Annyira tudtam, hogy írnom kellett volna meccs közben, de nem vitt rá a lélek, tudjátok milyen az, amikor csak nézni akarod és élvezni, nem szinkronban mellette bármi mást csinálni és felosztani a figyelmet. Na jó, a rozéfröccs nem ér, arra volt kapacitásom egyedül is. Így alakult, hogy sajnos, nem sajnos, inkább csak néztem ezt a találkozót, egyáltalán nem írtam, gondoltam, majd másnap visszanézem, és megcsinálom. Igenám, de másnap reggeltől délutánig se net, se tévé, de még víz sem volt az utcában, ahol élünk, szóval szépen befürödtem ezzel a tervemmel, úgyhogy átcsúsztattam mára megoldandónak mindezt.
Remélem még a Pler-meccs előtt végzek vele.
Nem voltak rossz érzéseim előzetesen, a BL-kör minősége miatt viszont füstölögtem kicsit, elég gánya meccsek voltak ugyanis, vagy nem tudom, valahogy nem robbant arcunkba a BL, ha értitek. A negatív csúcspont talán éppen a Szeged vs PSG volt, amiken olyan őrületes bénázásokat követtek el nemzetközileg magasan jegyzett játékosok, hogy csak ingatni tudtam a fejemet. Bíztam abban, hogy mi tudunk ennél jobbat mutatni a világnak, és így is lett.
Corrales-Marguc-Remili-Liget-Fabregas-Elderaa-Mahé védekező kezdőnkből Patrik ment le támadásban, hogy Sandell jöjjön helyette a rövid oldalra, Remili pedig becsúszott középre, irányítóba. A második támadásunk valami irgalmatlan hosszúra nyúlt, a végén Remili kitámasztott, és alulról beverte szépen. A meccs elején fej-fej mellett haladtak a csapatok, mindenki villantott, hol egy átlövést, hol egy szép bejátszást, talán úgy kellene fogalmaznom, hogy nem a védelmek dominálták ezt az időszakot. Veszprémi szemmel különösen örvendetes volt az a tény, hogy már az elején egészen eredményesek voltunk az évek óta hatalmas hiányosságot mutató távoli lövésekből. A 10. percben 5:5-ös állásnál megvillant a francia duó zsenije, Remili bejátszása Fabregasnak gyakorlatilag csukott szemmel történt, vagy nem tudom, ezen a ponton vettük át a vezetést, majd Elderaa góljával gyorsan kettőre növeltük.
A védelem ugyan még nem állt össze rendesen, Corrales sem nagyon találta a labdát, de támadásban viszont akkor kedvvel és precízen játszottunk, hogy nem igazán kellett izgulnunk, szerencsére. Gasi lubickolt, Fabregas hozta, amit vártunk tőle, és hát, Remilinek sokkal inkább posztja az irányító, legalábbis nekem olybá tűnik, hogy abban ki tudja élni a benne rejlő kreativitást, remekül mutatja ezt az 5 gólja mellett kiosztott 7 assziszt, szerintem. Jöttek a cserék, Casado, Pechmalbek, Descat Marguc kiállításakor, előbbi gyorsan be is köszönt a magdeburgi kapuba, és a védelem sem lett tőlük lazább, jó, mondjuk szorosabb sem, az igaz. Az első félidő a támadásé volt, ez tény, abszolút változatosan toltuk, pl. a Casado bejátszása utáni Pechmalbek passz szélre, Gasinak, úristen, hát az mi volt? Jó volt nézni, na. Ja, és Biosca is kapuban találta magát már az első játékrészben, ha jól rémlik, időkérésnél cseréltünk a kapuban, és védett is egy szépet, ami után mentenie kellett egy hatalmasat. A félidő háromgólos vendéggel zárult, nem kevés a gól, 18:21, de ettől függetlenül túlságosan nem izgultam.
Casado tényleg nagy joker lesz, eléggé változatos repertoárt mutatott be a játékából, de a meccs egyik legkedvencebb jelenete számomra az volt, amikor visszazárás után a középre keveredő Mahé elkanalazta a bejátszást Saugstrup elől. Imádtam. Ezek mutatják legjobban meg, hogy egy csapat mennyire akar és harap. Mi mindkettőt csináltuk. A második félidőre aztán fel is keményedtünk, pompásan látszódott ez a laikusoknak is a kapott gólok számából, a 18 után 10 gólt kapni a BL-győztes otthonában elég menő, na. A jól záró fal mögött pedig Biosca is sokkal stabilabbá vált, így hozni is tudott 30%, ami már egész vállalható.
Nem ragozom tovább, kb. leírtam a fontosakat, annyi, hogy a pad is remekül cserélt Magdeburgban, muszáj ezt is leszögezni, ha a kritikát is odatesszük, amikor kaka van. A Bányász meccsel is elégedett voltam már múlt héten, nyilván ez nem az a szint, de az már mégis kicsit mutatta, hogy mennyire vagyunk élesek a szezonra. Eléggé, ezt most láthattuk komolyabban. Nincsenek illúzióim, másnak se legyenek, lesznek mélypontjaink ebben a szezonban is, de kezdetnek ez több, mint biztató volt, na. A vége 28:33 lett, szép volt, fiúk, köszönjük!