Hajnali indulást követően elképesztően simán értünk le Szegedre, leszámítva azt a gyökér Audist, aki egyszercsak rámhúzta a kormányt, de tényleg 11.30-kor már becsekkoltunk a tökéletes lokációval rendelkező szállásunkra, majd nyakunkba vettük a várost, úgy, mint én még soha az elmúlt húsz évben, mióta ide járok. Világosban. A Dóm mondjuk nagyjából 120 méterre van tőlünk légvonalban, és tényleg szép, kifejezetten tetszett a tér, ahova örge, sánta, enyingi barátkámat olyan jellegű nosztalgiázáson kaptam, hogy amikor ők itt nézték végig a Szeged 2007-es bajnoki ünneplését. Haha. A tér egészen pazar, a boltíves kerengő nagy kedvencem lett és az is pozitív, hogy kb. annyian lézengtek ezen a napsütéses szombat délelőttön, mint nálunk a lezárt várban, manapság.
Kajáztunk a John Bull Pubban, amit tiszta szívvel tudok ajánlani bárkinek, nem csak a kiváló konyha miatt, hanem a felszolgálók hangulata is elragadó, nagyon cuki volt mindenki, főleg a szegedi születésű vérVeszprém-szurkoló csávó, akit rossz helyen tett le a gólya. Ezekkel a kellemes tapasztalatokkal érkeztünk meccsre, persze pont beledurrantunk a szegedi vonulásba, ki más, ha nem mi. Ugye. De mondjuk nem tudok már megütközni a fancsalian utálkozó tekinteteken, sajnálom. Megedzett az élet.
A tét az alapszakasz-győzelem, vélhetően egy döntetlennel is nyernénk, de győzelmet szeretnék, mint idén minden egyes Szeged elleni meccsen.
Bánhidi és Frimmel kimaradását konstatálhattuk, majd Barok tanárúrral összepacsiztunk a néhány éve bevezetett szabályunknak megfelelően és már kezdődött is a meccs. Gyors gólváltást követően a második hazait Corrales pancsolgatta be nekik, de Pechmalbek gyorsan válaszolt, hát nem tűnik védekezős meccsnek ez sem. A teltház mostanra már elmaradt, és a civilek szondázása közben is kicsit apokaliptikus hangulat rajzolódott ki, ettől függetlenül a hangerő megvolt mindkét táborban. A Szeged egészen komoly falat állított ma fel, de szerencsére megtaláltuk a réseket, és az átlövéseink is jók voltak Lauge és Remili részéről.
Mackovsek szerintem összesen nem lőtt annyi átlövésgólt Veszprém-mezben, mint idén nekünk, de nem baj, az ő góljával vezetett a Szeged 5:4-re a 8 percben, de Remili parádés bejátszásával ismét kiegyenlített Pechmalbek (Piticsnek küldi soxeretettel). Valaki lefaultolhatná már Mackósajtot, komolyan, még elhiszi, hogy van keresnivalója, azt nem kéne hagyni. Nem igazán állt össze a veszprémi védelem, egyelőre, és hát mondjuk úgy, hogy nem a kapusokról szólt az első 10. perc. Aki előbb talál védést, az elnyúlhat ezen a meccsen. Az első egészen konkrétan levédekezett szegedi támadásunk a 11. percben történt meg, át is vettük a vezetést belőle. Blonz kihagyott vagy Corrales megfogott hetese után jöhettünk ismét, de Lauge sáncos lövését kikanalazta Mikler, cserébe mi is beletenyereltünk egy átlövésbe, majd most már nem is tudom hányadszor húztuk le a gyorsat szélre, nagyon helyesen, és léptünk el kettővel. Pastor időt kért a 14. percben, 7:9-nél.
Gyönyörű, végighúzott figura befejezője volt Marguc, emberhátrányban, jajj, de szép volt, istenem. Aztán kicsit megálltunk támadásban, ki is egynelített a Szeged, mi pedig készültünk a sorcserére, sajnos. Nem szeretem, de mindegy, nem az én döntésem. Jött Andriska, Mahé, és Sipi jön majd hátra, plusz Cupi a kapuba. Nilsson tőle szokatlan módon telibeverte Miklert az első próbálkozásánál, naaaa. Ne már. Roló közben nagyon elkapott valamit, és fogott 3-4 labdát egymás után, amivel átvette, sőt két gólosra növelte a vezetését a Szeged, 20. perc 13:10, időt is kért Ilic. Fasza ez a sorcsere, ugye. Higgadtnak kell maradni, nincs mese, tilos most nekiállni kapálózni, okosnak kell lennünk, és nem ártana egy kapusteljesítmény nálunk sem.
10 gólnál nagyon megakadtunk, aztán fogott egy szépet Karcsi is végre, plusz kapufára tolt egy átlövést, így gyorsan visszajöttünk lőtávolba, két gólra a -4-ről. Rosta gyors leforgásával újra három gólra nyúlt el a Szöged, és Liget eladott labdája után hiába tepert vissza, megint 4 lett. Elég hektikus a meccs, remélem jó lesz az íve a végére. Bombac kihagyott talpról eleresztettje után jöhettünk a -1-ért, de ismét eladott labda, basszus, viszont nagyon rondán elbalfaszkodta a három emberes lerohanását a Szeged, így továbbra is toporogtunk a -2-nél. RostaMikit nem igazán tudtuk eltakarni, ettől féltem ugye, valakinek meg kellene tudja fogni. Pechmalbek jött vissza közben, Nilssonnak annyira nem ment, hogy az már aggasztott, mert neki jellemzően szokott a Szeged ellen. Liget hogy beverte a félidő előtti utolsót, húúú, remélem ez kirántja őt is a labdaeladogatásból. Piszkáld ki, piszkáld ki-vel lett vége a félidőnek, 18:17. A jobb kapus fogja ezt eldönteni, úgyhogy remélem villantunk valamit a második félidőben.
Pont megdicsértem a szélsőinket, mikor Strlek belevágta a ziccert Roló kezébe iksznél, hát könyörgöm, pattintsuk már le neki, folyamatosan a feltett és otthagyott kezébe dobjuk, miért? Már olyan szépen leszoktunk a ziccerkihagyásról, ne már. Mire leírom, kisRosta beveri, Margucé pedig a kapufa belső éléről jön ki. Jujjj. Aztán némi védekezést követően, elképesztő passzok után Gasi az, aki végre visszaszerzi a vezetést, elég hosszú idő után, Pastor pedig azzal nyomatékosítja a nyerni akarást, hogy azonnal időt kér. Beállóban nagyot nyertek BB kimaradásával, az biztos, Károly pedig hiába fogta meg Sostaric első ziccerét, a kipattanónál nem volt senki tőlünk. 39. perc, ismét 2 góllal megy a Szeged, 22:20.
Remilit egész konkrétan darálta le Gaber meg Bodó talán, nem tudom, nincs tévém, de csinos kis csetepaté alakult ki, a franciát sem kell félteni, ha bele kell állni a konfliktusba, videózás után pedig Gaber megkapta pirosát, amiről fingom sincs, hogy jogos volt-e, mert nagyon gyorsan történt minden, de közben írják, hogy igen, tasli volt arcra. Legyünk észnél, nem szabad kapkodni, és agyat eldobni, Eldeera be is ment a résnél, egy gólra jöttünk vissza. Majd eltököltünk egy támadásnyi időt, de még az emberelőnyünk utolsó pillanatában Eldeera becsusszant, kapufa, hetes, kétperc. Mikor hagynánk ki két hetest is, mint a legfontosabb meccsen, Mahé büntetőjét is fogta Mikler. Fokozódik a nemzetközi helyzet a pályán, Csupi mintha elkezdett volna mozogni a fallal, sőt, gólt is lőtt, ez az.
Corrales visszajött egy hetesre, és ugyanúgy fogta, ahogy Mikler az előbbit, na. Egész jó meccs kerekedik ki ebből, azt kell mondjam, igazi bajnoki hangulat. Jó, a BL-t jobban szerettem, de ez tök más most, félidő óta 5:5 16 perc alatt. Ez a második félidő az én meccsem. Lauge csodás visszafutása után mindenkit nyugalomra intett, és hát, ő a captain, nagyon hosszú támadás végén, passzív határon oldotta meg a két franciánk. Újra döntetlen az állás. Mire leírom, Martins hatalmas gólt ragaszt, azért nem bánom, hogy nem játszott sokat idén. Mahé megrázta magát, és most villant kettőt is, egy gólpasszt és egy kisodródott helyzetből lőttet is tolt, na végre. Aztán teljes fejetlenség lett úrrá rajtunk, nem tudom, miért, elszórtunk két labdát, amiből jöhettek, fú, de ők is hogyan, hát nem ezekre a percekre lesz büszke senki sem.
Pechmalbek harcolt ki hetest, amihez Gasi ment oda, és lepattintotta végre. Ezt pofázom. Tudom, könnyű innen. 53. perc, 25:25. Teljesen más felfogású második félidő valódi védelmekkel. Sostaric sajnos hasít viszont, ezzel valamit kezdeni kellene, feladott kínaiból szép gólt lőtt, de Remili gyorsan válaszolt rá, szerencsére. Nagyon ikszes meccs lett ebből a money time-ra, minden mozdulatnak jelentősége van. Fú, Liget és Martins összefejelésénél azért összerezzentem, egy Bombac ezt simán eladta volna pirosnak, de lehet, hogy kettőnek is. Vagy egy jó Andjelkovic. Martinst bírom a legjobban ebből a Szegedből, ezt rögzítem. Sáncról becsurgóval nagyon rosszkor lépett el kettővel a Szeged, de szerencsére Remili az Remili. Nagyot húztunk vele. Fú, milyen izgalmak, de jó, remeg a szemem.
Andriskát visszahoztuk az utolsó percekre? Miért?
Aztán belealudtunk az utolsó védekezésbe, így simán átlőttek egyet, jajjj, de rettentően rosszkor esünk szét, édesistenem, hogy az iksz is elmenjen. 30:28 a vége, mondjuk annyi örömöm lehet, hogy a második félidő már hasonlított arra, amit én szeretek nézni, amikor meccsre megyek, 12:11-es félidő az első 18:17 után.
Remek, simán lehet, hogy jöhetünk még kétszer Szegedre, pedig annyi gázolajjal már a tengerpart is elérhető lenne tőlünk, ugye. Szóval kurvasokba került nekünk az a Neka, ráadásul feltámasztottuk a félholt Szegedet, az otthonkámat is cserélhetem le a további meccsekre, és az új Aréna nimbusza is összeszakadt, plusz még a Pitics is mondja majd, hogy ő megmondta, hát nem örülök, na. Ennyi problémát nem akartam a nyakamba így szombat estére.
Ismét azt érzem, hogy mi basztuk el, mondom is, mikkel: a sorcsere indokolhatatlan, a kicsit kései kapuscsere, Nilsson utolsó támadása, ezt mindet nem értem a pad részéről, de komolyan. Gratulálok a Szegednek, jobbak voltak, mint idén bármikor, nyilván, BB hiánya jót tett nem csak a beálló, de védekező játékuknak is, de nem gondolnám, hogy akkora csapat lettek mostanra, hogy csak az igazán fontos meccseket húzzák be, ezt ismét mi néztük be, és hoztuk magunkat nehezebb helyzetbe. A Kielce utáni hetekben pedig nekünk ismét nem lesz túl sok időnk felkészülni az innentől gyakorlatilag egy hónapig ránk készülő Szeged ellen. Hát na. Picsába már, még hogy nem lehet ugyanabba a folyóba lépni, mi? Fogd meg a söröm!
Nem így indult ez a nap, srácok, basszus, kurva mérges vagyok most.