Megtévesztő lehet, viszont most nem momirCsilics adta a címet, de én megtettem most helyette is, mert tudom, hogy miként jár az agya, éppen Kielcébe tartva is. :D
Bevallom, bár az első meccset szinte páholyból nézhettem végig, közben dolgozni is kellett, no meg, a kiégés elleni egyhetes külföldi elvonulásomról fejben és lélekben négy nap után sem sikerült megérkeznem igazán, így segítségül kellett hívnom momirCsilics beszámolóját.
Azért egy valami semmiképp sem igényelt felidézést, az pedig a brutálisan működő védelmek voltak, a miattuk megakasztott támadások és sokszor brusztolósan kikínlódott gólok. Bár döntetlen lett az első meccs, azért én mégis azt mondom érzésre továbbra is, hogy a Kielce összességében még így is jobban teljesített a Veszprémnél.
Épp ez az, ami reményt ad a mai meccsre. Reggel egyik kollégám már a liftben úgy fogadott: „na, nyer ma a Veszprém?” Tőlem hezitálás, szájhúzás, és a már szerda reggel óta tartó izgulás jeleit kapta csak válaszul. Erre ő: „Szerintem továbbjut a Veszprém, most azt érzem, már az első meccsen is azt éreztem.” Aztán pár órával később azt is megtudtam, hogy már fogadás is köttetett irodán belül, vajon továbbjut-e a Veszprém. (Megsúghatom, hogy neki drukkolok. :D)
Ezen viszont egyelőre kár is pörögni, mármint, én nagyon nem vagyok a tippek meg megérzések embere, se nem vagyok babonás, akkor sem voltam egyik sem, amikor még a pályán toltam a bizniszt. Én a taktikában, a napi formában, de leginkább a védelmekben (ebben nagyon hasonlítunk momirCsiliccsel), no meg az akarat, a koncentráció és az igazi csapatjáték meglétében látom a döntő faktort minden ilyen helyzetben.
Az tuti, hogy a Kielce is akar majd, de remélem, hogy ez a veszprémi csapat náluk is jobban fog akarni. És igen, lehet, hogy itthon kaptunk egy kis hazai pályát, és lehet, hogy ők is meg fogják ezt kapni majd odahaza. Na és? Kit érdekel?! Máskor és máshol is történt már ilyen, meg hát Köln a tét, és – lehet ezért megköveznek majd sokan – bár a szezon alapján nem feltétlenül lenne megérdemelt ez a júniusi túra, azért nagyon remélem, hogy ez kellő motivációt ad a srácoknak, főleg a csapat vezéreinek ahhoz, hogy érdemelten vagy sem, de legyen Köln.
Lauge, bár valóban sok hetest kiharcolt, azért számomra adós maradt az első meccsen, ahogy kicsit Remili is. Bár vele rendkívül elfogult vagyok, épp ezért rengeteget is várok tőle (mert tudom, hogy meg tudja oldani). És hát a kapu. Érdekes volt olvasni momirCsilics első meccs utáni összefoglalóját, mert a védekezésen túl még egy dolgot emlegettem néhányak körében az üres pálya szélén álldogálva a meccs után múlt csütörtökön: miért nem próbálkozott meg Momo Cuparával. Már-már klisé, hogy kell egy kapus ilyen szinten. De nem véletlenül mantrázzuk ugyanezt, mert valahogy döntő helyzetekben sosincs igazából kapu, még az a stabil alap sincs meg sokszor, nemhogy a bravúrok, amik meccseket tudnak eldönteni. Márpedig most csatát kellene eldönteni, méghozzá egy iszonyatosat. Hasonlóan kemény meccsre, felkészült csapatokra, megakasztott támadójátékokra számítok, mint múlt héten.
Amit kiemelnék a kapun túl, az a beállósaink használata és helyzetbe hozatala. Egész meccsen az volt az érzésem Veszprémben, mintha a mi beállóink nem léteznének a lengyel falban – ezzel szemben bezzeg Karalek lubickolt a veszpérmi védelemben, majd Tournat is meg lehetett találni –, pedig hát feltolt kettesekkel nyomták végig az egész meccset. (A francia játékosok ajnározásába most nem kezdek bele, aki ismer, tudja, hogy mennyire imádom és sokra tartom a francia férfi kézit, így napestig itt ülnénk mind a képernyő előtt…). Ahogy befutásaink sem voltak. MomirCsilics egy inputot adott nekem vezetés közben: „ha a kilépő kettesek mögé nem futtatunk be embereket, akkor baszhatjuk.” Ahogy komoly aggályaim vannak azzal kapcsolatban is, hogy a keretben nincs ott Liget. Az a Liget, akinek a védekezésén egész meccsen ámultam. Nagyon fog hiányozni, és egyelőre nem látom magam előtt, hogy bárki vagy bármilyen felállás pótolni tudná azon a szinten majd őt. De ne legyen igazam.
És nem is húzom tovább, csak az izgulás miatt fosom itt a szót úgyis.
Az éppen Kielcébe tartó momirCsilics első meccs utáni gondolataival zárnék:
Simán van remény Kölnre, ez részemről nem is kérdés, ne is temetgesse itt senki az esélyeinket, inkább hadd osszam meg a nagyérdeművel a forgatókönyvemet: kinti iksz utáni hetespárbajjal kellene Kölnbe jutnunk, nekem most ez az egyik legnagyobb vágyam. Sok szempontból elégtétel lenne, talán el is engednénk 2016-ot, jujjjj, mekkora lenne, nagyon, nagyon mantrázni fogom csütörtökig!
Szóval, legyen tánc! Vagy hát na, és méginkább: legyen kiélezett küzdelem, és legyen Köln, Veszprémmel!