Bennünk van már

A kora őszi időjárás ellenére nyakunkon a november, hogy száraz-e vagy nem, azt döntésétek el saját felelősségre, az biztos, hogy nekem minden szempontból igen húzós volt az október, és erre jöttek még a hazai vereségeket követő lelki mélységek, amiket egyre nehezebben dolgoz fel a szívem. Mondjuk ezt az utolsó Szeged ellenit a közönség sokkal jobban tűrte, mint mondjuk tavaly tavasszal az alapszakaszi visszavágót, de akkor is nehezen viselem. Szerencsére jól sült el a válogatott szünet - amiből én nagyjából semmit sem láttam, úgyhogy nagy következtetéseket nem is vonnék le, megtették a többiek - mindkét meccset simán hozta a magyar válogatott, gondolom ez feltöltődésnek jól esett mindenkinek.

Úgyhogy most jöhetnek vissza a kemény hetek.

Az A-ban már nincs hibátlan csapat, sőt, eléggé össze is ráncolódtak a viszonyok, az utolsó körös Kielce-győzelem felzárkóztatta Talantékat az élbolyba, mi meg a dajcs másodikkal toljuk le az oda-visszát most két hét alatt. Az oroszlánok idei BL-formáját elnézve nincsenek vérmes reményeim, de ettől függetlenül határozott előrelépésre vágyom. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de mindig is szerettem a Löwen ellen játszani, jó, nyilván ezt a jó érzést győztes meccsekre lehet csak alapozni, de akkor is.

Ugyanakkor ott voltam az utolsó egymás ellenin, Mannheimben, hát az minden volt, csak győztes nem. Azelőtt a meccs előtt készült Carlosról a legkedvesebb képem ever (ezt itt lenn, szerintem néhányan tudtátok is, melyik az), ezt a mélyen elgondolkodó fejet még melegítés előtt lőttük róla, mintha megérezte volna, hogy mi lesz. Hogy nincs minden rendben. Kiszoptunk, igen. Sokkal, igen. Esélyünk sem volt. Semennyi sem. És ott, Mannheimben, ezután a borzalmasan szar meccs után volt életem legtanulságosabb sajtósa is, amiért azóta is hálás vagyok. Hogy egész egyszerűen feltette a kezét, és közölte: "elcsesztem". Én, aki Melnyiken és Zovkón nőttem fel, MocsaiLajoson szocializálódtam ilyet hallok egy edzőtől? Jesszusom. Köpni-nyelni nem tudtam.

utolsó löweni emlék

De most nem ez a lényeg, ez csak az utolsó löweni emlékképem.

Hanem hogy azt a Löwent fogadjuk, amelyik ellen egyébként tök szép a mérleg, amelyik ellen egész konkrétan KEK-et is nyertünk ugye, azzal a párharccal kezdődött közös BL-történelmünk, szóval többnyire kedves emlékeket őrzünk, de tényleg. Andy Schmid ide vagy oda. Most sem szabad esélytelenként gondolnunk magunkra, még ha bőven benne van az is a levegőben, természetesen, ezt azért ki lehet és ki is kell mondani. Rá fog menni minimum az ősz, de inkább a szezon az életünk újjáépítésére, ezen nem nagyon van mit polemizálni. Úgyhogy nekem ehhez mérten mostanság csak kicsi elvárásaim vannak.

Például hogy nézzen ki az a védelem egyre jobban. Ez igen fontos volna, nem elég ugyanis többféle variációt felpakolni a pályára, azokat működőképessé kell tenni. És össze kellene kalapálnunk egy megbízható alapjátékot, mert azért ez a Jasper Nielsen/Abutovic belső hármas kicsit ijesztően hat. Talán vissza kellene térnünk a szélsőkhöz ismét. A beállójátékunk elég biztató volt a szünet előtt, Andriska remélhetőleg továbbra is bírja, de jó lenne, ha felnőne más is a feladathoz. És hát az átlövések, ugye. Nagyon sarkalatos pont, hogy vajon lesz-e elég tűzerőnk ahhoz, hogy átlőjük a német falat. Nem akarok kifingást látni, hitetlen tekinteteket sem, elmaradt kilépéseket, nem visszafutásokat, kihagyott hetest sem. Jelen pillanatban kábé ez az alapja mindennek. Meg a szurkolás. Olyan, mint a Szeged ellen.

A BL-t még egyáltalán nem csesztük el, ez legyen meg, viszont most jönnek azok a meccsek, ahol eldől egy csomó minden. Úgyhogy ennek megfelelőre fújjuk az orcánkat fel, és menjünk neki a Löwennek!

Hajrá Veszprém, hisz veszprémi leszek, míg folyik a vérem. Erről pedig rögvest eszembe jutott, hogy ma 10.00-től az Egyetem Aulájában egészség-nap van, ahol vért is lehet adni, meg különféle vizsgálatokat lehet csináltatni magunkon, javaslom mindenkinek, aki a Grund felhívására még nem csapoltatta volna le magát, az tegye meg minél előbb! Utána pedig még egy látogatható programot javaslok, 14.00-től tárlatvezetéssel lehet megtekinteni for free a régi ének-zene belső falaira festett 12 kortárs remeket, menjetek, nézzétek, biztos nagyon jó lesz.