Négyéves korom óta tudom, hogy mi az a Barcelona.
Emlékszem még arra, amikor a királyi családot kellett beültetni Mosonyi Józsi helyére, a március 15-i óbégatós kalitkába, ahol azon a meccsen túlzás nélkül a mennyezeten is emberek lógtak. A kakasülőn órákkal a meccs előtt foglaltuk a helyet apáinknak, majd 3-4 sorban álltak az emberek ott is, hogy valamit láthassanak. Emlékszem, hogy mindig szorongás volt a gyomromban, amikor ellenük kellett játszania a csapatomnak. Emlékszem az összes mezükre, emlékszem a még a pályán bizonyító Inaki Urdangarinra, a jobbszélső Carlos Ortegára, Xepkinre, később nyilván Nagy Lacira is, és arra a másik korszakos Barcára, mert nekik is, ahogy nekünk, szépen tagolható korszakaik vannak. Csak hát nekik jóval sikeresebbek voltak ezek a korszakok. Sosem tudtam szeretni őket, de tisztelni mindig kellett, mert volt mit. Emellett pedig a pszichikai hadviselés és a jelzés értékű odaszúrások világbajnokai is, most például ezt kaptuk az arcunkba, nyilván nem véletlenül, de ezt legalább ki is érdemeltük, úgy komolyabban.
Ha csak azt a tény rögzítjük, hogy Carlos játékosként 6 azaz HAT BL-t nyert a Barcával, már elmondok mindent, amit egy laikusnak erről a csapatról elsőre tudnia kell.
És most ismét ő áll velünk szemben, pedig mellettünk is állhatna. Jó, nyilván nem fogok most bővebben nyifogni azon a nyolc évvel ezelőtti plocki sztorin, pedig még mindig nem bocsájtottam meg senkinek sem. Mindenkire haragszom, akinek ahhoz köze volt. És most már másra is, de az egy másik sztori. Carlos Ortega, ahogy az itteni, befejezetlen karrierje óta mindig, nyilván extrán motiváltan fog beleállni ebbe a maiba, és hát ki kérné ezt számon rajta, nem igaz?
Egy oldschool veszprém-szurkoló szemében ezek a meccsek mindig különlegesek, a kintiek talán kicsit rémisztőek is, ha abból indulok ki, hogy én 3-4 kinti meccsen minimum voltam, és öt gólnál kevesebbel nem sikerült kikapnunk ezen alkalmakkal, de 3-nál kevesebbel sem soha. Vajon sikerül végre áttörnünk ezt a gátat? Valamikor? Akármikor? Ma? Az én kincstári optimizmusom is sokkal óvatosabb ebben a városban, hiszen a tények igen makacs dolgok. Mutatom újra.
Viszont - ha már kinyitottam a közhely-noteszom - minden sorozat megszakad egyszer, miért ne éppen most?
A pályán maradva azt láthatjuk, hogy felettébb komplett az a katalán keret, sajnos, Fabregas kiválását is inkább csak a védelemük érezte meg, nem a támadójátékuk, ugyanis Frade és a fiatalok eddig tökéletesen megoldották azt a posztot. De menjünk csak szép sorjában a posztokon: a Barca hagyományosan erős a széleken, most is Hampus Wanne és Aleix Gomez a két kezdő, de ezen a poszton egyébként mi sem panaszkodhatunk, pusztán csak folyamatosan foglalkoztatnunk kellene Margucot, Descat-t, Vailupaut és Bjarki Már Elíssont, az igazi nagycsapatokhoz hasonlóan. A napokban csacsogtunk erről éppen, hogy egyébként a négy szélsőt tekintve ez nekünk is mindig baromi erős posztunk volt, de amíg mások ezzel sorozatokat nyernek, mi a széleket gyakran elpazaroltuk. Tudatos szélsőjáték kell ma, a Porto elleni egyébként az volt, tetszett is nagyon, ismételjük meg este, jó? Ez abból a szempontból is rettentő fontos, hogy az ellenfél védelme ne tudjon betömörülni középre, és könnyedén levédekezni a belső posztokat és a beállót. Két-három szélre lehúzott labda az elején, és lesznek helyek a falban is. Nem olyan bonyolult ez.
A belső posztokon szintén baromi erősek, nálam Dika Mem a világ legjobbja, jelenleg, az a lövőerő és az a rugó, ami neki van elég lenne önmagában, de sajnos a szeme is rettentő jó a pályán, azt kell mondjam, de Langaro, N'guessan, Janc és Richardson is ott van, és tegyük hozzá azt is, hogy a spanyol fiatalok egy újabb aranygenerációja érik a szemünk láttára, amelynek gerince már most szemmel láthatóan BL-képes, és Barcelonában van. Ez teszi ijesztően kompletté számomra most a katalánokat, Carlos pedig egyáltalán nem fél használni őket, már az első, Montpellier ellenin is sokat volt pályán kisBarrufet és Petar Cikusa i Jelicic, utóbbinak ráadásul ikre is van a csapatban. Rengeteget mozognak labda nélkül, ezekre a bemozgásokra nagyon időben kell reagálnunk, és nem feltétlen kereszteket csinálnak, de olyan szinten mozgatják szét a falat, hogy ezeket a megindulásokat jobb lesz elfojtani nagyon hamar.
Ha a mi belső posztunkat nézzük, egyébként nem látok túl nagy különbséget, Remili jó napjain szintén rendelkezik a Dika Memnél felsorolt tulajdonságokkal, én amúgy biztosan három balkezessel kezdenék még akkor is, ha vélhetően Ortega számol ezzel a lehetőséggel ma. Idén a jobb2 egyértelműen erősségünk, Yahía nem is tudom, hogy van-e, de Sandell abszolút hozza magát, amikor pályán van. Casado játéka több mint indokolt egy spanyol csapat ellen, főleg, hogy a svédhez hasonlóan szintén kurvajól nyitotta a szezont, de Elderaa is mutatott gyönyörű dolgokat az elmúlt időszakban, talán Koszorotov van még kicsit megilletődve, és Mahé játékpercei vagyis azok hiánya továbbra sem tisztázódtak, de a keretünk egyébként elég mély ahhoz, hogy egy jól működő taktikával meglepjük a katalánokat.
Akiknél védelem tengelye továbbra is az exszögedi Pumukli, polgári nevén Thiago Petrus, akit egyébként Xavi Pascual vitathatatlanul megtanított védekezni, maradjunk annyiban. A fal mögött elképesztő stabilan áll a mostanra már első számú kapussá érett Emil Nielsen, veszprémi szemmel mostanság elképzelhetetlen, hogy ilyen teljesítmények jöjjenek hátulról sorban, nézzétek csak!
Erről pofázok, amikor azt mondom, hogy a BL-átlag a minimum 30-33% kellene, hogy legyen a kapuban. Nos Barcelonában ezen is emeltek, ez világos. És ez az az Emil Nielsen, aki rendszerint kiszorul a dán válogatottból, just saying. Hát most nagyon kíváncsi leszek, hogyan alakul Jacobsen válogatása, mert ezt a teljestményt baromi nehéz figyelmen kívül hagyni, azt kell mondjam. Na de ezt nem ide. Amiben tehát szerintem velünk szemben egyértelműen lépéselőnyben vannak, az a védelem és a kapu. A védelmünk képes jóra, és az igazából egy pillanat alatt össze is állhat, ez meggyőződésem, mint ahogy az is, hogy Bioscának kell kezdenie az elmúlt hetek fényében, ha szeretnénk valami keresnivalót a Palauban. Végre tényleg igazán szoros meccsben reménykedem, de ahhoz nagyon kell a kapu, a védelem és a lelátó, viszont ha ez összeállna, akkor nekem idegenben jó az iksz.
Rengeteg piros-szurkoló érkezik a katalán fővárosba, gyülekező nyilván a Futballáriumban, kiteszem a felhívást, benne a címmel, ha valaki esetleg nem találna oda, onnan pedig a Palau már simán gyalogtávra van. Szeretnénk hallani a szurkolást, tudjuk, hogy magasan lesz a tábor, viszont rohadt sokan lesztek, és lesznek olyanok is, akik többször voltak már és az egészet összefogják, csak csináljátok azt, amit ők mondanak! Ha valahol egyértelműen erősebbek vagyunk, az a lelátó, de a katalán zsaruk ki fogják emelni a részegeket, mindig is nagyon figyeltek erre, szóval tudom, hogy nehéz, mert későbbi meccs lesz, de mindenkinek talpon kell addig maradnia! Mutassátok meg, mekkora hangja van 265 embernek idegenben, ha valahol ezt simán meg lehet csinálni, az a Palau Blaugrana!
Hajrá Veszprém!