Lehetett volna egyértelműen Remili idehoatala a nap híre, és ehhez elég is lett volna egy picike góllal nyerni, de nem jött össze, ami több szempontból is igen sajnálatos tény.
A Cozma-gyilok évfordulóján már eleve tilos lenne kikapnunk, ever, persze nem azt várom, hogy 14 év után minden játékosunk Marian mosolygó fejével álmodjon február 7-én, de amúgy annyit mindenképpen elvárok most és a jövőben is, hogy felfogják, ez egy fekete betűs dátum Veszprémben és örökké az is lesz, persze nem pusztán emiatt kellene megszakadni a pályán, hanem csak úgy alapra, minden meccsen. És ha már itt tartunk, a szurkolóktól is jóval nagyobb meccs utáni aktivitást vártam volna, értem én, hogy szomorú/ideges/sietős mindenki, de nehogy már ne legyen bárkinek 1, azaz egy perce és idegrendszere arra, hogy gyújtson egy gyertyát a szobornál, vagy csak odajöjjön fejet hajtani. Szerintem ilyen nincs, nem szabadna lennie. Nem lehet az emlékezés végeredmény-specifikus, basszus. És a szurkolásban is maradt még, hogy finom legyek, mondhatnám úgy is, hogy szar volt, de inkább úgy fogalmaznám, hogy nem lépte túl a csapat teljesítményének szintjét.
Egyébként nem az akarattal volt gond tegnap, ezt nem rónám külön fel a csapatnak, az én olvasatomban ez inkább egy padról érkező vereség volt, elég egyértelműen. Ilic nagyon sokszor, nagyon rosszkor, vagy éppen már túl későn nyúlt bele, komolyan nem is értem. Ki lehet kapni, persze, de azért itthon nemár, jó? És főleg ne a GOG-tól, akik egy melós, futós, pontos, fiatal, lelkes csapat, igazi tét nélkül játszhatnak a BL-ben, de ez nehogy magyarázat legyen arra, hogy a Telekom Veszprém elcsúszik ellenük, ITTHON.
Persze a játékosok egyesével is ritka szarok voltak, még közel elfogadhatót sem nagyon mutatott senki, talán ismét csak Nenadic, és biztosan benne volt a fejekben a Remilis téma is, de mostanság kezdem azt gondolni, hogy olyan, hogy profi játékos, lassan már nem létezik. Nyilván rettentően szét vannak hajtva egy bizonyos szint fölött (válogatottakra értem), a minden januárban világverseny, négyévente olimpia rohadt sok, tök értelmetlen és felesleges. Már engem sem érdekel annyira minden januárban, hogy őszinte legyek, pedig fekete öves kézilabda-szerelmes vagyok, közel negyven éve. A svéd vébén is pöpecül látszott, mennyire nincs létjogosultsága ennek minden egyes rohadt évben, arról nem is beszélve, hogy lassan már csak a skandinávok tudnak komolyabb adósságba-vergődés nélkül megrendezni egy ilyet, és persze a németek, csak nekik van annyi eszük, hogy ne akarják túl gyakran. Ezt persze most nem a mi meccsünk kapcsán jegyzem meg, hanem mintegy mellékesen. Na de.
A mi meccsünk kapcsán is csak füstölögni tudok, sajnos, már eleve ez a 0:4-es kezdés olyan szinten feltolta a pumpát bennem, szinte minden meccsen ugyanezt tolta le a magyar válogatott néhány hete, miközben nálunk elég ritka a magyar válogatott játékos, ugye. De ugyanazt a balfasz bealvást véltem felfedezni, fejben mintha mindenki egy külön zen-ben szemlélődött volna, Veszprém-mezben. Ilic időkérése után Lauge lövése akadt végre be, de Pytlick igen gyorsan ment el kifelé kettes mellett, úgyhogy nem igazán hozott azonnali fordulópontot. És mivel Corrales abszolút szép - de csupán csak dísze - volt a magyar kapunknak, a passzívban, összeállásból érkezett Madsen alsó lövés is becsorgott róla, egyszerűen nem rántotta össze semmi a védekezést. Erről is értekeznék nagyobbat szívesen, mert annyira tele a tököm ezekkel a 70+-os meccsekkel, amik lassan már tényleg átlagossá válnak a ffi BL-ben, hogy elmondani nem tudom, de ennyi erővel inkább romantikus regényt kellene írnom, amennyi mindenről kellene. Hiányoznak a faultok, az ütközések, pedig én imádom nézni azt, amikor vannak, és egyszerűen hányok ennyi góltól, sajnálom, rendesen nehéz látnom, ahogy mindenhonnan eltűnnek az értelmezhető védelmek. Rossz irány ez, szerintem. És igen, nyilván tudom, hogy a folyamatos 7:6 ellenit rohadt nehéz levédekezni, de volt már olyan csapatunk, amelyik képes volt rá tartósan, nem is olyan régen.
Corrales cseréje érett már nálam sokkal előbb is, mint Árpádnál, jött Nilsson, Elderaa és Nenadic is, kisIlic-góllal ugyan köszöntötte ezt a felállást, de a védekezésünk továbbra is egy húszéves, kiherélt spániel szintjén virult, úgyhogy hiába kezdtük megérezni a támadásokat, a dánok nem felejtették el, hogyan kell gólt lőni nekünk. Az, hogy kettős emberelőnyben Pytlick elmegy ismét kifelé, az minden szempontból minősíthetetlen, és ahogy le is pörgették szépen, 2:1 után, az ijesztő volt. Gyerekek, hát figyeljünk már erre, csak húzzuk le szélre az emberelőnyeinket, könyörgöm, ne akarjuk már megváltani a világot, csak csináljuk meg a működő dolgokat rendesen. Egy rendes húzást ugyanis minden esetben ki lehet játszani szélre, még egyenlő létszámban is, igen. Nem véletlenül találták ki ezt a játékelemet.
A 20. percben, Mikita hetesével átvettük végre a vezetést, hát igen, a Petar+Andriska duónál nem igazán látunk működőképesebb párost mostanában, Veszprémben, pont ezért rohatul nem értettem, hogy a végjátékban mégis miért kellett lecserélni?
Csupor Károly ziccervédései mellett kapott olyan balfasz gólokat is, ami szintén kicsit érthetetlen, Pytlick 5. góljával gyakorlatilag ő lépett be vonal mögé, annyira hátrafelé lép sokszor, tényleg, hogy most direkt nézem, és számolom. Persze még így is magasan jobb volt - padról(!), ezt is azért írom ide, mert a tapasztalataim szerint kezdőként sajnos ő is csak ritkán hozza ezt -, mint Corrales az egy darab, 7%-ot jelentő védésével. Egyébként ránézve a statra, kicsit furcsállom, hogy a technikai hibák száma nem tér el markánsan, 12/11, ezt én sokkal hangsúlyosobbnak adtam magunknak helyszínen, érzésre, hiszen jellemzően mindhárom irányítónk nagyon szorgalmasan adta el a labdákat. Az első félidőt Nenadic átlövése zárta, illetve az a látvány, hogy Lauge ismét a vádliját lazítgatta, ezzel szenvedett végig a vébén, nem lenne jó, ha nem tudnánk megoldani, de gyorsan. 21:19 a félidő.
A második játékrészben éppenséggel 1 perc 18 másodperc kellett ahhoz, hogy kiegyenlítsenek, a kezdőnk jött vissza, de Elderaaval balkettőben, az ő betörésével jutottunk ahhoz a heteshez, amit Konten elképesztően szarul lőtt bele a dán gyerekbe. Az egyiptomi gyorsan két ostoba hibával kompenzálta az előbbi hetest, hát jézusom, hova lett a csávó, aki szinte komolyabb hiba nélkül végigtolta a vébét, nem is olyan régen? Miért van ez? Hova lesznek ezek a teljesítmények? Komolyan nem értem. Én különösebb fizikai fáradtságot egyébként nem feltétlen láttam, szétesett fejeket annál inkább, de ezt a padtól is, hogy őszinte legyek.
Az az általunk történt 7:6 elleni erőltetés a második félidőben gyakorlatilag eldöntötte a meccset, nekem legalábbis az volt a kulcs-szakasza ennek a vereségnek, mert ellenünk nyilván végigtolták, szinte, de azt még elbírtuk volna, szvsz. Persze volt olyan időszak is, amikor minden rosszul pattant ki meg be, de utána volt szerencsénk is, viszont az a kavarc ott, hogy ki nem jött le (először Strlek, aztán már senki sem) teljesen hazavágta a fejeket. Vért húgyoztunk egy gólért, amire 4 sec-en belül megkaptuk a választ, ez nagyon idegörlő mindenkinek. Basszus, csak akkor játsszunk már ilyet, ha tudjuk játszani, ha nem tudjuk, akkor minek? De tényleg. Nenadic ugyan megpróbált mindent, nyilván az ekkora vállalásra több hiba is jut, én ezt elfogadom, azt viszont nem, hogy a bejelentése óta visszaesett három évet a kombinatív csapatjátékra való hajlandósága, mindent azonnal és egyedül oldana meg, amit néha tud is hozni, de ilyen meccseken nem elég az sem. De még mindig a legjobb emberünk volt ma is, ezt nem nagyon lehet elvitatni tőle.
Abszolút különbség volt tegnap a pályán fejben, sebességben, mindenhogyan, és nem a mi javunkra, pedig nézzünk már a tabellára, ez nem a világverő Odense, hanem egy tisztességesen felkészített, remek mentális állapotban lévő, fiatal, lelkes, dán csapat. Magamat ismétlem, de őszintén hiszem, hogy tüzetesebben meg kellene néznünk, mit csinál máshogy a dán UP, és ha kell, edzőket hozni a fiataljainkhoz, hogy legalább belátható időn belül (legyen 10 év, na) ilyen szintű játékosokat képezzünk ki, ennyi idős korukra. Könyörgöm, kezdjük már el, attól nem lesz jobb, ha várunk az MKSZ-re, vagy ha sápítozunk rajta, hogy szarok a fiataljaink, muszáj lesz tenni valamit végre. És ez nyilván ismét inkább válogatott-téma, de annyiban mindenképpen kapcsolódik, hogy a GOG-on közelről látjuk, mi lehetne rendes UP-képzéssel. Ezek a gyerekek nem csináltak semmi különöset, de azt okosan, gyorsan és fegyelmezetten, kicsit sem szartak be a lehetőségtől, és a rengeteg hibánkat, a teljesen tanácstalan szakaszainkat kihasználva, egyszerűen megvertek bennünket. 36:37 a vége, tök jogosan örültek.
Ezzel pedig szépen hazavágtuk a Remili kapcsán érzett örömünket, az enyémet legalábbis mindenképpen, ráadásul a kitűzött célunkhoz egészen konkrétan győzelem kell idegenben, lehet, hogy több is, nem számoltam pontosan utána, még ha nem is zárom ki ennek a lehetőségét, akkor sem nekünk áll a zászló, azt lássuk be! Ráadásul még jön az éppen főnixet játszó Porto, és hát, szeretném jelezni azt is, hogy az ilyenkor szokásos Füred-meccsünk sem szokott túl sima lenni, de ne legyen igazam. Persze a magdeburgi veszteségek leírva jelentősnek is tűnhetnek, de attól tartok, hogy egy bundásban létező csapatot nem renget meg két alapember hiánya. Meglátjuk ma, a Plock elleni meccsüket.
A tavalyi tavaszi kezdéshez hasonlóan (Porto ellen pont ugyanilyen fogalmatlan meccset toltunk, emlékezzetek!) tehát idén is elcsesztük az első meccsünket, csak most még egy ponttal jobban, ugye, és ezzel ismét lépéshátrányba, plusz győzelmi kényszerbe kerültünk, ugyanakkor én már elengedtem ezt a csoportbeni helyezéses faktort, szerintem kezdjünk el úgy gondolkodni, mint általában a németek, hogy jussunk tovább a csoportból, aztán jön, aki jön, azt kell megverni két meccsen. Jó, azért a Barca/Kiel párost inkább kerüljük el!
Ma meglátjuk, mire megy Aalborgban a Szeged, Plockban a Magdeburg és műkedvelőknek lesz egy Kiel vs Kielce, amúgy egészen fasza program ez a kézilabda szerelmeseinek. Csak _egy_ meccsen hadd lássak már végre működő védelmeket, és 50-60 közötti maximális gólszámot, kérem szépen!
Ui: közben most hallgatom Petart, aki kurvára kiemeli a védelem hiányát, igen, yep, jó reggelt!
Ui2: Az viszont hatalmas respect, ahogyan meccs után, késő este, Veszprémben egy kajás helyen a francia különítmény odasomfordált az asztalunkhoz, Remili bemutatkozott, szépen, illendően, Mahé pedig rém udvariasan elnézést kért ezért a mai, csúf meccsért. Ezek egyébként mindenkinek jól esnek, és bazira nem kerülnek semmibe sem.