A múlt heti LA-posztnak az a csodálatos örökmérlegünk volt a címe, azóta kicsit ugyan olvadt az előnyünkből, de még mindig mi vezetünk egy lóorr-hossznyival. Jelenleg tehát 4-1-2 (9:5) a matek, és ez a lényeg, nem az, hogy földrajzilag hol van az a pálya, amelyiken meg kell ütni őket egy góllal. Mert meg kell, ez nem is kérdés, nem zárhatunk nulla ponttal két meccsen a Párizs ellen, miután évekig aláztuk őket rendesen, mert az olyan izé volna, és különben is, már Roli is megmondta, hogy kinn nyerni kell.
Egyáltalán nem lehetetlen ez a terv, a PSG-nek nincs meg az a helyi támogatottsága, amitől tartani kellene (ami mondjuk megvan Szegeden, Plockban vagy a Vardarnak), mondjuk a pályán volt nekik, mint ahogy azt láthattuk múlt vasárnap Veszprémben. Most szlovák páros fúj Nachevski ellenőrködésével, hogy ez jó lesz-e nekünk vagy szopacs, hát ember legyen a talpán, aki megjósolja. De azt mondom jobb lesz felkészülni a legrosszabbra, akkor nem érnek kellemetlen meglepetések, és nem fagyunk le jobban, mint ahogy az az ámokfutásos szakaszok alatt életszerű.
Abszolút mellettünk szól, hogy sosem játszottunk alárendelt szerepet Párizsban, tavaly például Laci nélkül sem úgy, hogy konkrétan szar volt szinte az egész csapat, kivéve Mirko, és hát ugye a második félideji Pálma. Ezzel együtt labdánk volt az egálra, és baromi nagyot kellett hibáznunk ahhoz, hogy -2 legyen a vége abban a büdi tornateremben. Apropó, most nem ott lesz a meccs, még mielőtt valaki a koreai negyedbe menne.
Na szóval messze nem impossible nyerni, és hogy őszinte legyek, nagyon kellenének az extra pontok ezután a közepes ősz után. Már csak két meccs van vissza a téli szünet előtti BL-szezonból, húzzuk meg jól, most adjunk ki mindent magunkból, máshogy nem lehet rendesen befejezni ezt a naptári évet. Múlt héten láthattuk, hogy kezdünk összeállni - aminek amúgy lassan tényleg ideje - Momo megtalálta a góllövő cipőjét, Máté villantott egy szinte hibátlant, és a védelmünk is képes volt tartósan visszaverni a parizeres támadásokat, már amit nem gólig, passzívon nyomhattak. Sok dologban nem kell változtatni, de ha Aron is lesz, akkor azzal lehetnénk legbeljebb, ha Xavi megtalálná az egészséges egyensúlyt az irányítók játszatásával. Muszáj volna, mert Ilic erejére a meccs végén is szükség lenne. Nagyon kellenek a kintről is veszélyes emberek, átlövések nélkül, mint tudjuk, semmire sem megyünk a galaktikusok ellen. Abban semmi előrelépés nem lesz, ha Aron esetleges visszatérése után rögtön hatvan percezhet, amíg Lékai meg a padról szurkolgat ismételten, egyszerűen meg kell tanulnunk kihasználni az emberi erőforrásainkat, de az összeset. Ez a kulcsa ennek az évnek. Illetve ami fontos még, az az, hogy nem szabad engedni, hogy O'meyer megbabonázza a kezeket. Oda kell húzni a fülére, inkább legyen valaki sportszerűtlen, mint hogy mindenki vesztes, nem? És Narcisse megfogása. Azért mondom pont őt, mert Karabaticot, MikkelHansent megfogjuk, amikor kell, de arra az alacsony súlypontra egyszerűen képtelenek vagyunk jól reagálni. Múlt héten minimum 3 kiállítást fújtak be róla, ebből kettő Lacié volt, és biztos vagyok benne, hogy erre Noka is felfigyel, és oda fogja küldeni a gumitérdű franciát, hátha kimegy róla egy ember. Remili 3/10-e most is jöhet, viszont Gensheimer befutásaira, és egyáltalán rá jobban kell figyelnünk minden szinten.
Szóval viselkedjünk méltó ellenfélként, sőt, esélyesként, és menjünk ki úgy arra a gerflorra, ahogy múlt héten, mert akkor túl nagy baj nem lehet. Koncentráljunk a befejezésekre, főleg a könnyű helyzeteknél, indulásnál, hetesnél, mert ezek a lehetőségek nem adódnak végtelen mennyiségben, és az ilyesmikkel lehet megnyerni egy szoros meccset. Két hetest hagytunk ki itthon, hogy mást ne mondjak ugye. Mirkonak tavaly nagyon ment a kinti meccsen a PSG ellen, és hát a sorminta is azt mondja, hogy ma ő kezd, remélem megkapja a védelem segítségét ahhoz, hogy remekelhessen.
Már csak ez a meccs van és a Silkeborg elleni idegenben, nagyon szeretnék négy pontot, remélem a csapat is így van ezzel. Tudom, hogy nem az a realitás, hogy Párizsban győzzön az ember, de ha már itthon megver(et)tek bennünket, kutya kötelességünk ponto(ka)t hozni ezen a meccsen. Biztos nem lesz egyszerű, de oldottunk már meg kilátástalannak tűnő helyzeteket, hát most is csak azt kell. Szorítsuk össze a fogakat, és koncentráljunk arra, hogy nyerni kell!
Hajrá Veszprém!