Hol az eszünk?

Nálam türelmesebb és elfogadóbb panda kevés van a világon azt hiszem, ha a kedvenc csapatomról van szó, de ez a szezon lassan kihozza belőlem az állatot. Basszus, ez így nem jó, nagyon nem, vegyük már észre, hogy az irány úgy ahogy van: rossz. Méltatlan. Szarul hangzik, de hozzám, mint egy harminc éve ennek a csapatnak szurkolóhoz mindenképpen az. És a többiekhez is, és Xavi Sabatéhoz is az. Egészen konkrétan ezt az egész sundabunda szarságot kikérem magamnak, élén a közleménnyel, ami semmiről nem szól ugyan 1200 karakterben, de legalább a végletekig fellengzős hangnemben van megírva. Ezt így minek, de komolyan? Nem gondoltam volna, hogy visszasírom Kálomista stílusát a hivatalos kommunikációnkban, vagy akár a Hajnal Csaba-féle "amiről nem írunk, az nem is létezik, úgyhogy minek nekünk hivatalos honlap" típusú hozzáállást, de most éppen ez van. És ez elképesztő számomra. Rajtunk röhög a világ. Köszi, fasza.

De ne rohanjunk így előre, boncolgassuk kicsit az idáig vezető utat.

Az általános vélekedéssel szemben én nyáron tökre egyetértettem azzal, hogy az elbukott BL-döntő után maradjon csak Xavi, próbálja meg helyrehozni, javítsa ki a hibákat, nyugodjon le, stb. Legalábbis próbálja meg. Persze nyáron sem volt túl sok választás, de ha lett volna sem bizergáltam volna meg szerintem, mert tényleg azt hittem, együtt lehet túllendülni ezen az egészen. Hát tévedtem, az már most biztos.

Egy nagyon kaotikus, összesen két _tényleg értékelhető teljesítményt felmutató őszi etap után ott tartunk, ahol a part szakad, szombaton kikaptunk Szegeden úgy, hogy esélyünk sem volt egy pillanatig sem semmiféle győzelemre egy olyan csapattól, ahol 11 az újonc. Nem ez a tény önmagában a legnagyobb probléma, bár ez is rengeteg dolgot elmond, az igazi para az, hogy olyan visszatérő problémákat konstatálhattunk, amik egyfelől megmagyarázhatatlanok (Máté, Kopljar, Gajic, Gergő távolmaradása) hónapok óta, másfelől pedig akik viszont pályán voltak, hát, ők finoman szólva sem tűntek plafonig motiváltnak (bocs Roli, Pálma és Marguc) és/vagy koncentráltnak (bocs Roli), de még csapatnak is csak erős jóindulattal. Mivel ez nem először fordul elő ebben az idényben, a helyzet mostanra már tényleg cselekvést kívánna.

Már ha cselekedeteiben következetes a vezetőség ugye, hiszen Carlos állása ezeknél lényegesen jobb eredmények után szűnt meg.

Csak hát már majdnem a komplett vezérkar is kicserélődött azóta, és az eddigiek fényében azt hiszem kijelenthető, hogy a jelenlegi vezetőink a múltkorinál sokkal jobban nem látnak bele a kézilabdás társadalomba. Sőt, de legalább a kommunikációhoz sem értenek jobban. Most komolyan, gondolkodjunk már kicsit, itt nem csak arról van szó, hogy pirosban játsszunk vagy feketében. Itt volt harmadik fél is, akinek a szájára nem lehet és nem is kell lakatot tenni, ergo az elég gyorsan kiderült, hogy edzőkérdés márpedig volt Veszprémben, hiszen maga Vujovic nyilatkozta le, nem igaz? A kézilabda nem foci, itt mindenki ismer mindenkit, nyilván ilyenkor az ember próbálja összerakni a kockákat, és nem csak a veszprémi ember, hanem a szerb, a horvát, a dán, a lengyel, a montenegrói, és hát igen, újságírók is mindenhol vannak, ráadásul ismerik egymást az ebben a szakmában dolgozók, ne adj isten még jóban is vannak, képzeljétek, pont egy email vagy egy telefon megkérdezni a másikat, aki esetleg valamit tudhat. Ugyan nyilván mindenkit más irányból informálnak, na de valahol összefutnak a szálak, előbb vagy utóbb kapunk egy képet, ami a legközelebb áll a valósághoz, ebben a helyzetben tehát nincs nagyon lehetőség a teljes tagadásra. Felesleges és visszás. Hiteltelennek tűnünk miatta. Jó, tudom, senki nem tagadta eredendően mindezt, na de akkor meg minek az az egész regény oda?

Ergo biztosan voltak tárgyalások a Szeged-meccs után, egyes források szerint megegyezés is volt Vujoviccal, aztán történt valami, hogy mi, azt talán sosem derül ki a számunkra, aztán kijött ez a közlemény, amit muszáj lenne szétszednem apró atomjaira. Muszáj, mert az én vérveszprémi szívemnek fontos ez a klub, muszáj, mert utálom, amikor kioktatnak, főleg, ha szurkolóságomban teszik azt. Ellentétben ezek szerint valakivel vagy valakikkel (?), szerintem ennek a csapatnak most nem az az érdeke, hogy minden maradjon így, ahogy van. Ez tűpontosan látszik kívülről egy laikusnak.

De ha már valaki fontosnak tartotta kiadni azt a közleményt, az első mondat - kiegészítve egy "jelenleg" időhatározóval - bőven elég lett volna. A többi csak olaj a tűzre, bullshit a semmiről túl hosszan és egyáltalán nem alázatosan. A kétszázezres szurkolótábor támogatására nem csak verbálisan kellene büszkének lenni, hanem jobb volna a mindennapokban is megbecsülni néha, mert ez sem alanyi jogon jár, na. Ez a város és az itt élők vagy évtizedek óta ide meccsre járók ezt tudják jól, de az íróasztal mögött tudják vajh? Felfogják, hogy ez a támogatás konkrétan gólokat jelent ennek a csapatnak?

Bocs, de én rühellem a Barcát, szóval ha már szlogent lopunk, nézzünk körül jobban, ez a több, mint egy klub már elég rég be lett foglalva, és amúgy is, komolyantalan jelen pillanatban. Egyelőre a csapatunkat is keresni kell, és arra sincsenek rendes válaszok, hogy ez miért is van így pontosan. Mi, itt a veszprémi családban pontosan tudjuk, hogy ez a kötelék mit jelent, de jó volna, ha végre mindez kölcsönös volna. Én pont nem gondolom azt, hogy minden klubot érintő kérdés a közvéleményre tartozna, az év eleji Pálmás terelést például abszolút védhetőnek tartottam, de ilyen kioktató hangnemet megütni bárkinek célozva sem szerencsés, maradjunk annyiban. Persze, egymás közt kell megbeszélni a problémákat, hogyne, csak akkor nem kellene egész Európán átengedni a hírt, hogy Xavinak lőttek, és akkor nem kell ilyen csúnyán visszakozni két nappal később, nem? Na mindegy.

A végén persze minden szegény Xavin csattan, most már az is baj, hogy magyarul beszél a játékosokkal, pedig az ő legnagyobb hibája az, hogy mostanra visszavonhatatlanul kiderült, még tényleg nagy ez a kabát a vállára. Ez most már mindenkinek tiszta, sajnálatos ugyan, de világos. El tudja képzelni valaki, hogy ezután a pár nap után Xavi jön, és a válogatott hét után tiszta lelkiismerettel visszaül a kispadunkra? Komolyan gondolja valaki, hogy ez nem ártalmas? Hogy ez így működni fog bármeddig is? Miután egész Európa arról susmorgott, hogy Vujovic váltja nyomban? Mégis hogyan lehet így előre tekinteni, mégis hogy lehet így kihúzni magad és hogy lehet ezt elvárni akárkitől? Hát én ezt nem értem, na.

Ezért a helyzetért mindenki felelős, kivéve a szurkolókat és éppenséggel a közlemény végén megszólított újságírókat. Továbbra sem értek egyet a kurvagyengézéssel (bár jóval árnyaltabbnak látom jelen pillanatban), és a hangzatos szalagcímektől is falnak megyek általában, de az legyen tiszta, hogy eddig ezen az őszön összesen ez a két szereplő tette a dolgát megbízhatóan. A szurkoló és az újságíró. Ideje lenne a többieknek is összekapni magukat, például a pályán megelleni minden egyes játékosnak, az edzőnek föléjük emelkedni és őket kordában tartani is dolga volna, a vezetőknek pedig megoldani a többit, ha valami láthatóan zsákutca. Hát úgy tűnik ezek közül semelyik sem megy jól az utóbbi időben, és akkor azon megy a csodálkozás, hogy a média miért nem kussol vagy hallgat? Hát WTF?

Nem tudom, hogy mi a megoldás erre az egész szituációra, de nem gondolom, hogy a homokba dugott fej, vagy a tévedhetetlennek hitt arrogancia az volna esetenként felsőbbrendű megnyilvánulásokkal. Sajnálom, ha bárki szerint is ez a solution a problémáinkra, mert akkor hatalmas a baj. Nem vagyok nyugodt, maradjunk annyiban. Elképzelni sem tudom, hogy mi sül ki ebből.