Véreim,
...én csak egy dolgot kérek, felfűzve a címre, hogy ne hagyjuk magunkat megvezetni ma, sem a pályán, sem a lelátón! Sehol se, hiszen ma egy dolog a lényeg, mégpedig a poszt címe az!
Leszarom Talantot és a klánját, majd foglalkozunk vele akkor, amikor a pályán elénk állnak, addig nem aggasztom ezen magam előre, ha nem baj, ráadásul attól még nekünk sem lesz szarabb csapatunk, ha ŐK csapatot cserélnek, jóval minőségibbre, ugye. Legalább elmúlik a jajjj, szegény Szeged típusú gondolkodás nem csak azokból, akik nagyjából tudják, hogy most sincs akkora különbség a költségvetések között, hanem mindenkiből. És a NEKA-meccs sem érdekel már mára, elrontottuk, majd kijavítjuk a bajnokságban. Engem ma egyedül az érdekel, hogy:
"csak a Szegedet oda-vissza!"
De nagyon, végre, valahára.
És nem csak úgy, hogy nyerjünk 1-2 góllal, hanem annyival, amennyivel csak lehetséges, amennyivel jobbak vagyunk, amennyivel csak tudunk, köpjük ki a belünket az utolsó pillanatig, az utolsó guruló labdáig, MINDENKI, és tegyük közé az összeset, ami kínálkozik, mert ez már nagyon kijár. Nekik és nekünk is. Nem gondolom tovább, ez a meccs ma még itt van, kizárólag erre koncentráljunk mindannyian! Nulla:nulláról indul ma a számláló, rohadtul nem szeretnék olyan kezdést látni, mint a GOG elleni hazainkon, sőt, továbbmegyek, nem szeretnék egyáltalán hátrányba sem kerülni ma. Végig szeretném vezetni a mérkőzést, és nem szeretnék gólt kapni, na. Jó, kicsit reálisabban, de tényleg ilyen célokkal kell külön motivációt szerezni mára, olyanokkal, amikért tényleg muszáj lesz még kaparni, 13 gólos előnyből. Mindenki látott már karón varjút, még jó is, hogy nem csak kilenccel nyertünk, mert attól azért tartana a város, maradjunk annyiban.
Ne kapjunk több gólt 25-nél, ne hagyjunk ki ötnél több ziccert, lőjjünk át minimum 3-4-et, posztonként, fejenként. Ilyenek kellenek mára. És még az is, hogy az egész lelátó komolyan vegye ezt a meccset, hogy mindenki úgy akarja ma megverni a Szegedet, ahogy én, ahogy néhányan, mert meg kell törni őket, hogy aztán ne járjunk úgy, ahogy az elmúlt két szezonban. Amíg mi európai köröket futottunk, addig ők összefoltozták magukat és a csapatukat, aztán kétszer hoppolták el előlünk a bajnoki címet, gyakorlatilag. Igaz?
Na most, én csak azt szeretném, ha ebben a szezonban nem kegyelmeznénk, ha bármilyen formában, versenyben és kiírásban kerülünk éppen össze, akkor abbanakarjuk kivégezni őket. Minden egyes meccsen. Nem csak a továbbjutás a lényeg, hanem az is, hogy veszítsék el az önbecsülésüket, a lelkesedésüket, a motivációjukat, mindenüket. A büszkeségüket. Épp úgy, mint múlt szerdán. Ezt szeretném magunktól látni. Hogy most sokkal mélyebbről kelljen visszajönniük április 15-re, és júniusra - a bajnoki döntő időpontjaira -, a kupát kicsit leszarom, mondjuk, nem tehetek róla, de mivel rosszkor van, azt sem lehet elengedni egy héttel az alapszakaszt eldöntő meccs előtt, de ez a mai, és a bajnokság érdekel életbevágóan.
Nagyon vágyom a múlt hetihez hasonlóra, nyilván annál jobban fog játszani a Szeged, mert lejjebb nagyon nincs színvonal, de én szeretnék ismét rászámolást! Mindenki szeretne, aki pirosban lesz az Arénában, és mindenki tegye hozzá a saját dolgát, a szurkoló szurkoljon, a néző nézzen (de közben szurkolhatna is kicsit), a játékos és az edzők pedig érjék el a lehető legnagyobb különbséget ma! Én is megteszek mindent, felveszek a múlt héten tökéletesen működő, piros, otthonkámat, kilakkozom a karmaimat, és kiüvöltöm az egész heti bajomat, rajtam ez sem fog múlni, na. Cattani már itt van, és vélhetően a többiek sem fognak azért kevesebben jönni, mert múlt héten leszoptak, ennek megfelelően kell beleállnunk nekünk is ma. Nem szeretnék elhalkult Veszprém Arénát sem, nem csak vendégelőnyt, haha, még ha a múlt hetinél szorosabbra is számítok, ahogy azt a KP-ban leírtam. Nincsenek nagy kéréseim, szerintem:
hajrá Veszprém, demonstráljunk erőt ma is!