GOG
Az utóbbi évek egyik legcsodálatosabb sztorija az övüké, nekem legalábbis tök szimpik, és az egész tipikus skandináv mentalitás is az lett mostanra. Jó, nem a világversenyes kigolyózás, hanem ez a fiatal-politika, amit elképesztően eredményesen csinálnak évek óta. Kisebb ország, mint mi, és egyértelműen nem TAO-ra hajaz a sportpolitika, na de ez sokkal bővebb téma, és podcastben (a daniasportos Andrással megejtett beszélgetésben) már volt is szó arról, hogy mit, hogyan is csinálnak máshogy, mint mi, csak le kéne koppintani kicsit.
Magyar vonatkozása is lett az idei GOG-nak, mostantól ugyanis Gudmében lép pályára az eltékozolt norvég fiatal, az exszögedi, Alexander Blonz, aki a Berlinbe távozó Tollbring helyére érkezett és nem mellesleg meg is nyerte első címét a dán csikócsapattal, amikor az Aalborgot az ő vezérletével leverték a dán szuperkupában. Személy szerint ő 10 góllal járult hozzá ahhoz sikerhez. Nem volt ilyen boldog a bajnokság startja a sárgáknak, hazai pályán kikaptak ugyanis az előző szezon nyolcadikjától, a Ribe-Esbjergtől 3 góllal, így a dán bajnok vereséggel kezdte meg a hazai pontvadászatot, ráadásul a második fordulóban is csak egy pont jutott nekik. Hosszú a szezon, és a dán kiírás ennek megfelelően bonyolultabb is, mint bármelyik másik Európában, úgyhogy Martin Olsenéknek sem kell felkötniük magukat, de az ő szempontjukból nem árt figyelni, na. Pár napja volt egy rendezvény, amelyen a 160(!!!) partnernek bemutatták a játékosokat, imádom az ilyet, esküszöm, szerintem abszolút példaértékű ez. Ez is. Itt egy összefoglaló róla, dánul tudók előnyben.
Pytlick Flensburgba távozására a klub megoldása az lett - ha jól olvasok a sorok között -, hogy a 38 éves Morten Olsent rávették még egy szezonra, valamint elhozták Melsinget a németektől, hát...majd meglátjuk, kivirul-e otthon a csávó, mert a Flensiből nem nagyon rémlik sok jó meccse az elmúlt évekből, de persze volt azért neki. Anton Lindskog is az észak-német városból érkezett, idén is nagy volt a játékosmozgás a dán csapatok és közöttük, csak a szokásos. Tavaly a negyeddöntőig jutottak a BL-ben, amit hatalmas sikernek könyveltek el - hiszen az is, a Barca ellen nem szégyen kiesni - és most új edzőpárossal próbálják megismételni ezt az eredményt. A szintén Flensburgba távozó head couchot, Nicolej Krickaut Marko Fog, egykori dán játékos és segédje, az UP-vonalról felhozott Mikkel Voigt Frederiksen váltja a padon, ők próbálják megismételni, neadjisten túlszárnyalni a tavalyi eredményeket. A BL-t otthon kezdik a Celje ellen, igazából ez egy tökéletes felvezető lehet, ha jól csinálják, ugye.
Telekom Veszprém
Rég nem látott játékosmozgást figyelgethettünk nyáron a Balaton partján, de összességében mind hónapok, ha nem évek óta tudott tény volt, így nagy meglepetések senkit nem értek. Hacsak nem a teljesítményekben. Túl sokat nem láttam idén a felkészülésünkből, összesen két meccs alapján vannak benyomásaim, ráadásul az iskolakezdési anomáliába beágyazott előrehozott bajnokikra sem értem ki, szóval kicsit vakon vagyok, de nem bánom. Lesz még elég idő zsörtölődni a szezon igazán fontos szakaszáig.
A tényeket tekintve abszolút sikeres évnek kell tekinteni a tavalyit, hiszen veszprémi fejjel szinte felfoghatatlanul hosszú ideje nem volt egyszerre bajnok és kupagyőztes a csapatunk, Köln mondjuk nem jött össze, de igazából nem is volt túl reális elképzelés arra a keretre. Mondom ezt úgy, hogy reménytelennek sem láttam a negyeddöntőt előzetesen, és mint bebizonyosodott, ismét nem nyert csonk nélkül BL-t a Kielce, pedig Pitics pajtás eme vélhető történést tavalyra is elég korán belengette. Alig várom, hogy idén is megtegye. Ezzel a kerettel viszont újra hivatalosan is kimondott cél lett Köln.
Szerkezetileg sztem egyértelműt léptünk előre, Fabregas érkezésével nem csak egy hatvan perces beállót, de hármasvédőt is nyertünk, ami nagyon kellett, hogy őszinte legyek. A beálló körüli védelmünk nem volt megoldva az elmúlt években, ez valószínűleg most javulni fog. Koszorotovval szintén egyértelműen beljebb vagyunk, és ha az utolsó évében Aalborgban már kicsit mellőzött Sandell csak simán stabil védő és kétszer annyira góléhes lesz, mint Yahía a sérülését megelőzően, úgy nagyot húztunk vele is. Túl nagy versenyre sajnos nem számítok azon a poszton, hiszen rögzített tény, hogy a PSG viszi Egyiptom hercegét jövőre, csodálkoznék, ha idén nagyot teperne, de őszintén kívánom, hogy ezzel kapcsolatban lepjen meg! Jó lenne kollektívan emlékezni arra, hogy végül mivel is nyertünk tavaly bajnokságot, mert nekem mélyre vésődött be Remili irányítása, és nagyon szeretném idén is látni fontos meccseken. Nem csak azért, mert zseniális volt, hanem mert az egy taktikai fegyver lehet. Szélen Descat-t még nem láthatta a közönség és mivel Elisson is sérült, Mahé tolta a balszélt eddig az idényben. Casadóról meglepően jókat hallottam, remélem a szememmel is ezt látom majd, a számomra egyértelműen legproblémásabb posztra ketten is érkeztek a megpattanó Csupor Károly pótlására, a fiatal Nagy Benedek - akit már láttam is nyomokban jól védeni szombaton - és a Schaffhausenből érkező, korábbi Plock kapus, Ignacio Biosca. Ide viszont éles versenyt várok, ami csak akkor teljesedhet be, ha az esetleg nem védő Corralest végre hajlandó lesz időben lecserélni az, akinek ez a dolga. Utolsó infóm szerint ez Árpádé ugyan, de hogy ugyanannyira Momo felelőssége is, az tuti. Szóval nagyon szépen kérek mindenkit, akinek ehhez köze van, hogy a tavalyihoz mérten lépjünk ebben előre, léccciléccci, naaaaa! Köszi!
Hogy az idei az edzőink vizsgaéve lesz, ez világos volt eddig is mindenki számára, cserében egyáltalán nem lesz egyszerű a dolguk. A címvédések és Köln, egy több fontos poszton is megújult csapattal egy rutinos párosnak is komoly megoldandó lenne, Momo és Gulyi pedig a harmadik szezonját tolja az élvonalban, úgyhogy vitán felül szép ez a feladat. Az biztos, hogy én a magam részéről tudatosan gyúrok arra a szemlélet-változtatásra, hogy ne akarjak ősszel csúcsjátékot látni, hogy ne akarjak minden meccset megnyerni ("csak a Szegedet oda-vissza"), hogy ne akarjak már októberben egész szezonra ráhúzott, nagy igazságokat hangoztatni, és ezt mindenkinek fel is írnám hatosfali doktori javallatra. Kicsit tehát tudatosabb szezont próbálnék lehozni, vagy hogy is mondjam, mondjuk én éppenséggel alapvetően is véglet-kerülő természet vagyok, mint tudjuk, de ezt most kiterjesztem jobban. A társadalomra, de legalábbis a közvetlen környezetemre mindenképpen, haha.
A BL-t a címvédőnél kezdjük, akik nemrég verték meg a Kay Smitscel, Pytlickkel, Jørgensennel, Blagotinsekkel felturbózott Flensburgot, nyilván nem lesz egy fáklyás menet, de a február véginél jobb kell legyen. És jobb is lesz, mert azt azért nem nehéz. Tatabányán vendégszerepelt szombaton a Veszprém, rég nem látott ilyen sima vendéggyőzelmet a bányász-város, kicsit meg is lepődtem ugyan, de egyáltalán nem bántam, hogy így alakult!
Barca
Fabregas elvesztése minden csapatnak érvágás lenne, nyilván a Barca is megérzi, de nem kell túlgondolni, gyorsan elhoztak Logronóból egy 21 éves srácot, valamint előkaptak egy saját nevelésű fiatalt. És még ott van Frade is, ugye. A régóta beharangozott büdzse-vágás másik hozományaként sok spanyol fiatalt húztak felnőtt keretbe az akadémiáról, kérdés, hogy az U19-es vb-t nyert ikerpár (a 17 éves Djordje és Petar Cikusa Jelicic) pl. mire lesz elég a felnőtt mezőnyben, illetve hogy Carlos mennyire bátran fogja benevezni és/vagy becserélni őket. Megesz a kíváncsiság, de komolyan. Jó, a katalánok kerete egyébként is jellemzően fel volt töltve az akadémián nevelkedőkkel, de idén feltűnően sokan lettek, köztük olyan nevek, mint Saric vagy Barrufet. Ismerősen csengenek? Posztírás közben megjött a válasz is erre a kérdésre, ugyanis elindult az Asobal, az igen fölényes, hazai győzelemből pedig elég szép részt vállaltak a fiatalkák.
Na de vissza a jelenbe, a gerince megmaradt ennek a Barcának, egyelőre, kapuban továbbra is teljesen rendben, sőt, a legerősebb kapu idén is az övéké, szerintem. Nagy sajnálatomra Perez de Vargas inkább zebra lesz, de majd csak jövőre, Emil Nielsen mondjuk egyedül is elég lenne, abból kiindulva, amiket mutatott az elmúlt években. Szélen szintén hagyományosan jók, Hampus Wanne és Ariño, Aleix és Janc Blaz bármelyik BL-csapatba bőven beférnének, középső posztokról ne is beszéljünk, ráadásul már össze is szokott rendesen ez a sor, hiszen a francia lövőpár, Dika Mem és N'guessan konkrétan a nyolcadik katalán szezonját kezdi meg, de Pumukli is hat éve ott nyomul már, Langaro 4, kisRichardson pedig három. Egyedül Makuc komoly térdsérülése vethet némi árnyat, főleg Cindric távozásának fényében, de nem szokásom aggódni a Barca miatt, és nem most fogom elkezdeni, az hétszentség.
Más kérdés, hogy tudtam nekik szurkolni a tavalyi Kölnben, és amíg Ortega keze nyoma látszik azon a társaságon, addig ez meg is tud maradni bennem. Legalábbis most így érzem. Ma, azaz szeptember 6-án startol el számukra az Asobal egy előrehozott meccsel, a BL-t pedig Montpellierben kezdik meg, hááát, ez akár lehet necces is az első fordulóban, nyilván nagyban függ a francia aktuális helyzettől, amit meg még nem tudok, jelenleg. De majd utánanézek.
Magdeburg
Ha időcsilliárdos munkanélküli lennék, most biztosan utánanéznék, hogy hányszor írtam le tavaly, milyen kurvajó ez a Magdeburg, volt is vitám erről sokakkal, nos, idén sem sokkal rosszabbak, maradjunk annyiban. Hogy kinek mennyire szimpik, az egy másik kérdés, de a tavalyi szezont nem nagyon lehet elvitatni tőlük. Megvertek mindenkit, akit kellett és főleg: amikor kellett, nem nagyon lehetett megkérdőjelezni a teljesítményt, még ha kaptak is esetenként nekik kedvező fújásokat. De ahogy szoktam mondani, BL-t lehet véletlenül nyerni, de Bundesligát nem nagyon, márpedig a végül BL-győztes évüket bajnoki címvédőként kezdték el. A tavalyi hazai kiírást viszont elvesztették, a kétfrontra talán még nem voltak készen, a Plock elleni negyeddöntőjük visszavágója előtt rendesen számolniuk kellett a rendelkezésre állókat. Aztán persze azt a párharcot megnyerték, ugye, de ez már történelem.
Az idei szezont a hazai pontvadászatban két győzelemmel kezdték ugyan, de tegnap Berlinben nagyon rászaladtak egy maflásra, igazából esélyük sem volt a győzelemre. Viszont elég pörgős meccs volt, az tisztán látszik, hogy a német csapatok már belecsaptak a lecsóba, ez a mi szempontunkból nem túl örvendetes tényállás. Volt jövés-menés a BL-győztesnél is, ugyanakkor a kulcsjátékosok - Kay Smits, Bezjak és Mike Jensen kivételével - nagyrészt együtt maradtak és hát Wiegert is a padon maradt, ő pedig kulcs ebben a mostani Magdeburgban. Gisli Kristjansson a hírek szerint december végéig rehabon lesz, de az Aalborgból érkező Felix Caar remekül fogja pótolni, addig is, illetve azt követően is remekül fog tudni illeszkedni a Magdeburg alapvetően alacsony súlyponton véghezvitt, elképesztő hatékonyságú betörésekkel operáló játékába. Nem lesz sokkal rosszabb ez a keret sem, mint a tavalyi, maradjunk annyiban. Ellenünk, hazai pályán kezdik meg a BL-szereplésüket, és mindjárt itt is van jövő csütörtök!
Plock
A tavalyi szezont megismételni - a GOG-hoz hasonlóan - rettentő szép feladat lehetne Plockban is, Xavi Sabate vezetésével egészen Köln kapujáig meneteltek ugyanis, ez az eredmény mindenképpen kellemes meglepetés volt a kék lengyeleknél. Néhány év alatt rendesen félelmetes falat sikerült összeharácsolniuk, amelyben pl. a mi Terzánk sokadik virágzását éli, miközben mostantól Mirko védi a hálót. "Összehordja a szemetet a szél"- szokták mondani, de azért ez az exveszprémi tömörülés Plockban nem egy új szokás. A kulcsemberek védekezésben és támadásban is nagyrészt megmaradtak, kivétel Koszorotov, ofkórsz, Alilovic mellett Zarabec jött még vélhetően az első vonalba, ezzel viszont Fazekas Gerinek is fel lett adva a feladat. Mondjuk az egészséges verseny biztoos nem árthat egy fiatalkának, de majd látjuk, hogyan alakulnak a dolgai, mi meg szurkolunk neki. Xavinak lassan szobra lesz Plockban, ha valamit elhoznak a Kielce elől idén is, akkor biztosan, nagy szerencsénkre mi szeretünk odajárni, és most végre bejelentkeztek a plocki barátkáink is ittalvósra (eddig legtöbbször jöttek-mentek busszal), úgyhogy uccú neki, lesz nemulass!
Sok kétségem nincs afelől, hogy ebben a szezonban is a favágás lesz a Plock elsődleges taktikai muníciója, szóval simábban meccse(ke)t csak fasza átlövőkkel lehet majd nyerni az otthonukban, remélem nekünk most azok vannak. Portóban kezdik a BL-t, dejó nekik, én is szívesebben mennék oda, mint Magdeburgba!
Montpellier
Egész régen voltam már a Côte d’Azur-ön, idejét sem tudom már, persze majd mindjárt jön valaki a musli csopiból, aki a dátumokkal kapcsolatban sokkal jobban képben van, mint én, addig csak tippelni tudom a 2010-et(?), de az biztos, hogy nem ma volt. Úgyhogy ide mindenképpen tervezek menni majd februárban, amúgy is libling az egész környék, jó idő is van ott olyankor (mikor nem, ugye?), szóval minden adott egy fasza sportturistához. Na de Montpellier.
Euroligáztak tavaly, számomra egészen meglepően simán kaptak ki két német csapattól is a FF-ban, nem tudom, hogy van-e köze ennek Canayer nemrég bejelentett 30 év utáni távozásának, de hiába vagyok őszinte híve a palinak, azért amellett azt is őszintén gondolom, hogy tényleg nem árt néha szoftvert frissíteni az ilyen jellegű munkakapcsolatokon. Két BL-t megnyert, a másodikat abszolút outsiderként, meglátjuk, hogy a klubnál mi lesz majd őutána. Biztos nem lesz egyszerű feladat az ő pótlása, miközben azt erősen kétlem, hogy akár a hazájában, akár bárhol Európában ne kapkodnának majd két kézzel utána. De még egy szezont eltölt itt, abbú' meg még baj is lehet, ugye. Mármint másoknak. Ha valakinek van valami infója Canayer jövőbeni terveiről, az magába ne tartsa!
A keret gerincében ott vannak még hárman a 2018-as BL-címet megnyerő keretből, úgymint a még mindig csupán 33 éves Simonet, Valentin Porte-duó, akik ezzel az életkorral gyakorlatilag a legöregebbek ebben a csapatban, és Villeminot, aki meg még most is szemtelenül fiatalka. Mostanra már a Szegedet is megjárt szlovén, Stas Skube is a krisztusit tapossa, és milyen út van már mögötte is, atyaég. A keretet böngészve feltűnt, hogy jóval nemzetközibb az összetétel, mint pár éve, tényleg van itt mindenféle náció mostanra már, Karlsson és Pellas from Sweden, a bosnyák Panic, horvát Nacinovic, de még braziljuk is lett Monte Dos Santos személyében, meg egyiptomi, szlovén és argentin. Ugye. Kicsit furcsa nekem, de csak mert tőlük aztán tényleg nem ezt szoktuk meg. Hagyományosan minimális számú (sokszor szlovén) idegenlégióssal tolták az elmúlt évtizedeket, valami mintha megváltozott volna etéren.
Persze ott vannak a fiatal franciákok is a keretben, de hogy őszinte legyek, túl maradandó nyomot nem hagyott bennem a májusi FF-játékuk a KEK-ben, mert ugyan néztem, de valójában felidézni sem tudnék egy nyomorult mozzanatot sem. Mmegkezdődött a Starligue is, az első meccsüket pediglen idegenben tolták a Chartres ellen, nyertek, jó sokkal. A BL-t viszont otthon fogják, mint már említettem, a Barca ellen, hátö, a helyükben túl sok reményt azért nem fűznék ehhez.
Porto
Sajnos vagy nem, de nem voltam a kontinensen, amikor végre nyáridőben hakniztunk egy jót Portugáliában remélem rendszeressé tesszük ezt, így nem tudtam kötelezően megjelenni, sőt, megnézni sem tudtam a meccsünket, amikor pedig utánaolvastam, többen jelezték, hogy jobb is lesz anélkül nekem. Portóban idén van edzőváltás, de igazából ez már évek óta érett, amennyire hirtelen felfejlődött a portugál kézilabdázás a térképre, az utóbbi két évben pont annyira stagnált is már a portói, és mivel nagy liblingjeim, panaszkodtam is sokat ezügyben. Úgyhogy most üdvözljük együtt az új mestert, aki remélhetőleg ott farag majd ezen a 7a6 ellenibe kicsit beragadt portói játékon, ahol kell. Carlos Resende neve bárkinek lehet ismerős, korosztálytól független, mondjuk amikor ő a válogatottban meglőtte az 1444 gólját 250 meccsen(!!!), akkor még nem ez volt a portugál kézilabdázás szintje, ugyanakkor emberünk gólkirály lett két egymást követő szezonban is a BL-ben (1995-96 és 1996-97), az előbbiben ráadásul egy csoportban voltunk, így játszott ellenünk a március 15-ben. Az a csoport így nézett ki: Elgorriaga Bidasoa, THW Kiel, ABC Braga, Fotex Veszprém, komoly, mi? Imádom az ilyen sztorikat, de mivel éppen ezek voltak számomra a boldog, középiskolás évek, így nem csoda, hogy ebből semmire nem emlékszem. Napjainkban pedig onnan is ismerős lehet, hogy őt váltotta Chema 2020-ban a Benfica kispadján, ha jól számolom ki ezt.
A Porto játéka állítólag már nyárra sokkal letisztultabb és gyorsabb lett, az pedig nem ártott neki, maradjunk ennyiben. A keret továbbra is megvan ahhoz, hogy ismét elérjék az egyenes kiesésest, Mitrevski van, beállók - Iturriza és Salina - a szokásos rendben, ők adnak egy stabilitást a védelemnek is, gondolom, de ehhez azért egy-két meccset látni kellene, Areia, Branquinho a széleken, Christensen, Valdés és Rui Costa belső posztokon, sőt, Fernandéz Alonso a Plockból érkezett, és van egy csomó fiatalka, meglátjuk, hogy milyen szinten. Nagyon bírtam Magnus Anderssont és azt a munkát is, amit letett az asztalra az elmúlt években, de tényleg kellett ide egy vérátömlesztés mostanra, és ez így nem tűnik rossz döntésnek. Ma indul a bajnokságuk, a BL-t pedig otthon kezdik a Plock ellen. Egyáltalán nem lehetetlen.
Celje
Szlovén barátkáink néhány tavalyi (rész)eredményére felkapta ugyan a fejét a közeg, de végül igazán maradandó eredmény nélkül zárták az évet. Toskic keze alatt ezek a fiatalok - és Márklár, aki a 33 évével a rangidős - egy szezonnyi tapasztalatot pakolhattak magukra, ami akár már most kézzel fogható eredménybe manifesztálódhat, esetleg nem csak szoros meccseket, hanem bravúrgyőzelmet is hozhat majd.
Természetesen nemzetközileg lerabolták róluk a kiugró tehetségeiket, Vlah ment az Aalborgba, Gal Marguc mondjuk csak Eszékre, de persze előrentáttak egy újabb, balkezes Margucot a helyére, valahonnan, gondolom a családból. Haha, és tényleg onnan, tehát idén a legfiatalabb Marguc bro - Mai, 17 éves - is elindult útján, első állomása természetesen neki is Celjében van. Tavaly egyértelmű fejlődést mutatott a szlován csikócsapat, ha csak a védelem összeszokottsága megmaradt, már lesz mire építeni a továbbiakat. Csodát várni persze felesleges, nem fognak csoportot nyerni, de a továbbjutás lehet reális célkitűzés, még akkor is, ha nem feltétlen fogják megvalósítani. Erősen homogén a csoport, a Porto, Plock, Montpellier-trió elleni hazaiakat kellene megcélozniuk, esetleg még a GOG-ot is idesorolhatjuk. Szombaton kezdődik a szlovén bajnokság, a Trebnje elleni hazaival startolnak a sárgák, nem is feltétlen lesz egyszerű a dolguk a tavalyi bronzérmes ellen, aztán pedig Dániába utaznak megmérkőzni a GOG-gal, és ha Toskic jól csinálja, nagyon rákészül arra a hatvan percre, mert a dánkák most még elég sebezhetőnek tűnnek.