A párosításokról hirtelen

Tegnap sorsoltak, és én nem vagyok elégedetlen. Végre első meccs lesz a miénk (régen volt már ilyen), ezt nagyon akartam, és a PSG-re sem vágtam magam hanyatt, szerintem megoldható feladat, egyáltalán nem vagyok tőlük boldogtalan. A Barcát kicsit jobban szerettem volna, de mindenképpen el akartam kerülni a Vardart, szóval nem rossz ez így, maradjunk annyiban. Idén valahogy a szokásosnál is hosszabbnak tűnt a golyóhúzkodást megelőző jópofizás, szerintem hosszabb is volt, de mindegy, ilyenkor nyilván tiszteletben kell tartani az EHF-et, más választás úgysincs, úgyhogy birkatürelemmel hallgattam az adat és információ-halmazt. Az új pulcsi tetszik, a szürke nagy liblingem, olyat biztos szerzek magamnak. Majd a várhatóan kiadásra kerülő Media Guideból szemezgetünk érdekes adatokat, ezzel most nem butítanék senkit, inkább lovaljuk bele magunkat gyorsan a PSG elleni elődöntőbe.

Egyébként a tisztesség úgy kívánja, hogy leírjam, Máté tehetséges polip módjára kérdésemre bemondta tegnap reggel a párosításokat, de mivel tavaly is a PSG-t jósolta nekünk, így túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki. Aztán meg tényleg bejött. A parizerek a Barcával felváltva vezették végig nálunk a KP-ket, elképesztő keret, ismét kicsattanó Karabatic, elsőre ijesztőnek tűnik, mi? Sevi igazságot mondott azzal, amikor azt mondta, Barcelona és PSG közül gyakorlatilag mindegy, hogy ki jön, és hát igazából tényleg mindegy. Vagy nyerünk, vagy nem, ennyi ez. Kérdés, hogy melyik arcunkat tudjuk mutatni éppen, mert az egyikkel akárkit kenterbe verünk, a másikkal pedig bárki ellen éghetünk is persze.

Lássuk, hogy mégis minek tudok én örülni.

Telekom Veszprém vs PSG

1. Az előző posztban is írtam, ide is kívánkozik: FF-ben már nincs szar kapus. De azért ha lehetett volna előzetesen külön kapust választani a következő lehetőségek közül, Sterbik Árpád, Perez de Vargas, Titi O'meyer, ti mégis kit választottatok volna? Na ugye. Itt most arról van szó, hogy az egész szezonban bazira gyengén lőttük a ziccereket és a heteseket, egyszerűen belém ívódott a kapusoktól való ronyózás. Tititől viszont már nem félek annyira.

2. A Napló kérdésére elmondtam, szerintem elég fontos szempont, hogy a lehetséges ellenfelek edzői közül is Noka Serdarusicot válaszottam volna, ha lehetett volna kérni ilyet. Raul Gonzales ugyanis állítólag a világ egyik legjobb edzője, Xavi Pascual viszont tényleg. A galaktikusok tán leggyengébb pontjának nem titkoltan a padot tartom, az öreg makacs, mint egy öszvér, nem nagyon láttam olyan meccsüket a szezonban, ahol ő nyúlt volna bele a padról, persze ehhez az is hozzátartozik, hogy ennyi meccset eldönteni képes sztár közé nehezen teszed oda a szavad, de ezzel együtt is úgy érzem, ha nem megy Nikola Karabaticnak, akkor Serdarusic nem nagyon tud mit kezdeni a helyzettel. Úgyhogy Nikolát ki kell venni, ez a PSG legyőzésének elsődleges kulcsa. Sikerült már megoldanunk tavaly, most is sikerülni fog.

3. Egymást kioltó játékunk van, ők a lőjünk eggyel többet, mi a kapjunk eggyel kevesebbet iskola hívei vagyunk, nekünk egyszerűbbnek tűnik kivédekezni egy támadást, mint villantani elöl kreatívabbnál kreatívabbakat, ugyanakkor az elmúlt két meccsünk képe alapján ebben is tudunk még fejlődni. Azt viszont nem látom, hogy ők merre tudnának. Hátul is pont az van velük, mint támadásban, ha megy Nikolának, megy a Párizsnak. Kérdés, hogy ki tudja jobban ráerőltetni a játékát a másikra.

4. És ebből következik az is, hogy nincs egy olyan biztonsági játékuk, amihez para esetén nyúlhatnak, ezt tökéletesen látszódott a Szeged ellen, még ha én konkrétan egy pillanatig sem éreztem, hogy a végére nem darálja be őket Nikola, de megint hol tartunk? Hogy Nikola. Amíg nekünk megvan biztonságinak a beálló tömködése - és mivel két elképesztően jó beállónk van, ez megy is általában - vagy nyitott ellen a befutkosás, ami szintén működik többnyire, és új elemként megjelent végre a két irányítós játék is, náluk ez pontosan annyi, hogy majd akkor Mikkel Hansen rádurrantja. Vagy húzzuk le Abalonak, vagy ő fel is tud kanyarodni. Nem azt mondom, hogy nincsenek meccset eldönteni képes klasszisaik, mert azok sokan vannak, de mi már keményebb dió vagyunk annál, mint hogy el tudjanak verni bennünket egy-két klasszis teljesítménnyel. Ellenünk jól működő rendszer kell.

5. Persze biztos megvan a kohézió valamilyen szinten ott is, még ha pl. Accambray nyilatkozataiból ez általában nem is érződik ki, haha, de valami bűzlik. Még ha reálisan nem is volt esélyük a továbbjutásra, a Szeged csapatként simán ráncigálta a PSG-t, márpedig akkor nekünk kutya kötelességünk nem kikapni tőlük. A monpöliéi második félidőben azt láttam magunkon - amit amúgy mindig is szeretnék - hogy ide nekünk az oroszlánt is. Kis túlzással, de akkor és ott lehetett volna bárki az ellenfél, azt megverjük. Ha nyolcan jönnek támadni, akkor is kivédekezzük. Együtt. Mi. A csapatunk. Na ilyet én ezen a PSG-n még sosem láttam. Aztán lehet, hogy nincs szemem hozzájuk, mert én csak Sulic arctorzulását vagy Lékai nyelvharapdálását ismerem fel, de nem hiszem. Szerintem néztem elég PSG-meccset ahhoz, hogy ezt megítélhessem. Tényleg csak agyban kell eldöntenünk ezt, és feltenni azt a bizonyos második félidőt a pályára az első elődöntőben.

+1

6. Pontosan tudjuk, hogyan kell megverni őket, csak ne akarjunk túl sok újat mutatni, inkább nyúljunk vissza a tavalyi meccsekhez. Meggyőződésem, hogy ha nem a kaotikus, zavaros szezonunk lelkileg egyik legmélyebb pontján akadunk velük össze, rögtön egymást követő két meccsre, akkor idén sem nulla szerzett pont lett volna a vége. De akkor akadtunk, így ők joggal gondolhatják, hogy ennyit tudunk idén. Bár Bruno fején azért láttam, hogy nem rendezik ők ezt ennyivel le, de bízom Noka felsőbbrendűségi hajlamában, hátha mégis. Nagyon erős keret ez a PSG, de ők is gyakorlatilag 8-9 emberrel tolják a meccseiket, így a keret mélysége pont annyira nem releváns, mint ahogy a miénk sem ugye. Egyénileg döbbenetes minőséget képviselnek, de ha valaki, akkor mi pontosan tudjuk, hogyan kell megverni őket. Semmit nem változott ugyanis a játékuk az előző szezonhoz képest, azt kell előszednünk magunkból, amit akkor tudtunk ellenük. Spanyolviasz tehát most sem kell.

Barcelona vs Vardar (erről is 5 dolog, ami eszembe jut elsőre)

1. Sterbik Árpád kulcsfigurája lesz ennek a mérkőzésnek, na nem mintha ezzel akkora újdonságot mondtam volna, viszont nem elég önmagában a személye, vegyük hozzá azt is, hogy az id. generációt csapattársként vagy ellenfélként évekig közelről nézhette, a fiatalabbakat pedig simán megbabonázza elsőre.

2. Őket mondjuk a hangulat, meg ez az egész kölni körítés is fogni fogja valószínűleg, de ez vonatkozni fog a Vardar Szkopjére is, hiszen legtöbben elsőre jönnek Kölnbe.

3. Verekedést várok, ugyan a Vardar Toskic kiválásával idén kicsit visszavett az irányból, simizgetni egy BL-elődöntőben Abutovic nem fog senkit sem. És remélhetőleg Entrerrios sem, ezzel pedig meg is volnánk.

4. Nagyon bízom egy szoros, kiélezett, verekedős, hisztizős, hosszabbításos elődöntőben. Szemét vagyok, mi?

5. Xavi Pascual és a kölni rutin miatt amúgy én a Barcelonát mondom innen a döntőbe. Igen, a Vardar csodás menetelése, és annak ellenére, hogy szerintem a Barcelona megint nem fog értelmes meccset játszani addig. De lehet, hogy a Vardar sem.