Éreztem én, hogy meglesz ez, de hogy ennyire sima lesz, azt nem.
Hála mindenkinek, hogy nem kellett szívgyógyszerhez nyúlnunk a végére, pedig elég erős fogyatkozásban van éppen a létszám. Ami ismét nagyon pozitív, az a támadójáték, egész egyszerűen bárhonnan veszélyesek vagyunk, a középső játékosok mellé pedig határozottan felzárkóztak a szélsőink, akik végre azt mutatják, amit tényleg tudnak, és amivel egy-két meccsel ezelőttig kicsit adósak maradtak. Felállt fal ellen vitathatatlanul kreatív, dinamikus és változatos játékot mutatunk, elég jól működnek a páros kapcsolatok, és számottevő beállójáték nélkül is meg tudjuk lőni a 30+-ot. Ez tehát rendben vagyon.
Nem voltak különösebb elvárásaim, hogy őszinte legyek, a nevezettek tudatában az egyetlen fontos kérésem a győzelem volt, de valahogy azt éreztem, hogy ezt a védelem fogja hozni most, mert ilyen kevesen csak így zárhatunk. Végül nem így lett, azt lássuk be, de kit érdekel? Muszáj volt hazahozni a két pontot. Kicsit beragadtunk ugyan a rajtba, de igazából 10 perc alatt magunkhoz tértük és visszafordítottuk a meccset, majd ezt az előnyt lépésről-lépésre növelni tudtuk, elsősorban a lövőink, emellett pedig a tényleg remekül teljesítő szélsőink hathatós közreműködésével. Gajic mostanság ismét fénykorát éli, ki tudja, éppen hányadikat, de régen éreztem már ennyire biztonságban a heteseinket, az vitathatatlan. Strlek szintén sokkal megbízhatóbb, mint Manaskov, de mivel utóbbi térdparája miatt ott sem volt, nem sok kérdés maradt. És a szélsők köszönték szépen, futottak egy igazán jó meccset tegnap.
Muszáj kiemelni még a parádésan stabil Nenadic/Lauge párost, minden egyes meccsen odateszik magukat, hol pöpec, hol nem annyira magas hatékonysági százalékkal, de hogy mindketten gond nélkül magukra veszik a húzóember szerepét, és meglehetősen sokat vállalnak, az világosan látszik. Enélkül nem is tudom, hol tartanánk, de nem is kell ezen gondolkodnom, haha. Végre, végre, végre Borozan is felnőtt a feladathoz, eddigi legjobb veszprémi színekben abszolvált meccsét hozta, helyén voltak a lövései, nem toporgott, nem próbált túl sokat gondolkodni sem, ami amúgy sem az ő dolga volna, szóval tegnap azt hozta, amit várunk tőle, se nem többet, se nem kevesebbet. Tönne sem volt szar, szerintem, bár többen alibi-királyozzák, nekem úgy tűnt, inkább csak minimalizálta a szerepét tegnap, és bár nyilván nem túl acélos a 3 gól jobb oldalról, de nem is kellett most több, nem igaz? Ennek fényében talán Yahía kaphatott volna több játékpercet, de mondjuk valószínűleg ő sem váltotta meg a világot.
Cupara viszont megérkezett végre, én pontosan ilyesmit várnék a kapusainktól, tudom, hogy sokszor vannak kiszolgáltatva, de egy jó BL-kapus nem attól lesz jó számomra, ha fogja a folyosókat, hanem pont hogy attól, hogy amikor a védelem nincs a helyzet magaslatán, akkor belenyúl a szinte megfoghatatlanba. Remélem, ez most meg is marad, mert rengeteget jelent ez, és fordítva is működik: egy jól védő kapus előtt előbb zár össze a fal, az a normális, ha egymást húzzák a szerepeikben. Ezt láthattuk tegnap. Nem azt mondom, hogy a srácok a végére acélos védelmet pattintottak, de hogy jobban mozogtak együtt, az levehető volt számomra. Ennyit jelent egy remek kapusteljesítmény (38%) egy csapat számára.
Egyébként minden játékoson látszódott az extra motiváció, nagyon észnél voltunk, pontosan tudtuk, hogy nem kaphatunk ki, mert akkor visszahozhatatlan károkat okozhattunk volna magunknak, úgyhogy jó volt ez így, soha rosszabb meccset az egzotikus Fehéroroszországban. Tényleg köszönjük a fiúknak! A védelmen viszont muszáj lesz többet dolgoznunk, mert nagyon kellene egy alap.
A másik oldalról régóta érzem azt, hogy a Breszt sokkal veszélyesebb volt Bebeshko alatt, akkor sem értettem a távozását, szerintem nagyon jó munkát végzett azon a padon, de mindegy. Nem nyálazom végig az eredményeiket, de érzésre ők akkor voltak a legjobbak.