Túl sok biztos dolog nincs

Ez egy ilyen elődöntők utáni, döntő előtti vegyes poszt lesz, miután nyilván nem nagyon lehet mit írni sem egy Füred vs Szeged, sem egy Dabas vs Veszprém elé azon kívül, hogy bassza meg a Fradi, meg a sorsolás, mert amúgy egy ilyen esemény Dabas helyetti Tatabánya résztvevőkkel igen komoly torna is lehetne. De valahogy sosem az. Sajnos. A hangulat ennek ellnére már ma is kiváló, és nyilván holnap csak jobb lesz.

Az első meccs egyetlen kérdése az volt, hogy kapunk-e húsz gólt, a válasz a nem, és nem megbántva a füredieket, gyakorlatilag a második meccsen is maximum ilyen szintű nyitott kérdések lesznek. Meg az, hogy a biztonságiak megismerik-e Juan Carlos Pastort nyakbaakasztó nélkül, és beengedik-e. Végül bejött persze, de vicces volt végignézni. A meccsünkről talán még annyit, hogy Roló nagyon résen volt, szépen fogta az átlövéseket, a második félidőben pedig ismét nem sok alkalmunk volt felállt fal ellen gyakorolni, mert - Balgi nélkül egyébként - de egész komolyan zárt a védelem. Jó, persze, ez a Dabas volt, tudom, de azért jó volt nézni azt is, hogy néha teljesen szedett-vedett felállásban működött hátul minden. Volt pl. olyan, amikor Mahé keveredett be beállót levédekezni hármasban, miközben Nenadic zavart kinn. Hehe. Remek felvezetése lehet ez a holnapi napnak, mert uygan még csak most zajlik, de valószínűleg a Szeged is könnyedén fogja behúzni ezt, hiába szurkol a komplett Veszprém-tábor a Fürednek nagy lelkesen. Ezt a kockázatot muszáj felvállalnom, mert húznom kell mennyei-meccsre, Loki vs MTK van ugyanis, nem érek rá kivárni a végét ennek, bármi is legyen.

És akkor beszéljünk kicsit komolyabban a holnapiról, hiszen mindenki elsősorban amiatt érkezett Debrecenbe. Gyors mérés alapján a Szegedenek áll idén a kupa, egyedül két nő gondolja azt a listáról, hogy a Veszprém nyer. Az egyik én vagyok, természetesen.

De nem tágítok ettől a véleményemtől. Valahogy azt érzem, hogy ezért most bazira menni fogunk, remélem nem csalódok, és ez lesz az igazi fordulópont a szezonunkban. Mert nekünk tényleg az lenne. Nyerhettünk tavasszal csoportmeccseket, sőt, egyenes kiesésest is, de nem ezek a fontos dolgok. Hanem például ez. Mert ezért már trófea jár. És igen, a kávézacc is azt mutatja, hogy a regnáló bajnok idén jobb, valamiért mégis azt érzem, hogy megcsináljuk. Meg kell, hogy legyen. Mert ha ez meglesz, akkor bármi meglehet. Azon röhögtünk tegnap, hogy milyen lenne már bronzmeccset tolni a Szegeddel Debrecenben, az lenne a kézilabda igazi ünnepe, mert akkor kiradírozhatnánk az össze sablonos közhelyet, nem kellene utolóag magyarázni semmit sem, nem a gyilok lenne a lényeg vagy az eredmény, hanem hogy játsszunk egymás ellen egy ténylegesen tét nélküli, idegenben megrendezett meccset. De erre még várni kell, mert - szerencsére - mi nem játszunk ilyet egymás ellen. Elég régóta, és nem is baj ez, csak tényleg, érdekes lenne.

DD becsületére szólva játszott gyakorlatilag mindenki, akit benevezett, nem is kell ezt máshogy, bízom benne, hogy vannak tartalékaink holnapra. Mert nyilván az lesz a lényeg. Küzdelmes, védekezős, kapusteljesítményes meccset várok, viszonylag kevés góllal, és remélem, hogy sérülésmentesen.

A képeket köszönjük Csizmadia Ákosnak, holnap találkozunk, akkor többen is leszünk, és valaki trófeát fog emelni. Ez a biztos. Meg hogy:

HAJRÁ VESZPRÉM!