Tárgyévben ötödször vagyok Szegeden, az eddigi négyen a mostanihoz képest az volt a kézzelfogható különbség, hogy eddig nem volt el unico a mister. Nem vagyok irigy, mielőtt még valaki ezzel vádolna, de kurva vicces kívülállóként megélni azt, hogy a tavasszal az anyjába kívánt mestert hogyan emelik piedesztálra, dicsőségfalra, fél év elteltével, és ezt nyilván a meccstől függetlenül tudom mondani. Nyilván nálunk is megvan az ilyesfajta kettőség, abba pl. már a meccs előtti jegyzőkönyvet nézve is biztos voltam, hogy bármi is lesz ma az eredmény, Mahé nem nevezésével maradéktalan elégedettség nem lesz a piros táborban, az kurvaélet.
Sun-city elmaradt, kutyaidőben, folyamatos esőben vezettük fel a meccset a szokásos helyeinken, ugyan már délben itt voltunk, de mégis úgy estünk be, nem is tudom, ez hogy van, de valahogy máshogy működik az idő itt, vadkeleten. Egyébként szeretek itt lenni, tényleg, engem aztán nem lehet azzal vádolni, hogy finnyás lennék, de nyilván nyerni szeretek a legjobban. Itt is. Főleg itt. Remélem mindenki más is így gondolja ezt, piros mezben. Én konkrétan az ősrégi Chema-mezemben tolom, eddig csak nyertünk benne, mióta újra megtaláltam, most meglátjuk, hogy teljesít.
Corrles-Marguc-Remili-Fabregas-Liget-Elderaa-Descat- hetessel kezdünk, beállóból eredményes a Szeged, de ugyanezt a másik oldalon nem tudjuk belőni, Imsgard megfogja a ziccerünket, pillanatok alatt két góllal vezet a Szeged. Aztán kivédekezünk egy hazai támadást, Marguc révén szépítünk, és Corrales is fog egy lövést, Remili irányításával, Sandell becserével megyünk az egyenlítésért. Passzív-határig támadtunk, a végén Elderaa kitámasztásból volt eredményes, majd Rodri védte a szegedi próbálkozást, de nem tudtunk gólt lőni gyorsan, mert a norge fiú védett, viszont kivédekeztük ismét, és Margucot tudta megívelni Corrales, a 6. percre átvettük a vezetést. Marguc percei ezek, és ez jó, mert ha széleken jók vagyunk, és gyorsan jutunk a kapuig, akkor mindegy, mennyi gólt kapunk.
Ráadásul Rodri mintha stabil lenne, úristen, és a Rodrizásra még KI IS INTETT, ez azért tudjuk mekkora happening, de amúgy van védelmünk, nem vagyunk idegesek, átvettük a vezetést, tesszük a dolgunkat, 9. perc, nekem tetszik, amit látok. Most hallom, hogy Bánhidinak beszakadt a vádlija a bemelegítésnél, pedig mostanság nem tűnt olyannak, mint aki velünk lenne, hátööö, mondhatnám, hogy de sajnálom, de nem fogok hazudni, ezen a meccsen nyilván nem sajnálom, majd utána. 6:3 után pillanatok alatt visszajött -1-re a szeged, egy kapufa és egy elbaszott ziccer után, vigyázni kell!
Az első becserénk Pechmalbek volt, de ha az első 15 percből ki kellene valakit emelnem, az egyértelműen a negyedik gólját a negyedik módon lövő Gasi és Corrales lenne, de amúgy alapvetően nincs baj a játékunkkal. Sőt. D még nem szólom el magam. Egyébként gyanúsan nyugodta voltam egész héten, remélem működik a Chema-mez, és kihúzom vele ezt a szezont. Időt kért a Szeged, és Bombac hatalmas ütemnélkülit ragasztott utána a felsőben, Remilin viszont mintha elkezdődnének a túlpörgéses tünetek, figyelni kell erre. Az első hetesünket az addig hibátlan Marguc kihagyta, a közben beálló Miklerről a kapufára pörgött, mondanám, hogy belefér, de messze még a vége. 19. pec, 7:10.
Koszorotov is pályán, hatalmas fölé miatt vettem észre, de mivel a védelem továbbra is a helyén, nem lett baj belőle. Andriska jött támadni és Casado, aki elő is készített egy félziccert Koszorotovnak, ezúttal pedig nem hibázott, egészen régóta tartjuk a stabil +1-2-őt, és ez jó. Majd jött SzitaZozo, és bevágta. Szép sorban cserélődött le a belső hármasunk, de nem lettünk gyengébbek, Casado passzából Andriska vágta be hosszú felsőre, majd ismét jött SzitaZozo. Időkérés után visszajött Remili, de most jobb2-be, Sandell télleg nem váltotta meg a világot, és mintha kicsit elkezdtünk volna könnyelműsködni is, pillanatok alatt ismét a nyakunkon lettek. Gyömöszöltük befelé a labdát, miközben csak kintről lőni kéne, hiszen Roló jól láthatóan fogta a ziccereket. Koszorotov következő átlövésére viszont végre mozdulni sem nagyon tudott. Casado mutatta be szépen, hogyan kell egy elhalászott labda utáni kettő az egy elleniből felemelt láb alá pattintani a ziccert. Volt némi videózás, ezt nyilván helyszínről nem tudom, Pitics szerint semmi, minimál kontakt, a félidő tehát stabil vendég-vezetés után 13:15-tel zárult.
Töcökkel és Szilvivel nagy éves értekezletet tartottunk a szünetben, kicsit késtem is a félidő kezdéséről, amibe jól láthatóan beleragadt a csapat, hiszen a 35. percre kiegyenlített, sőt átvette a vezetést a Szeged. Remili a tőle ilyen helyzetekben megszokott sebességével ment a gólért, de a Szeged is eredményes tudott lenni, szóval fej-fej mellett mentünk újra. Remili percei voltak ezek, ő most az eredményesebben harcos formáját mutatja szerencsére, nem hagyta, hogy lépéselőnyben maradjon a Szeged. Pechmalbeket is dicsérni kell, amit tud, azt belőtte, és a védekezésben is patent. Viszont nekem van némi hiányérzetem a kapuban, főleg, ha megnézem a félidei statot, ami 37% vs 29% Mikler javára, de nem is ez a lényeg, hanem a második félidő eleje. Próbáljuk már meg Nachot, könyörgöm, mit vesztünk vele? Ismét a nyakunkon a Szeged, kell ez nekünk? Aztán persze újra védett párat, úgyhogy kisimultam, de lécci, emberelőnyben siessünk már kicsit, nem mindegy egy ikszes meccsen, hogy kettőt vagy hármat tudunk támadni egy emberrel többen. Szerencsére nem lett ikszes meccs.
Mákos kapufa után egy szintén mákos - ki kellett volna rakni szélre - Koszorotov góllal végül 0:2-re hoztuk az emberelőnyt, amire igazából nem lehet szavunk, de azért nekem kicsit van, mert szoros lesz ez a végjáték, ebben biztos vagyok, és ilyesmin meccs múlhat majd a money time-ban, de egyelőre a 46. percben is vezettünk 2 góllal, de pillanatok alatt lesz ebből iksz, hiszen ez kézilabda.
Ugyanitt szeretném külön kérvényezni, hogy ne kelljen már be minden kollektív hülyézés után a sportszerű szurkolásra való felhívást hallgatnunk, baszki, ez nem színház, vagy az óvoda, itt a hülyézés NORMÁLIS, ha nem, akkor nagy a baj. És remélem ekkora baj nincsen Szegeden.
A pályán viszont hazai szempontból bizony volt baj, az ötvenedik percre elfogyni látszott a Szeged, 22:26-ra vezettünk, időt kért KK, ami után egy véleményes kétperc+hetes kombóból sem jöttek ki jól a hazaiak, Piroska kiPericezte a büntetőt, maradt a négygólos előny nálunk. Koszorotov átlövésével elugrottunk ötre, és igazából nem nagyon láttam, hol tudnának megfogni bennünket az utolsó percekben, ami igazán örvendetes dolog nekünk, veszpérmieknek. Remili feltette a pontot a meccsére, nem azt mondom, hogy tőle szokatlanul, de a tőle megszokottnál mindenképpen hidegebb fejjel volt vezére ennek a csapatnak, ezt is szögezzük le. Pechmalbek, Remili, Marguc, Liget, Corrales, Koszorotov, Cassado, Elderaa, hát igazából mindig éppen az, aki kellett, szerintem ezt csapatként húztuk be. Tudom, Mahé nem játszott, most ez biztos be fogja árnyékolni a győzelem fényét néhány veszprémi szurkolónál, de kicsit elébe megyek a várható közhangulatnak és megkérdezem, hogy vajon ki helyett kelett volna benevezni, valamint azt is, hogy tényleg olyan rossz érzés-e nyerni, Szegeden? Vagy Barcelonában?
Barok tanárúrnak mondtam, hogy nem fogunk 25 gólnál többet kapni, és ez tényleg így lett, a részemről KÖSZÖNÖM, gratulálok, ez egy jó út, nekem tetszik a csapat, most pedig elmegyünk vacsizni egy közöset! 25:30 a vége, szép volt, fiúk!
Hajrá Veszprém!