Az ilyenkor megszokott ütemben, az őszi, világversenyre selejtezős válogatott hét után csapnak össze Magyarország ffi élcsapatai, a Veszprém és a Szeged. Ennek megfelelően holnap el is irányozzuk magunkat dél-kelet felé, sőt, ritkán látott teli busszal vágunk neki a tiszántúli területeknek. Nem csak Dimwitch hétközi meglepetés-posztjából következtetek arra, hogy nagy a várakozás a kékeknél, hanem mert őrület, mennyi emberrel sikerült kamerába mondatniuk, hogy Hajrá Szeged, már csak _benito hiányzott a sorból, komolyan, de ennek persze az égvilágon semmi jelentősége nincsen.
Nem fogom külön bekezdésben boncolgatni, hogy ők mivel tudják ellenünk versenyképesre stumpfolni magukat, de azért ez a szegény csóri Dávid-attitűd, aki küzd a nagy, gonosz DagobertGóliát ellen nekem már elég vicces, méltányosságból nem rángatok ide Opten adatokat, és nem kezdem el felsorolni az eddigi igazolásokat a szögedi svéd etapban, de messze nem hangsúlyos a különbség a két csapat életében. Emellé még jön a sajátos lelátó-szabályozás is, miszerint Veszprém-mezben nem feltétlen engednek be vendégszektoron kívüli helyekre vagy esetleg ki találnak kísérni majd ilyenben, és rögvest elkezd reszketni a szemhéjam. Javasolnám, hogy a legközelebbi szögedi derbyn inkább próbálják megtölteni azt a hodályt kékekkel, és akkor nem kell ilyen dőreségeket alkalmazni a vendégszurkolókra. Na mindegy.
Amúgy sem vagyok különösebben túlbuzdulva a holnapi meccs kapcsán, meglátjuk, hogy azért vagyok ilyen dögnyugodt, mert reálisan látom a különbséget, vagy azért, mert kicsit kiestem a klubmeccses ritmusból, mindenesetre azt mindenképpen gondolom, hogy jelenleg előrébb vagyunk, mint a Szeged, és ennek idegen pálya ide vagy oda, látszódnia kell a végeredményen. Fog is. Amúgy sem olyan idegen nekünk az a szektor, mióta új Aréna van, tökre szeretjük az új helyünket. Ha hinni lehet Dimwitchnek, kilenc meccs óta nem nyertek ellenünk - és igen, valahogy úgy volt az a bajnoki döntős szegedi meccs, ami beugrik utolsó cuminak - és én nem gondolom, hogy most fogják elkezdni ledolgozni ezt.
Mindenesetre az is egy tény, hogy sok újdonsült, veszprémi edző szaladt rá erre a meccsre a történelemben, nagyon bízom benne, hogy Xavi Pascualnak elmagyarázta már valaki, hogy egész pontosan miért fontos annyira ez a meccs, mert anélkül, hogy ezt tisztába tennénk az újoncok fejében, kár is elkezdeni ezt. De nincsen rossz érzésem ezzel kapcsolatban, valahogy úgy érzem, hogy neki világos minden. Ugyanez a kérdés persze a svéd duónál is felmerül, csak hát az nem a mi problémánk, ugye. Aztán ahogy leírtam ezt a gondolatot, ez jött szemben a hivatalos fb. oldalon, és ez még egy kicsit megerősítette a végtelen nyugalmamat. Ha az arab ennyire tudja, nagy baj nem lehet.
És ha valamit nem kell korrepetálni a Ladynek sem, az igazából éppen ez: a Szeged elleni meccsek, egyértelműen jól játszott ellenük, amikor itt volt, remélem megtartotta ezt a remek képességét napjainkig. De Cindric is igen magas szinten tolta az eddigi BL-t, Remili pedig rendesen zseni volt, úgyhogy középen annyira nem aggódom, remélem Koszorotov is ott folytatja majd, ameddig felfutott ősszel, és ha a védelem is a jobbik arcát mutatja, ami mögött Rodri már rndszeresen remekül védett, akkor nincs az a szögedi hodály, amelyik elveszi a kedvünket a Szeged Arénás hagyományainktól. Nem tudok ugyan pontos számokat, de érzésre elég jó az ottani össz-statunk, hehe.
Okosan, taktikusan, melósan kell elkezdeni ezt a meccset, nem szabad engedni, hogy a hazaiak belelovalják magukat valamibe, ami nem létezik, és nem csak azért, mert ez egy presztizsmeccs, hanem mert visszük tovább ezt a hangulatot a késő őszi meccsekre. De egyébként szögezzük le azt a tényt is, hogy valódi jelentősége ennek a végeredménynek a Szeged gyöngyösi (update: csurgói, sorry) veresége óta ugye nincsen, feltételezve, hogy mi nem kapunk ki az alapszakaszban máshol. Menjünk, csináljuk, nyerjünk! Ennyi a kérésem.
Hajrá Veszprém!