1. Telekom Veszprém
De, bizony ismerem én az etikettet, csak hát ebben a csoportban mi vagyunk az első helyen kiemeltek, így muszáj magunkkal kezdenem. Nem volt uncsi az uborkaszízön Veszprémben, az előre tudott változások mellett ugye még Lady Aron is meglépett, Vranjes tehát gyakorlatilag alulról láthatott neki a melónak. Az amúgy általam különösen kedvelt, gyönyörű védekezésre épült spanish style-t felváltja egy futósabb támadásokra épülő szemlélet, ami persze egyáltalán nem zárja ki a kemény védelmet, de az biztos, hogy az előszezonban egyáltalán nem láthattunk ilyet. Nyilván, teszem hozzá rögvest. A felkészülés természetesen a kísérletezgetés jegyében telt, aki nem sülümülü teljesen, az fel tudja fogni, miért kell mindez, mindenesetre számszerűen az van, hogy idén nyári torna-győzelem nélkül vetjük bele magunkat az őszbe.
Viszont durva alapozással és elég bő kerettel, aminek tavasszal márpedig meg kell látszódnia.
Kapuban megvagyunk, még ha az előszezonban Mirkóék önmaguktól vitathatatlanul el is maradtak, de ez abszolút javítható, nyilván ki kell kumni, hogy mi okozza a problémákat, viszont azt is látni kell, hogy nem kapták meg azt a hatosfalat, amihez ők itt hozzá voltak szokva. A finomhangolás zajlik, a celjei nyitányon okosabbak leszünk, sőt, talán már az első bajnokin is láthatunk valamit abból, amit Vranjes akar. A védelem összerakása egyértelműen kulcsfontosságú feladat, az emberanyag bőven adott hozzá, sőt, variálhatóbb, mint eddig bármikor, Lubo nyilatkozataiból kiindulva pedig nem fogunk megelégedni egy begyakorolt felállással, és ha ez tényleg így lesz, akkor már előrelép ez a csapat. Persze haladjunk csak szépen pontról pontra, és elsőként tegyük rendbe a hatosfalat, aztán miattam variálhatunk szezonhosszat. Update: közben túl vagyunk a Csurgó-meccsen, és örömmel jelentem, hogy pontosan az történt, amiben reménykedtem, a védekezésünk egyáltalán nem hasonlított a nyárira, pontosan helyén volt minden és mindenki, így pedig Mikler Rolinak is egyszerűbb dolga volt persze (60% félidőben). Támadásainkban viszont eddig is láttam a potenciált, és ez egyértelműen tovább erősödött bennem.
Széleken habzsi-dőzsi van, Manaskov nekem az eddigi legpozitívabb csalódás, borzasztóan gyors, szerintem Ugaldénak is odaver, elképesztően labdaérzékeny, robbanékony és elég biztos a keze. Szép kis versenyfutás néz ki idén balszélen, remélem ez mindkét szélsőnkre motiválóan hat majd. Másik oldal szintén rendben, Gasi is, Gajic is megbízható teljesítményre képes, remélem a heteslövő tehetségüket is visszanyerik idén, és akkor a széleinken minden rendben lesz. Az én ízlésemnek Laci még mindig kicsit sok időt tölt pályán, remélem, hogy ennek megvan az oka, és az nem az, hogy mert nélküle nem megy semmi sem, mert nem akarok kilógó belű Nallacit látni tavasszal. Accambray egy hegyomlás, elképesztő, hogy mekkora, szépen látom a fejlődést rajta, ahogy jön vissza játékba, bízom benne, hogy ez töretlen marad, mert ha igen, akkor az hatalmas erősítés lesz számunkra. Tönnesen szintén zenész, Jamali erősségeit is ismerjük, és Ancsin Gabiét is, sőt, a bajnokin Ligi is felmehetett néhányszor, és meg is hálálta a bizalmat szerintem. Terzic a másik, akire Lubo már most terhet rak, gondolom méricskéli, hogy mennyit és mit bírhat el a támadásokban, meglátjuk. Hogy valóban tudjuk-e biztosítani számukra a folyamatos játéklehetőséget, az átlövő posztokon ez a szezon nagy kérdése. Irányítóban - sokakkal ellentétben nekem meggyőződésem, hogy - elegek leszünk. Egyrészt Máté tavaly felért arra a szintre, hogy minden és mindenki ellenére is bizonyítsa, megállja a helyét elsőszámúként és húzóemberként egy ilyen szintű csapatban, ha nem lenne olyan pelyhesállú, tán még vezér is lehetne belőle, erre mondjuk minden új szezonnal egyre nagyobb az esélye. Győri Matyi egy pálmásabb típusú irányító, aki fiatal kora ellenére nincs megilletődve - legalábbis jobban nincs, mint amennyire az egészséges ilyen esetben - jó meglátásai vannak, kintről is veszélyes, gátlástalan, szóval ebben a szezonban ő kiugróan sokat fejlődhet. Beállóban pedig nem nagyon látok problémát, sőt, Blago lassan leváltja Sulicot, aki remélem javára fordítja majd a versenyhelyzetet, esetleg annyi, hogy a listán felmerült - az akkreditált játékvezetőnk részéről - egy visszanézés utáni tökjogos észrevétel, miszerint Andriska nem annyira ugrált fel a Csurgó-meccsen, konkrétan bedőlt hatosról, és behúzta a lábfejét. Erre jó lesz figyelni a későbbiekben, mert biztos forrásból tudom, hogy a honi jv-k már kiszúrták, tuti fújkodni fogják.
Összességében nekem nagyon tetszik, amit látok, és bár sajtóson még nem voltam benn, a kollégák beszámolói alapján minőségi ugrás következett be az edzővel történő kommunikáció kapcsán is, aminek örülni kell. Az laikusként is látszik, hogy a hangulat remek, és hogy Vranjesnek ez fontos is. Lehet, hogy ez nem tűnik annyira mérvadó szempontnak az élsport esetében, de bizony az. Hogy a játékosok szeressenek edzésre járni, ez talán a legnehezebb feladat elérnie egy edzőnek, mert nyilván profik - már aki, ugye - és elvégzik a munkájukat, de hogy ezt örömmel tegyék, azt pont olyan nehéz előidézni, mint hogy Gipsz Jakab örömmel menjen reggelente köműveskedni az építkezésre, viszont a későbbiekben olyan pluszt jelenthet, mint kevés dolog az életben. Pálma nekem a legkisebb mértékben sem hiányzik, jó, köztudottan nem is volt nagy liblingem, és tényleg kinéztem belőle egy ilyen prüszkölős hisztit, mint amit végül lejtett, de amúgy a pályán sem érzem, hogy annyira ott kellene lennie, vagy hogy nélküle aztán bármi lehetetlen, nekem abszolút kerek ez a keret nélküle. Ami belőle maradt nekünk, az annyi, mint a fenti csapatképen, és ezzel le is zárom a veszprémi bekezdésemet. Celjében kezdünk, ott találkozunk, illetve még egy KP-ban és LA-posztban, persze.
2. PGE Vive Kielce
A Szeged lengyel barátai idénre átneveződtek, és gyorsan nyertek is egy veszprémi előkészületi tornát itt a szemünk láttára, ugye, ami mondjuk pont csak annyira piszkálta a csőrömet, hogy kár, hogy mi nem. Sokat nem változott az alapjátékuk, ugyanakkor egy Blaz Janccal és egy kisDusival biztosan többen lettek (kettővel, de az egyik ment is Celjébe kölcsönbe), illetve hát Alex pedig az első edzésen könyöksérült lett, de úgy tűnik felépül a BL-rajtra mindenképpen. A tavalyi év nagyon futottak még kategóriás lett Kielcében, ami nyilván belefér egy -9-ről megnyert BL-döntőt követő évben, de egyértelműen van hova javulniuk ebben az évben, a nyolcaddöntős kiesésük a Montpellier ellen nem túl védhető kategória szerintem, de Talant megoldotta, hehe.
(fotó: Kielce Facebook oldala)
Az biztos, hogy a stabil védelemre és az azt követő gyors futásra szeretnék alapozni az évüket, amire persze lehet is, hogyne, csak nekem valahogy, valami még mindig hiányzik belőlük. Persze ez tökmindegy, mert hiányzott akkor is, abban a bizonyos évben. Bombac nem váltotta meg a világot Kielcében, ezt talán kijelenthetjük, Szegeden egyértelműen jobb köröket futott, és hát valahogy a 38 éves Zorman sem ment még nyugdíjba, hanem azt mondta például, hogy az egyik legnagyobb erősségük idén az lesz, hogy a mag nagyon régóta együtt van. Ami tök igaz amúgy, mert a kezdő durván aggastyán lassan, mondjuk mi is fel tudunk pakolni egy komplett senior sort, nos a Kielce ezzel hasonlóképpen van. Szmal és Ivic papíron erős kaput garantál a lengyel bajnoknak, ugyanakkor éreztem ezen a poszton már tavaly is hiányosságokat, de ha összeáll eléjük a normális hatosfal, bizonyára feljavulhat a teljesítményük majd. A lövőben sem reménytelen Janc és a friss BL-győztes Alex papíron mindenképpen színt vihet a kielcei támadásokba, ami rájuk is fért, maradjunk annyiban. Kíváncsian várom, hogy mire lesz elég ez a valóságban, Breszt kiváló helyszín ahhoz, hogy ez kiderüljön rögvest, tavaly is ugyanez a meccs volt ugyanekkor, csak a másik csoportban zajlott, akkor töksimán nyertek.
Kielcébe amúgy szokás szerint biztosan rengeteg veszprémi kel útra, nekem persze most sem jön össze, lassan nincs olyan Aréna, ahol ne vendégeskedtem volna, a lengyel város viszont nagyon nem akar engem, na. De mindegy, majd megyek máshova.
3. Paris Saint-Germain Handball
Egy Mikkel Hansen-hosszabbítással adta meg az alaphangot a PSG a 2017/18-as szezonra, és hát ez valóban hatalmas sikernek tekinthető, a dán megtartása kb. ugyanolyan fontos lehet a Párizsnak, mint Karabaticé. Építkeznek, lyukakat tömködnek, az elmúlt néhány évben felépítették a dream team-et, tényleg nehezen tudnék összerakni az övükénél teljesebb keretet, de mégsem ültek fel a trónra, és ez nálam Noka sara, tök egyértelműen. Például miért nem erőlteti rá a csapatára a rendes védekezést? Emberanyag bőven van hozzá, emlékezzünk, hogy Nikola mennyire összehúzta a Barcelona védelmét olyan ijesztőre, amilyet azóta sem láttam. Persze ez a semmilyen is elég ahhoz, hogy az EHF legjobb védelmes listájának dobogójára kerüljenek vele, ami hatalmas muhaha, de mindegy.
Nem gondolnám azonban, hogy Serdarusic bármin is változtatni fog, szinte biztos vagyok abban, hogy ezt a szezont is ugyanúgy próbálja meg lehozni, és az lesz a taktika, hogy fiam, lőjj egy góllal többet, mint amennyit kapsz. Ez persze nekünk nem akkora baj, hiszen ezzel a taktikával a PSG továbbra is elég kiszámítható marad(na), valahogy tényleg nem tudom elképzelni, hogy az öreg vénségére betörne, és belátná, hogy hiba ragaszkodni valamihez, ami nem hozza a remélt eredményeket. Keresniük kellett volna egy rendes edzőt erre a melóra, igazából nem lepődnék meg rajta, ha kiderülne, ez az utolsó esély arra, hogy villantson, aztán lapu. Túl erős keret ahhoz, hogy megelégedjenek a bajnoksággal.
(fotó: PSG Handball Facebook)
A szuperkupa bebukásának viszont nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget, ahogy hallom, Nantesban nem alapozták rojtosra magukat, márpedig az elitben való helytálláshoz nem elég az, hogy de jó pajtások vagyunk, és hogy szeretünk együtt játszani, és igen, így lehet hasítani ősszel. Aztán persze meglátjuk, de most nem a Nantes az alany. Az Uwe, Titi, Abalo, MH, Nikola, Luka, Narcisse egy elég masszív alap, most Sagosen és Corrales konkrétan hiányposztra (mármint nem úgy hiány, hanem úgy párizsiasan) érkezett, a fő kérdés továbbra is az lesz Párizsban, hogy Noka hajlandó-e használni a keretet és képes-e hangsúlyt fektetni a védelem megoldására, mert ha nem, akkor szerintem tökhiába az egész gigantikus projekt. A Pözsögö idén is Kielben kezd, tavaly cumizták ezt a meccset 1 góllal, szóval nem mehetnek biztosra még úgy sem, hogy Duvnjak nélkül a zebrák bénáznak.
4. Aalborg Handbold
Hát most utánanéztem, de még úgy sem ihletődtem meg tőlük, hogy többször végigolvastam a keretüket. Sok ismert név természetesen nincs (Atlanson), és még a két hazatérő sztár - Eggert és Nøddesbo - is másik dán csapatokat (Silkeborg, Skjern) erősítenek, szóval az Aalborg Sagosen nélkül látatlanban egy sótlan, jellegtelen skandináv brigádnak tűnik, akik a harmadik szezonjukat tolhatják le a BL-ben. Az nem túl sok, igen. Na szóval majd meglátjuk, addig pedig legyen elég annyi, hogy Flensburgban kezdenek. Remélem rámcáfolnak, de azért eléggé kilógnak innen, és nyilván nem felfelé.
5. HC Meshkov Brest
A fehérorosz bajnokot elég jól megismertük az elmúlt évek alatt, ráadásul valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag kifejezetten bírom őket. Ami világos az az, hogy Bebeshkov a keleti blokk hókuszpókja, aki bezony nagyon stabil kis várat épíget minőségileg nem topnak tartott játékosokból, hogy szépen fejezzem ki magam. Durva, amilyen védekezést most már tényleg évek óta összerak, és ehhez tavalyra már egész pofás támadásokat is mutattak, szóval minden elismerésem, nekem nagyon szimpi, amit csinál oda.
Jamali már nincs náluk ugye, sőt, nálunk van, de ez a remekbeszabott védelmüket nem befolyásolja. Kristopanst vitte a Vardar - amit egyáltalán nem értek, de mindegy - Astrashapkin és Igropulo érkezett a másik oldalra, Poteko beállóba a Celjéből, Djordjic pedig szélre a Flensiből. Bebeshkov taktikája az, hogy építs egy kellően harapós védelmet, tégy mögé egy kapust (Pesic, ugye) és ez elég is nekik az utóbbi években ahhoz, hogy hozzák a tőlük elvárhatót, esetleg kicsit többet is a nagyok esetenkénti megviccelésével. Ennek a szintnek amúgy nagyon jót tesz a SEHA, szvsz, az ő stabilitásukat az a sorozat hozta el, évről-évre szemmel láthatóan fejlődtek benne. Ettől függetlenül egy valamit akaró Kielcének nem jelenthet gondot még otthonában sem a Breszt, még akkor sem, ha első meccs.
6. RK Celje Pivovarna Lasko
Szlovén kispajtásaink ellen már kezdtünk BL- és SEHA-szízönt is, ami abból a szempontból nagyon faszipántos, hogy köztudottan imádunk szeptemberi kirándulásokat abszolválni a szlovén hegyekbe. És ők is szeretik, ha megyünk. Szóval mi megyünk, és mindenki örül. Persze biztos nem lehet olyan jó első meccsen kikapni otthon, de természetesen ezt az egy forgatókönyvet tartjuk elképzelhetőnek, és nem is hiszem, hogy ez az amúgy gyors és szokás szerint fiatal Celje bármilyen gondot okozhatna.
A Kielce vitte Jancot ők pedig onnan Vujovicot és a legkisebbik Dushebajevet, akinek ez lehet az első olyan szezonja, amikor konkrét időket tölthet a pályán el, ehhez pedig tökéletes hely a SEHA ligát is toló Celje. Nem hinném, hogy a tehetségből nem jutott neki elég, szóval érdemes lesz figyelgetni az ő fejlődését annak, akit érdekel az ilyen. Zarabecet idéntől a zebráknál kell keresni ugye, ami számottevő változás még, hogy az öreg Zvizej lelépett, Igor Anic pedig beállóba érkezett. Azt kell mondjam, hogy ebben a csoportban a Celje ismét az életéért küzdhet, és egyáltalán nem biztos, hogy képesek lesznek megoldani a továbbjutást. Jó, most nem lesz itt a Zágráb, aki bármikor szövetkezik bárkivel, bárki ellen, ahogy tavaly ugye ezt pont a Celje szívta meg (és amúgy ott nagyon gyökerek voltak a bresztiek is, persze), de ettől még szlovén pajtásainknak fel kell kötni a gatyót rendesen, ha szeretnének tavasszal is BL-kör(öke)t.
7. SG Flensburg-Handewitt
Nos nálunk jobban talán senki sem tudja, hogy a Flensburgnál új időszámítás kezdődött: ami náluk lezárult, az indul most nálunk, úgyhogy kicsit összeköt bennünket valami megmagyarázhatatlan erő, valami csííííí, hehe. Biztos, hogy rossz lehetett Vranjest elengedni, az ember már annyira az ő fiúk-borjuk volt, hogy tényleg flensburginak is érezhették, ráadásul megnyerte nekik a BL-t, szóval érthetőek a könnyek. És az is, hogy egyáltalán nem látszik az irány, amit utána akarnak, mondhatni Lubo olyan űrt hagyott maga után, amin bő fél éve gondolkodnak. Az igazolások terén nem látok sok előrelépést, sőt, és hát az eddigi eredmények is jól mutatják a tanácstalanságot. De legalább náluk hullámzás van, megverték például a Löwent, plusz valakit nagyon helybenhagytak az első fordulóban, hogy aztán először Carlos Hannoverétől, majd a Lipcsétől is kikapjanak.
Persze az is világos, hogy a német csapatok tavaszra készülnek, ez egy olyan közhely, amit évről-évre igazol az élet (és igen, tudom, hogy Köln német nélkül volt idén, de ettől még nem kell temetni a bundást), ergo igen, ki lehet most gúnyolni a Flensit és a Kielt, csak nem érdemes, mert nem most kell bajnokságot/BL-t/akármit nyerni, és ezt a bundesliga csapatoknál senki sem tudja/csinálja jobban. Ettől függetlenül a Flensit nem érzem idén bármire is esélyesnek, de persze ez még változhat. Otthon kezdik a BL-t az Aalborggal.
8. THW Kiel
Ha valakit tényleg nem szabad az őszi kezdése alapján beárazni, a Kiel az, főleg, amíg Frédié az a pad. Pedig olyan jól esik kicsit sajnálkozva, fejet csóválva, enyhén megjátszott csodálkozással sápítozni azon, hogy jesszusom, már megint cumiztak, és a Melsungentől is a Hannover után (haha, a hannoverinek persze külön örömértéke is van számunkra, hiszen Carlos éppen ott tart, hogy újonc bundás edzőként kenterbe veri a hivatalos nagyokat, és 4/4 után vezeti a tabellát. Ezúton meg is kérném a Digit, hogy az ő meccseiket vegyék át gyakrabban...), de amíg a Flensinél elméleti síkon mozogva mondjuk, hogy képesek lehetnek előrántani valamit tavaszra, addig a Kiel mindezt már néhányszor bizonyította. Jó néhányszor, és volt olyan is, hogy majdnem a mi kárunkra.
Szóval az egyelőre Duvnjak nélküli Kiel bukdácsol kicsit a bajnokságban, Zarabecnek nyilván még szoknia kell a sebességet, meg a mezen a csíkokat, szoknia kell Vujint és a fiatal lövők kiszolgálását, a Celjébe ő eléggé befejező is volt, itt most elég lenne elsősorban előkészítenie, mert lövőerőben azért eléggé megvolnának, de valahogy hiányzik a ritmus az egészből. A védelem sem klappol még rendesen, a kapuspár is csak papíron a legerősebb jelen pillanatban, szóval van dolog, na. Idő viszont nem sok van, és bár ennek a rendszernek eléggé sajátossága, hogy nem lehet minden meccset megnyerni, azért egy Kiel nem engedheti meg magának, hogy ne úgy álljon hozzá a BL-nyitányához, hogy márpedig ezt behúzzuk, ha belerokkanunk is. Ugyanezt egyébként tavaly el tudták fordítani jó irányba, első fordulóban érkezett hozzájuk a széthypolt PSG, és ez most is pontosan így van. Nem ez lesz a MOTW, hanem a Löwen vs Barca, és hát végiggörgetve az első 5 forduló kijelölt mérkőzéseit, csak az az érzés erősödik bennem, ami a KP-juk és a legjobb védelmeik után támadott hátba, nevezetesen hogy valami eltörthetett az EHF szakíróiban.