Bár még ennél is nagyobb különbség van a két csapat játékereje között, én mégsem vagyok különösebben elégedetlen a tegnapi meccs miatt. Nem villogtunk, nem játszottunk jól, de a sérültek és betegek névsorának ismeretében ez nem is akkora csoda.
Aki nem olvas hivatalos fórumot, annak itt a lista: Aron pénteken még infúziót kapott egy vírus miatt, Andreas az agyrázkódása után lázas beteg volt, 10 napja nem edzett normálisan, Chema vádlija megsérült a héten, Sliskovic a válogatott hét óta nem tudja a lövő kezén a hüvelykujját használni, Terzic tegnap még menni is alig tudott, Timu lovaglóizma a válogatott hét óta odavan és szerintem Gulyi sincs teljesen rendben, de majd cáfol, ha mégis....és ugye Zeitzi. Hna, ezt így végigolvasni is sok(k), maradjunk annyiban. Tőlük pedig hiányzott Márklár.
Ennek megfelelően eléggé visszafogottan kezdtük a találkozót, borzasztóan böszme labdaeladásainkat gyorsan büntették a szlovénok, felállt falunkban pedig gyakran csúnyán benézett váltásokkal kezdtük a meccset, nem nagyon találtuk a réseket, az elején Sulic kezén sem ragadt a wax, a Celje pedig szokásához híven hajtott, ahogy itt Veszprémben amúgy mindig is szoktak. Egyébként egy busznyi szurkoló érkezett a sárgáktól, néhányan át is szállingóztak a Fajánosba, miután megérkeztek, örültünk, hogy itt voltak, továbbra is bírjuk őket, bár ez nem egyöntetű vélemény, ahogy azt tegnap hallottam. Mirko volt az, aki egyértelműen hozta magát, rajta kívül kábé mindenki kevés sikerrel látta el a feladatát az első félidőben, a Celje tökéletesen megérdemelten vezette végig a meccs elejét, és tartotta szorosan az első félidőt. Illetve Palmarssonnak, Iváncsik Gerinek voltak remek lövései, befutásai, meglátásai, Nallacinak passzai, de aztán kábé ennyi.
Viszont amit a bírók elnéztek nekik a meccs ezen szakaszában, az botrányos volt nálam. Zvizej kizárólag válldobással próbálta megfogni Sulicot, amit először még sárgával(!!!) konstatáltak, de aztán annyira megszokták a látványt, hogy már csak szabaddobást (!!!) adtak rá. Volt, hogy egy támadásban nézték el Ilic lövőkezének hátulról beakasztását, és Renato földhözvágását, amire konkrétan nem találtam a szavakat, de mindegy. Ezek a játékvezetők most elképesztően fogalmatlanok voltak, ezt muszáj leírnom, mert visszanézve is itt füstölgök az egyértelmű lerántások büntetlenül hagyása miatt. De mindegy.
A második félidőben összességében már koncentráltabbak voltunk, kevesebb hibával toltuk támadásban, így nem kaptunk annyi könnyű gólt, a meccsvégi különbséget szépen kibrusztoltuk. Vagyis nem annyira szépen, de legalább valahogy. Mostantól viszont nincs lehetőség a hibázásra, főleg, mert persze senki nem könnyíti meg a helyzetünket idén, a PSG-nek döbbenetesen könnyű volt a Kiel, akik két borzasztóan gyenge meccset toltak, bezzeg ellenünk majd tuti felszívják magukat. A Flensburg pedig szintén simázott Zágrábban, muszáj lesz tehát magunknak megoldanunk valahogy. A Celjét két meccsen kb. egy meccsnyi átlagos teljesítménnyel és egy meccsnyi annál kevesebbel gyűrtük le, a múltheti végjáték után tegnap a meccs eleje volt húzósabb, és a végjátékra alakítottuk ki a legnagyobb különbséget, ami faja. Mostantól pedig abban reménykedhetünk kollektívan, hogy a betegeink, sérültjeink épülgessenek szépen vissza és hogy végre ne történjen semmi a héten, ami a padunk hosszúságát befolyásolhatja.
Látom, hogy bazi erős ez a Párizs, de az meg mindenkinek legyen tiszta, hogy senki nem jöhet reális győzelmi esélyekkel a Veszprém Arénába és ez jövő héten is így lesz, na. Nincs mitől félnünk, csak hoznunk kell magunkat, de erről lesz még szó a héten, nyilvánvalóan.