Idegenben jó az iksz vol 331

Elnézést a lead-képért, de ezt találtam archívban a leginkább ideillőnek, hiszen Szeged is, sportturista is, már csak sütő napocska kell. Nem tudom elengedni az "idegenben jó az iksz" ihlette címeket egy-egy ilyen fontos meccs előtt, főleg a két héttel ezelőtti után, ugyanis ez az először egy Vardar elleni BL-párharc óta kipróbált okosság megbízhatóan működik, minimum 3-4 gólos győzelmet szokott hozni, de volt az már hét is. Úgyhogy bármilyen uncsi, veszprémi szempontból egyszerűen muszáj meglépni. Kihagyhatatlan. Különösképpen ezekben a hagyomány-mentes, átmeneti években, amikor Lékai-mezem már nincs, másé meg még nincs, az eddigi működőképesek mind befuccsoltak, de még a körömfestés is, Szandrufff sem jön, hát nem is tudom, hogy így rigolya-ügyben holnap mi legyen.

November elejére túl vagyunk az első BL-etapon, volt fenn és lenn mindkét csapat számára, válogatott hétből jövünk, ahol a lengyeleket tettük a helyükre, két meccsen, szóval a Barcelona idegenbeli meggatyázása óta eltelt két hétben is történtek dolgok. Az elmúlt években eléggé beleszoktunk az ősszel veszprémi, tavasszal szögedi rendezésű derbykhez, de miután végre bajnokságot nyertünk, így visszafordult a trend, címvédőként mi mehetünk csoportosan a novemberi SunCitybe, bízom benne, hogy a nevének megfelelő időjárást produkál majd Szeged, hiszen holnap levonulunk az ország különböző szegleteiből, egy csomó gyermekkel, a pénteki veszprmi weather pedig minősíthetetlen. Úgyhogy bármi is történik, nekünk már jó lesz. De azért süssön ránk a nap, Wenger csókoljon homlokon, és nyerjünk lehetőleg!

Hogyan csináljuk mindezt?

Ha egy gondolatban kellene válaszolnom erre, azt mondanám: vegyük elő a magdeburgi barcelonai formánkat, más nem is nagyon kell. Persze ennél jóval bonyolultabb a helyzet, de attól még annak a két meccsnek a lendülete és az ott mutatott veszprémi formák nyilván elég kellene legyen Szegeden. De azért az továbbra is egy alaptézis, hogy teljesen mindegy, mit produkál a két csapat nemzetközi szinten, teljesen mindegy, hogy éppen miben vannak benne, teljesen mindegy gyakorlatilag minden, egy Szeged vs Veszprémen ettől függetlenül bármi megtörténhet. Itt igazából soha nincsenek olyan szempontok, ami alapján egyik vagy másik csapat egyértelműen esélyes lenne, persze, tegyük egymással szembe a kereteket, úgy mi, de ezt ellensúlyozza a nyomás is, valamint a hazai pálya, a pillanatnyi formákról, a mentális állapotról és a nap sugarainak esési szögéről nem beszélve. Értitek.

A Mister utáni első szezon első harmadában azt mindenképpen le lehet és kell is szögezni ezzel a Szegeddel kapcsolatban, hogy rosszabbak nem lettek. Sőt. Ugyan megvan a hullámzásuk - de idén kinek nem? -, de nézzünk már rá arra a keretre, összességében két helyen változott a tavalyi kezdő, a gerinc pedig évek óta ugyanez. Kárpáti Krisztiánt én abszolút kiemelném, nem igazán lehet rá rosszat mondani, nem is kell, szerintem sokkal mélyebben és okosabban használja a rendelkezésre álló játékosállományt, mint Pastor az utolsó éveiben, ergo padon az én szememben egyértelműen erősebbek lettek. Igen, kaptak ki nagyon ocsmány módon - Kolstad -, és papír szerintin, simán is (PSG, Kiel), azonban nyertek is kurvajó meccseket - Aalborg, Zágráb -, sőt, egy bravúr iksz is befigyelt, Kielcében. És itt ez a lényeg, tulajdonképpen megmaradt a Szeged annak, ami, egy a nagycsapatokat megszorongatni képes outsidernek. És ebben rejlik az egyik legnagyobb erejük is, hiszen óhatatlanul lekezeli őket a világ, de nem mi.

Ezt kell tudatosítani mindenkiben, és remélem megnézettük a csapattal a tavalyi bajnoki döntő első meccsét is, elrettentésnek. Najó, ettől el tudok tekinteni, de attól nem, hogy:

- ne kezeljük le őket!

Ez ugyanaz a Pick Szeged, amelyik az elmúlt 4 évben túl sok bajnokságot nyert meg a mi ízlésünkhöz, és főképpen az elmúlt negyven évhez képest. És azokat még akkor sem csak a szél hordta össze, ha mi pontosan tudjuk, hogy minimum az egyiket a mi elképesztő balfaszkodásunkkal húzták be. Az a csapat nagyjából egyben is van, azok az emberek többnyire itt lesznek, és ők nem fogják behúzni a fülüket farkukat azért, mert mi nyertünk Barcelonában, két hete. Ez világos mindenkinek, ugye? Az elejétől a végéig maximum kell, mert máshogy nem lehet.

- helyén kezeljük őket!

Ugyanúgy igaz ez is, ha esetleg elmennének pár góllal, mert teszem azt Rolóból kijön valami teljesítmény, ami egyébként éppenséggel pont hazai pályán szokott, akkor sem kell megrettenni, összezavarodni, és elRemilizni egymás után egy csomó támadást, oké? Ez a Szeged, meg tudjuk verni őket, bizonyítottuk már ezerszer. Nyilván edzői feladat mindez, de azért szeretném leszögezni, hogy nagyon nem szeretnék ilyen izgulásokból adódó ostoba jeleneteket látni, de időkérés nélkül sem, mert ennél már előrébb kell tartsunk, úgy összességében.

- kell egy stabil védelem.

Talán ez az általam leggyakrabban hangoztatott gondolat, megtippelni sem tudnám, hányszor írhattam le az elmúlt 13 év alatt, de éppen pont ugyanannyira fontos ma is, mint akkor. Az én kézilabdázásról kialakult képem első és legfontosabb pontja mindig is ez volt és vélhetően most már ez is marad. Ha védelem van, minden van. A Barcelona ellen én már láttam némi pislákolást, szakaszokban, bár a gólszám egyáltalán nem igazolja ezt, de ahogy rémlik, azon a meccsen a tempó volt eléggé kegyetlen. Ha csak azt az adatot emelem ki, hogy az EHF statisztikájában 115 lövés szerepel (összesen 77 gól, ugye) szemben mondjuk a magdeburgi 86 vagy a GOG elleni 99 összlövésszámmal, az is elég beszédes. Védekezni kell, pont. Hallod, Liget?

- kell egy kapus.

Ez is elég gyakori, nincs is mit magyarázni rajta. Bízzunk benne, hogy Corrales azzal a Barca-meccsel kirángatta magát a kis verméből, és immár maradandóan visszatér belé az élet. Egyúttal azt is remélem, hogy ezzel Nachoska nem kerül rögvest a szőnyeg szélére, ergo ha nem megy Rodrinak az első 10-15 percben, akkor bizony hozni kell mást! Muszáj. Senki nem engedhet meg olyan szintű luxust, hogy egy semmit nem mutató kapust ne cseréljen le. Pont.

- lendület, tempó.

Jól látszik, hogy ha mi diktáljuk a tempót - amit egyébként meglehetősen gyorsan tudunk mostanság -, ha sikerül többnyire végig irányítani a meccset, akkor nem lesz baj. A lábunk és a tüdőnk bírja, kérdés, hogy a fejünk is bírja-e? Szerintem egyébként igen. El kellene kerülni a hátrányban kézilabdázást, ehelyett gyors közepeket tolni, első-második hullámból támadást befejezni, lendületből érkező átlövőket meglövetni, használni a széleket. A felállt fal elleni töszögetés az idei legnagyobb ellenségünk, nekünk az megy most, ha folyik a labda és mindenki állandó mozgásban van. Labda nélkül is!

- szélsőjáték.

Ez is régi vesszőparipa mifelénk, évtizedek óta vannak stabil, kurvajó szélsőink, akik messze alul vannak foglalkoztatva a tehetségükhöz mérten. Az idei szezont elég jól kezdték, és a csapat is egészen precízen figyel rájuk, látja meg őket. Szerintem ezt a Szegedet szélen meg tudjuk verni, hát próbáljuk is meg!

- átlövések.

Roli ezen a ponton a legsebezhetőbb, szerintem, sokkal stabilabb a ziccereknél, mint egy faszán előkészített átlövésnél vagy egy takart közbelövésnél. Rég nem volt ennyi épkézláb, 9-10 méterről is életveszélyes lövésekre képes játékosunk, használjuk őket!

Ha ezeket tartjuk, vagy legalábbis ebből a legtöbbet, akkor én nem látom, mi gond lehetne. Egyáltalán nem rossz ez a Szeged, a tavalyinál hosszabb a padjuk is, de ha nyerni megyünk, amit nagyon remélek, akkor ki kell jöjjön előbb-utóbb a keretek közötti minőségi és mélységi különbség, ami nekem minimum 2-3 gólos győzelmet és 30 alatti kapott gólszámot jelent. Ezzel pedig valószínűleg elégedett is lennék, természetesen. Szokás szerint tele lesz a vendégszektor, jól szoktunk szólni mostanában, Szegeden, legyen ismét ez, aztán meccs után a Kiskőrössyben hadd kajáljunk valami libásat, hehe. Ja, és a dicsőség falát is meg kell keresnem, nem tudom, hol lehet, de biztos észreveszem majd, ha holnap tényleg felragasszák rá a Mistert. Megnézzük, hogy mekkora és hogy kik vannak még rajta, megígérem. Az még nem világos, hogy átvonulhatok-e pirosban a helyi erőkön, mert ismét megy a fenyegetés ezerrel, hogy piros mezben senkit sem engednek hazai szektorba be (ez egyébként törvényes, tényleg?), de muszáj lesz, mivel a vendégszektornál csak a Cozma-fal van, engem pedig hajt a kíváncsi vérem.

Hajrá Veszprém!