigy, biztos, hogy cserélnék kapust is egy tönkrenyert meccsen, de Corrales a 38. percben ismét belenyúlt egy ziccerben, és nyilván tudom, honnan kell feljönnie. Descat második hetesét is gyönyörűen beívelte, jó lesz ez. 40. perc, 22:27, és észre sem vettem, hogy került Fabregas a pályára, de gólt lőtt hirtelen. Na, ezt szeretem, amikor nem sorcsere van, hanem beszivárogtatjuk a játékosainkat észrevétlen, egyesével. Erről pofáztunk hónapokat. Húúú, dejó.
Mondjuk azért szeretném, ha a pályán lévők többnyire tudnák, hogy mikor üres az ellenfél kapuja, a mi emberelőnyünkben, de hát nem lehet mindent, értem.
Ismét eluralkodni látszék a gála-hangulat, nálunk, nyilván, nagyon rossz lehet ez hazai szemmel, de most ezt nem nekünk kell megemésztenünk, szerencsére. Descat a hetesei után egy üreskapus gólt is lőtt, úgyvan. Ez most egy olyan meccs, amikor nem kell megszakadnia senkinek, ezt egyébként Momoék szépen menedzselték is, szerintem, nem nagyon tudok, de nem is akarnék belekötni semmibe.
Gyakoroltunk is, nyitottat, Casadoval középen, Fabregassal, Remilivel hátul, nem mondom, hogy működött tökéletesen, de végre látszódik a próbálkozás a szokásostól valami eltérőre, és ezek a meccsek erre mindenképpen jók kell legyenek, mert tökmindegy, hogy +4 vagy +8 a vége. Ha viszont begyakorolunk valami új védekezést, az tavasszal kurvajól jöhet. Szinte észrevétlenül jutottunk el a tizezéshez. És akkor jött megint egy erős sorcsere. Hánnemigaz. Pont ezt méltatom, hogy olyan jó, hogy most nem ezt toljuk, erre tessék. Na mindegy. Jött Mahé, Sandell, Andriska, egy konkrét tömeg, egyszerre, el is adtuk a labdát, na, de nyilván belefért. Jó, de akkor is, minek?
Aztán felállt a rendszer, mint egy rozsdás windows, és bár sokkal szarabbak nem lettünk persze, de szerintem jobb lett volna ezt is úgy csinálni, ahogy az első félidőben. Nyertünk, sokkal nyertünk, a két kapuson kívül mindenki játszott is, és a buli is nyilván jó lesz. Most úgy vagyok vele, hogy jöjjön már a hazai Barca elleni meccs, mert az igazi erőfelmérő számunkra az lesz. A vége 33:40, szép volt, fiúk!
Hajrá Veszprém!