Amennyire elengedtem a végére minden elvárásomat, úgy támadott rám az izgulás abban a szent percben, ahogy elkezdtem felvezető posztokat kanyarintani. Ebből a szempontból is tök jó ez a meló, elkerülhetetlen, hogy visszatérjen a gyomorszorítás, hogy ne izzadjon le a tenyér, miközben az ellenfél idei meccseinek összefoglalóját nézegeted, szóval nem tudod kikerülni, hogy ismét igazi szurkoló váljék belőled, mire Kölnbe érsz. De persze nem is akarja az ember elkerülni, kimenni amúgy is kizárólag úgy érdemes, ha hiszel a mesékben.
És én hiszek. Mert valamiben márpedig hinni kell, ugye.
Egész héten dobálta a FB a jobbnál jobb kölni emlékeket, három évet teljesítettünk kinn, szóval minden napra jutott valami ezzel kapcsolatos örömöm, videóm vagy képem. Amúgy is tök jó felidézgetni ezeket, de most, hogy már tényleg csak egy éjszaka választ el az indulástól - a csapatot már egy sem - egészen káprázatos érzés. Kívánom mindenkinek, hogy élje át egyszer, mert Köln egy ünnep, egy olyan forgatag, ami összeköt bennünket, Kölnben igazából mindegy, hogy honnan jöttél, azt csak a mez mutatja, amit viselsz, de a szíved ezért az egészért dobog, és ha idén ismét elbukjuk, akkor is ott leszünk jövőre. Köln jó, én felírnám mindenkinek.
Amikor PSG-mezes srácok vonyították éveken át, hogy Veszprém, mert az ő csapatuk nem jutott be, úgyhogy nekünk szurkoltak tömegesen. Amikor a kieli nyuggerek velünk együtt Zájciztak pénteken, az egymás elleni elődöntő előtt ugye, és nem szégyelltek Veszprémezni sem, sőt, gratulálni a győzelmünkhöz, miután ők kiestek. De ők voltak azok is, akik lapogatták a vállunkat elsőre, akkor tőlük cumiztunk le, és igyekeztek azzal vigasztalni, hogy először senki nem verhet ki német csapatot Kölnben, meg hogy öt góllal kellett volna jobbnak lennünk ahhoz, hogy megverjük őket. És mekkora öröm volt, amikor bementünk a hivatalos szurkolói összezörrenésükre egy-két dobbal, vonatozva, Veszprém-nótákat énekelve. Felállva tapsoltak és látszott rajtuk, hogy tényleg szívesen látnak bennünket. Cukik amúgy, nekem kicsit hiányozni fognak, asszem. Remélem kijönnek, és tapsikolnak nekünk az Építőkre. Szarul mutatna a foghíjas Lanxess, nem?
A felső karéjok viszont várhatóan tömve lesznek, ismét rengeteg piros magyart várunk Kölnbe, az biztos, hogy mindenkinek lett jegye, aki jönni akart eredetileg, legalábbis a megmaradt belépők száma a közösségi felületeken erre enged következtetni. Eddig mindig többen voltunk, mint az előző évben, és fogalmam sincs, hogy tavaly mennyien lehettünk, de otthon voltunk, és ez a lényeg. A legtöbb magyar jegy a 613/614/615 - 713/714/715-ös szektorokba szól, így azok lesznek megcélozva kemény magnak, mindenki, aki szurkolni akar, oda próbáljon bejutni a hangjával, és ha sikerül, akkor használja is bátran, lehallatszik a szurkolás, mindenki ennek tudatában ordítson. Én a kispadok mögötti lelátórész 2-4. sorában szoktam leledzni, higgyétek el, hogy én általában hallok mindent. És ha én, akkor ők is. Szóval szurkoljunk egy jót!
Mi az Opening Partyt és úgy egyébként a komplett pénteket kihagyjuk, mert esti gépre vettem jegyet véletlenül, de mivel bébivel megyek, ezt már annyira nem is bánom. Na jó, a Media Callt kicsit, de elengedtem. Mint ahogy csomó mindent elengedtem mostanában, amire büszke vagyok. A szombat a jegyvásárlásé, jellemzően ezen a napon kígyóznak a sorok, vasárnapra már el szokott fogyni az olcsó jegy, szóval aki szeretne, az az első napot áldozza be erre. A becsíkozott szektorokba kérjétek a jegyeket most is, és legyen nálatok az érvényes idei.
A jó hír, hogy nem emelkednek az árak, a rossz viszont az, hogy tuti sokan fognak sorban állni. Bízunk benne, hogy remek idő lesz ugye.
Az első mérkőzés(eke)t megelőzően (nem vagyok benne 100, hogy mindkét napon-e, de sztem igen, és utánabogarászni sincs már kedvem így éjfélkor) lesz show, ilyenkor nem annyira engednek ki-be járkálni, konkrétan bezárják az ajtókat negyed órára, ha jól emlékszem, és mivel bazi jókat szoktak csinálni, érdemes számolni azzal, hogy korábban be kell érni. Melanie C from Spice Girls lesz a sztárvendég, a döntő előtt énekel, aztán a díjátadó előtt, majd utána, összesen három számot, hogy mit, az legyen meglepi. Bár tippelgetni ér, persze.
Szombaton meg majd még fodbal BL-döntőt is kell nézni valahol, az a durva.
Vasárnap viszont kölni térfestés következik, 12.30-kor meetingelünk a szokásos helyen, annyival több ez most, hogy idén Veszprémben is ütköznek a többiek, és két helyszínen vonulunk egy párhuzamos valóságban. Itthon az órától az Arénához, kinn a Dómtól a Lanxesshez. Jó lesz, mindenki tartózkodási országának megfelelően csatlakozzon! Eközben persze itthon is muri van a Telekom jóvoltából, lehet menni az Aréna elé.
Eredménytől független a kölni forgalomirányításos buszmegállítás is, a szokott időben a szokott helyen számítani lehet rá. Ha nem tudod, miről beszélek, akkor a vasárnapi napzárás után kövesd a pirosban elinduló tömeget.
Hétfőn pedig találkozás Veszprémben, ahol is a város szokásos programja, a köszöntés következik, fenn a képen a főbb tudnivalók. Nem tudom, hogy lesz kapacitásom és mire, mert már említettem, hogy nehezítéssel megyünk, de sokat tervezek élőzni a hangulatról, a posztokat meg majd valahogy összehozzuk az itthoniakkal közösen.
Most mindenki utazzon, érjen oda, igyon egy Kölscht, és hangolódjon. És a hétvégén legyen vidám és boldog, próbáljuk meg élvezni azt, ami van, és akkor lesz majd több is. Asszem.
Hajrá Veszprém!