Nem véletlen a cím, többször hozott már idegenbeli győzelmet, hehe, de ami a leglényegesebb ebben az egészben, véreim, az az, hogy ez sport, úgy is álljunk hozzá!
Őszintén hiszem, hogy ki fognak találni valamit erre a kalamajkára a szegedi illetékesek, és nem ez a jegymizéria viszi el a showt holnap is, mint ahogy a szokásos, egészséges és szükséges felvezető szájkaratét már elvitte, mert sokkal fontosabb dolgunk is van. Mégpedig, hogy a magunk módján mi is felavassuk a Pick Arénát, meg a Cozma-szektort, aminek egyébként én tökre örülök, ez pont egy olyan dolog, ami összehozza, sőt, annak idején össze is húzta, nem egymásnak feszítette a szurkolókat, ennek szellemiségében kell intézni a többit is. Rendesen kinőttük már az újszegedit, ilyenkor ráadásul mindig fullon tolt szauna volt odaát, kényelmetlen is volt, egy kbsztt labirintus volt az alja, ahol minden egyes alkalommal eltévedtem, gyakorlatilag ennek köszönhető a hatosfal létezése is, de ez egy másik sztori. Összességében tehát szerintem ideje volt már egy rendes létesítménynek a Tisza oldalán, már csak az önös szempontjainkat is figyelembe véve. Szóval azt már rég eldöntöttem, hogy az első derbyre mindenképpen leszambázom, és most még ott is alszom, ennek örömére. Hú, de rég volt már ilyen is.
Nyilván ki fognak találni valamit Szegeden, például egybeterelik a népeket, ebből adódhatnak nézeteltérések, de mindenkit óva intenék attól, hogy ezt ne megfelelően kezelje, mert senkinek nincs szüksége arra, hogy ebből a nem sorsdöntő, de mégis derbyből ne a pályán történtek maradjanak emlékezetesek. Ha értitek. Szóval csak hidegvér mindkét sarokban, és a hivatalos és félhivatalos szerveknek is erősen javallott, akkor nem lesz itt semmi gond sem. És hadd jöjjek néhány jó példával is, ha már, mert van számos ilyen esetekre, volt, hogy az őGyulájuk az én bérletemmel szurkolt Szeged-mezben a P1-ben, és szerintem annyi sört adott idő alatt ritkán kap egy ember, mint amit ő ott benyelt. Biztos zrikát is, arra már nem emlékszem, de hogy komoly inzultus nem érte az oroszlán barlangjában, annyi szent. De PickSilverékkel is úgy hozott össze a sors, hogy ők voltak a sztárok Kölnben, Szeged-mezben, gondolom azt nem kell külön kiemelnem, hogy nem a sajátjaik között szurkoltak éppen, de tényleg rengeteg ilyet tudunk, mi, akik beszélünk egymással, azt kellene felfogni, hogy a lelátói hangulat alapvetően nem vért szeretne a kézilabdameccseken. Akármiben is legyünk éppen. Ezt az értelmesebb többség tudja, látja, kezeli. Így van ez jól. Ha normális vagy, túl nagy bajod nem lehet, sem Szegeden, sem Veszprémben. Csak meg kell tanulni Szegeden is, hogy mi van akkor, ha nagy az Arénád, és a jegyeket egy online, semleges felületen is értékesíted. Ez legyen a legbagyobb baj mondjuk, de hogy feladat, az biztos.
Na de.
Elég friss az élmény a kupadöntőről, opardon, elődöntőről...
...és a kupa-lebonyolítással kapcsolatban hadd jegyezzem meg itt, hogy abszolút tudnám támogatni a lenti remek ötletet, amely véleménycikk (ergo poszt) formájában, csak nyomtatásban jelent meg a Kisalföldben (by Szabó Gábor) és mint olyan, linkelhetetlen, így muszáj kimásolnom ide, mert abszolút meggondolandó, vegyétek kis kitekintésnek:
Reform kell
A férfi kézilabda Magyar Kupa győri négyes döntőjének apropóján beszélgettem a napokban egy társaságban arról, mennyire szerencsés a sorozat végjátékának ezen lebonyolítási formája a női és a férfi szakágban. A felállás az, hogy mindkét nemnél van két kiemelkedő csapat, a hölgyeknél az Audi-ETO és az FTC, az uraknál a Veszprém és a Szeged megfoghatatlan más együttesek számára. Viszont van egy négycsapatos minitorna zárásként, ahol négy mérkőzést játszanak a résztvevők. Nyilván a kiscsapatok számára ez izgalmas és érdekes is lehet, de isten igazából a közvélemény szempontjából csak egy találkozó emelkedik ki a sorból: az Audi-ETO–FTC és a Veszprém–Szeged párharc. Ha a sorsolás már az elődöntőben összehozza a feleket, akkor a döntő a legtöbb esetben tulajdonképpen edzőmeccsé szelídül. Ez történt most a férfi MK-ban, ahol a „nagy” Veszprém több mint húsz góllal verte a „kis” Veszprémet. Volt ötletelés köztünk, hogy egy hétvégére kellene összeterelni a szakágak legjobbjait, de a napi négy meccs valóban soknak tűnhet. Viszont szerintem/szerintünk nem lenne ördögtől való, hogy az elődöntőket korábban játsszák le a csapatok, és a Magyar Kupa-hétvége első napján legyen a női és a férfi bronzmeccs, a második napon pedig a női és a férfidöntő. És bár nem vagyok híve egy kupában a kiemelésnek, de jelen helyzetben bizony az lenne csak az üdvözítő, ha a két-két nagy csak a fináléban futhatna össze egymással. Ilyen átalakítás mellett pedig egy helyszínre lehetne vinni az egész rendezvényt, akár az MVM Dome-ba, elvégre azt nevezték ki a magyar kézilabda új otthonának. És jó eséllyel, megfelelő jegyárak mellett a négy elitklub és a négy kicsi szurkolói azért elég szépen meg tudnák tölteni a 20 ezres létesítményt. Az biztos, valamit lépni kell, mert látható volt most Győrben – ahol azért van hagyománya a kézilabdának és népszerű is a sportág –, hogy egy lefutott meccsre jó, ha fél ház összejön…
...annak a meccsnek a második félideje az, amit én magunktól szeretnék látni holnap is, ha kérhetem. Sokat csacsogunk arról baráti/szakmai körökben, hogy egy szar periódust a pályán mi tud kirántani egy gödörből, nekem olybá tűnik, hogy elég egy-két bravúr az egyik kapustól ahhoz, hogy felkeményedjen a védelem, és az abból született könnyebb gólok akár az addig teljesen nihil felállt fal elleni támadást is felhúzzák egy elfogaható szintre. Persze fordítva is igaz lehet mindez, a védelem is tolhat a kapusteljesítményen, de szerintem ez a ritkább eset.
Mindenesetre az van, hogy van egy olyan kapuspárunk, akik parádésan kiegészítik egymást, ha Corrales jól kezd, nincs téma, de ha besül esetleg, Csupor Károly szinte az összes esetben úgy száll be, ahogy kell, ő ezt egészen kiválóan és stabilan tudja, remélem nem most szólom el magam ezzel. Az számomra nem kérdés, hogy nyerni szeretnénk, régen volt már ugyanis ilyen, és bár tényleg nincs túl nagy jelentősége az alapszakaszgyőzelemnek, azért remélem most minden szinten annyira prioritás a bajnokság visszaszerzése, hogy inkább rámegyünk az otthoni második meccsre. És akkor kb. össze is foglaltam, hogy mi lehet a célunk ezzel a holnapi meccsel.
Ráadásul lélektanilag sem mindegy, hogy az igazán fontos meccsekbe hogy megyünk bele. Nekünk, akiknek tart még a BL, bazi fontos lenne minden lehetséges alkalommal megerősíteni a fejünket győzelmekkel. Hogy biztosan tudjuk, képesek vagyunk nyerni idegenben, akár Szkopjében, akár Szegeden. És a szegedi reményeket sem lehet jobban szétvágni, mint így, hiába vagyunk sokan a lelátón, ha közben a pályán meg nem vagyunk rendben. De rendben leszünk, szerintem.
A kapusokról már volt szó, ami még stabil a játékunkban, szvsz, azok a szélek, a kupaelődöntőn is remekül ismertük ezt fel a második félidőre, de igazából el sem kellene felejteni, egy percre sem. Beállóból sem lehet panaszunk, Andriska amúgy is hagyományosan szeret Szegeden szerepelni, és az irányítóink ezt nagyon jól tudják, szerencsére, igazán fasza a kapcsolata az összessel. Hogy az átlövéseink tovább fejlődnek-e, az itt a nagy kérdés, de Petár és Lauge játékán látom, hogy van törekvés erre, sőt, Yayájén is, remélem így írják helyesen, kéne még egy Makita, akit felspanol a bármi, és én továbbra is nagyon szeretném látni, hogy Liget merre megy. De ha csak annyit lépünk ebben holnap előre, mint amennyit ősz óta, meccsről-meccsre, akkor az jó lehet. Ahogy nézem, tavaszra rendszeres dolog lett nálunk a második félidei védelem feljavulása, ergo egy döntetlen közeli félidőt kell produkálnunk, és akkor meglehet ez.
Ha nincs meg sem dől össze a világ, de azért én nagyon szeretném, jobb ezeket a kérdéseket tisztába tenni így április végére. És igen, idegenben jó az iksz, mert sokkal jobb egy olyan Szegeddel bajnoki döntőzni a nyári szünet szájában, amelyik még nem nyert ellenünk tavasszal. Azzal a felfogással, amelyikkel most toljuk, egyébként nyerni kellene, úgyhogy bízom benne, hogy mindenkinek ez van most a fejében. Szurkoljunk egy jót, és sörözzünk, borozzunk utána közösen! Töcökkel egyébként is meg kell vitassuk a hagyományos, áprilisi UP-kérdéseket, mert az a kupadöntőn most elmaradt, pedig igazából amúgy is ez volna ennek az egésznek a lényege.
Hajrá Veszprém!