Négypernégy

A ki mit ír most, hogy nagyüzem van, eléggé pöccre ki szokott lenni számolva, és ha közbejön valami, máris indul a cserebere. Így jutott hozzám a veszprémi "derbi", mivel MinibbCsill összeszedett valami nyavalyát, innen is jobbulást neki. Meg ha már kiderült, hogy a győri vonal jobban követi a férfi szakágat, mint a nőit, ugye.

Ugyan ezt annyira nem veséztük a héten a listán, de szerintem nagyjából mindenki (mindenki is) egyetértett azzal, hogy ha valamelyik csapat ellen nem szabad az eddigi eredményeket, játékot nézni, az éppen pont a Kiel, már ha éppen pont Veszprémben játszik. Olyan ez, mint egy Torino-Juve, egy Espanyol-Barca, Atleti-Real, Celtic-Rangers: valóban nem érdekes, mi volt előtte, itt most ez pont olyan, mint ahogy Bill Shankly mondta a fociról, és ha az élet-halál kérdésénél is fontosabb dolgon túl vagyunk, jövő héten megint lehet, hogy azt a Kielt látjuk, amelyik mócsingot fogyasztott Kielcében. De erre a kétszer nettó 30 percre egy másikat látunk, akármi lesz.

És azt is láttunk. A meccs veszprémi szempontból finoman szólva is pocsékul indult, Mirko ugyan talán fogott kettőt az első negyedórában, de mellette kapott egy halom kötelezőt, valamint a védekezés is borzasztó volt, fel sem merte szorozni az egyszeri szurkesz az eredményt, mert akkor bizony kinézett volna 40 kapott gól, ami az Arénában azért nem olyan faszipántos. Hát igen, Frédi bácsi a szarból is tud várat építeni, plusz taktikailag sem hülye, ezért Nilsson kettesben védekeztetéséből nagyon szépen megéltek, külön vicces, hogy ennek ellenére Weinhold dobálta a gólokat az elején (meg a közepén meg a végén, tényleg olyan a faszi, ahogy írta csilla, észre sem veszed, hogy ott van és csinál valamit, aztán 8-cal zár) jobblökőből. Emellett a túloldalon sorban maradtak ki az ajtóablakok, ebben Nilsson járt az élen, de majd mindenki segített Wolff statisztikáját 50%-ra felnyomni.

Na persze tudjuk, hogy Ljubo sem azért van a padon, hogy csak VIP-helyről nézze a meccset, így amikor már nagyon égett a ház (talán 6:10 volt), ezért jött a TO, Roló, valamint kettesbe Sulić, és puff, máris 10:10 állt a nagytáblán. Na nyilván ekkor azért Frédi is belenyúlt a meccsbe, és hiába játszott ekkor nagyot Ilics, a félidő végére szinte megnyugatatónak számító három gombóccal vonultak be az észak-németek az öltözőbe. A legnagyobb baj nem is a három gól volt talán, hanem az, hogy hiába állt össze a védekezés, Roló sem nagyon találkozott a labdával, a túloldalon pedig Wolff sorra fogta a ziccerek, Landin is az egyszem hetest, amire bejött, vagy akár mondhatjuk azt is, hogy a veszprémiek lőtték mindig ki a babát a kapuban, de a lényegen nem változatott. Persze úgy is lehetett nézni, hogy a második félidőben semmi más nem kell, mint belőni a helyzeteket, és akkor meglesz a meccs, de ha ez ilyen egyszerű lenne.

Aztán meg mégis egyszerű lett, legalábbis úgy indult. Szűk három perc alatt 3:0-t produkulált a hazai piros fekete csapat, és máris láttuk lelki szemeink előtt a negyedik forduló tabelláját, amelyben a Kiel megint utolsó, valahogy így:

EHF és a sorrend megállapítása, vol. 23415

Egyszer valaki megkérdezhetné őket, hogy miért nem sikerül ez a bonyolult feladat nekik, hogy három számot csökkenő sorrendbe rendezzenek, de ezen lépjünk túl, úgy látszik, ez az új módi (a régi is ez volt).

Nem lenne Kiel a Kiel és nem lenne Frédi Alfrédi, ha beledőltek volna a kardjukba. Nem is tették. Jött Landin, és puff, megint jött a kapusteljesítmény. Hazai oldalon Manaskov és Gajić húzta a szekeret, előbb előbbi, aztán utóbbi, plusz Máté is inkább hasonlított önmagára, mint az első félidőben, így ha nagyon nehezen is, de a félidő közepére sikerült a "mindig mi vagyunk mögöttük" üzemmódból a "most mi vagyunk előttük" üzemmódra váltani. Weinholddal továbbra sem bírt a magyar csapat, Vujinka örvendetes nagyot betlizett, nála már csak a két rigó teljesítménye volt röhejesebb. Következetlenül és össze-vissza tolták, hihetetlen, hogy ez tényleg évtizedes probléma, hogy nem lehet olyan bírókat kinevelni, akik 40 hibánál kevesebbel hoznak le meccset. Mindkét oldalon folyamatosan reklamált valaki, és azt kell mondani, hogy többnyire jogosan is.

Ahogy közeledett a híres végjáték, magyarul mani tájm, úgy lett egyre világosabb, hogy Vranjes nem a levegőbe beszélt, amikor azt mondta, hogy idén úgy készül a csapat, az utolsó tíz percben nyerje meg a meccseit. Míg a kielieken látszott, hogy egy kicsit már fogy a zokszigén, hiába, nem mindja tudja kivonni a vizbül, addig a veszprémieken kivétel nélkül az látszott, hogy most kezdik a meccset. Ha másban nem (de), akkor ebben már szembetűnő a változás.

Annak rendje és módja szerint az utolsó tíz percben sikerült is bedarálni a THW-t. Két gól, ez is két pont, és jelen pillanatban tényleg csak ennyi fontos. Meg hogy egyetlen százszázalékos csapatként nyomja tovább az Építők az AB ágon (a CD-n is csak egy van, montepiteileg, nekik tök nyilvánvalóan a felső ágon lenne a helyük, de hát németből lehet három, franszoából nem).

Persze rengeteg kérdést felvet ez a meccs, amikre meg kell találni a szerbsvéd törpének a válaszokat, meggyőződésem, hogy meg is fogja; azért ne menjünk el mellettük anélkül, hogy nem tesszük fel őket, a teljesség igénye nélkül.

  • MI van a kapusokkal? Oké, most Roló a meccs embere lett, de ez inkább szólt annak, hogy a végén volt nagyjából három fontos védése, mint az egész meccses teljesítményével.
  • Accambray miért nem került a keretbe, ismét?
  • Dzsamalinak nagyon sokat kell még tanulnia, hogy elég legyen ehhez a szinthez, elég lesz?
  • Tønnesen tud majd Laci utódja lenni? Második jobblökőnek jó, de többet várunk tőle.
  • Lékusz végig fogja bírni a szezont, hogy nincs semmilyen szintű cseréje?
  • Mi a B terv, ha Lékusz bármi miatt nem lesz?
  • Kettesben Terza és Sulić tökéletes megoldás, minőségi ugrást hoznak a védekezésbe. Mi lesz nélkülük?
  • Nilsson kettesben - ez tuti, hogy jó ötlet? Hármasban hasznosabb, ketteshez lassú.

Ne tessék károgásnak venni, mert nem az, hiszen nagyon is szépen látszik, hogy Vranjes merre megy a csapattal, és hogy nem hülye, hogy mindent a sarokba dobjon, ami eddig működött, de hogy van még meló, annyi szent.

Viszont az, hogy sokadszor sikerül a végén meccset nyerni, arra csak a kalapot lehet lengetni. Jó magasra emelve.

Fotógaléria a meccsről ITT