Just do it!

Meg sem tudom számolni - végül megszámoltam, pont tízszer - nem annyira zsenge életem során összesen hányszor vérteztem fel magam bizakodóra, mielőtt Barcelonába utaztunk volna. Nem riogatnék senkit sem a kinti mérleggel, inkább csak az összesítettet mutatom meg, mondjuk az is durva. Nincs még egy olyan csapat a világon, akik ellen ilyen szarul állunk, aki volt (Cudar), az már nincs, a Kiel ellenin meg az utóbbi néhány évben hoztunk jó sokat. Ott úgy kezdtük az aknamunkát, hogy Vujint eladtuk oda, és nagyjából azóta megfordult az irány.

Valami ilyesmit kéne kitalálni a Barcára is, bár a remény még él, hogy a Marko utáni következő 14-esünk kezd valami hasonló mutatványba, mert ellenük még mindig ilyen szarul állunk, nézzétek csak:

A tavalyi szezon mindkét csapatnak ment a lecsóba, de ez most egyáltalán nem számít. Kizárólag az a lényeg, hogy holnap mi lesz. Sosem éreztem lehetetlennek a Palauban való győzelmet, mégsem voltunk még három gólnál közelebb. Nyilván ki lehet ezt facsarni úgy, hogy akkor most nem is reménykedem, hátha, ehelyett próbálok inkább tényszerű érveket szedegetni össze. De most van bennem egy olyan megmagyarázhatatlan mehetnék is, ami nincs sokszor - bár Pitics szerint mindig van évente egy, és akkor tuti szopóálarcba futunk, de én ezt cáfolom, mert nem emlékszem -, és még jegy is van egész épeszű áron ma esti vueling+vasárnap hajnali ryanairre. Itt ülök órák óta, harmadszor lépek ki a vásárlásból, mert meggyőzöm magam valamivel, váááá, kétszer dobtam fel érmét is, de nem ér, mert rossz jött ki azon is. Bazi nagy rohanás lenne, de egy győzelem kárpótolna, azt hiszem. Eh.

Az biztos, hogy a palaui hangulat ismét nem fog megrettenteni bennünket, de ez semmit sem szokott jelenteni, azt az eredményekből jól látjuk. Ugyanakkor sikerült kiutaztatni szárazföldön Kovi dobját, úgyhogy talán onnan a barcelonai holdról, ahova szokták pakolni a vendégszurkolókat is hallatszik majd a hangunk. Mondjuk ritka helyszín az olyan, ahonnan egy kövér ÉPÍTŐK nem hallatszik be a pályára.

Hogy a Barcelona a saját bajnokságában három meccsen 134(!!!) gólt tudott lőni, az csak egy szám. Nagy szám, az igaz. Mi például ugyanúgy három meccs után 111-en állunk, na, átlagoljunk csak! Az Asobalt kábé minden évben végigvezető spanyol bajnok átlagosan 44,66 gólt rámol meccsenként, mi viszont csak 37-et. Amit ebből ki akarnék hámozni, az az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a szinte már irreálisan magas szám az ő javukat szolgálja. Egyébként is egyértelmű, hogy a bajnokság erősségének változása hatással van az onnan érkező csapatok teljesítményére, de aki veszi a fáradtságot, és megnézi a Barca eddigi három bajnokijának összefoglalóját, az látni fogja, mire is gondolok pontosan. Arra, hogy egy közepesen jól működő védelemmel igen csak zavarba lehet hozni valakit, aki a hazai ellenfelei többségén csak a rohanást gyakorolhatja, mert olyan minőségű szintkülönbség van az ellenfelek támadósora és a Barcelona bé vagy cé csapata között, hogy az ordít. Nagyon durva. Minden meccs edzőmeccs, kábe ez van. Úgyhogy a elsőszámú feladatunk szombaton az volna, hogy minimálisra szorított támadásbeli hibákkal minél több felállt fal elleni játékra kényszerítsük a katalánokat. Ezzel persze nem azt mondom, hogy az a lövősor nem tud gólt lőni szaggatottról, főleg, ha kettesben nem tudunk előrébb lépni, vagy hogy nincs egy figurájuk, mert dehogynem. Viszont a futást már most tökéletesen tudják, az látszik, és ehhez is szoknak hozzá, úgyhogy azt tilos megengedni nekik.

Másik nagyon fontos tényező, hogy igaz, eddig sem győzelmi kényszer alatt játszottunk Barcelonában, de most aztán tényleg semmi nyomás nem mutatkozik, hiszen sem favoritnak nem tartjuk magunkat, sem olyan szintű fekete lónak, aki akár még ezt is megcsinálja. Alapvetően egy vállalható zakó (2-5 gólos) néz ki magunknak, minden ettől eltérő eredmény nekem meglepetés lesz. De viszont én szeretek meglepődni, az legyen meg.

Nyilván őLady Áronságának oda nem nézős passzaira nagyon kell figyelni, az felállt fal ellen is működött Mannheimben, és ahogy néztem, eléggé megértik egymást a pályán azzal a Fabregassal, aki pedig a védekezésben segít be neki rendesen hátul. De attól még kettesben tekinthetjük Palmarsson védekezését akár gyenge pontnak is, ha ő van a pályán, oda kell tenni egy beállót, vagy Mackovsek simán el tud menni mellette néhányszor kifelé, én biztos megpróbálnám a helyében. Az eltökölt labdákat viszont baromi gyorsan büntetik, ezzel nagyon vigyázni kell, de tényleg, mert gyorsan rászaladhatunk pár perc alatt 3-4 gól különbségre, és onnan már nehéz visszajönni ilyen szintű csapat ellen.

A támadásainkban sokkal agilisebbnek kell lennünk, bárki is van pályán, a kilencesen kívüli kényelmes keresztekről le kell mondani, helyette be kell vállalni a pofonokat, mondjuk Máténak ezzel sosem volt baja, de Nenadicon olyankor jellemzően elakad a labda, és ez baj. Tovább kell húzni bármi áron, és tiszta helyzeteket alakítani a szélre, vagy beállóba. Nyilván kelleni fognak az átlövések is, egyébként én tovább próbálkoznék az Ilices háromlövőssel, mert nem lenne rossz, ha tavaszra lenne egy olyanunk is, de valahogy az az érzésem, hogy a ziccereink bedobása lesz a kulcs holnap. Az mindig benne van, hogy Árpád tol egy ufót, számolni természetesen nem lehet vele, nekem egy átlagos 30-35% is elég lesz, ha feszes a védelem és nem vágjuk de Vargasba a heteseket/ziccereket, akkor az rossz eredmény már nem lehet. A védelem hozzáállása a Kielce elleni meccs elején nagyon tetszett, azt kéne folytatni, és ugyanazt az akarást kell beleoltani a támadásainkba. Rohanni pont nem érdemes, ezt már mondtam, azt a Kielce ellen kellett volna erőteljesebben, itt csak szarul jöhetünk ki belőle a kortalan, erőnlétben egyébként is utánozhatatlan francia négerek és a bazi gyors szélsők Barcelonájában.

De hát milyen veszprémi lennék, ha nem várnék a csodára? Ugye?

Ahogy Szegeden a bajnoki arany, úgy nekünk a barcelonai győzelem sikerül ritkán, de hinni muszáj benne, különben felesleges lenne kiutazni bárkinek is, nem igaz? Szóval ne adjuk lejjebb annál, mint hogy úgy megyünk oda, hogy miért ne nyerhetnénk itt éppen ma? Mert nyerhetünk. A másik csoport már el is kezdte a körbeveréseket, pont most tárgyaltuk a listán, hogy valószínűleg ez lesz egész szezonban és minden csoportban, úgyhogy nosza, rajta, játsszunk mi is Flensburgot meg Zágrábot, szarjuk le a kápét, még inkább az EHF-power rankingját, tegyünk a józan ész szabályaira, változtassunk a megszokott berögződéseken, és nyerjünk a Palauban!