Ennyire talán még sosem tapogatóztunk kollektívan a sötétben nemhogy a blog történetének tíz, de szerintem a két csapat közös múltjának teljes ideje alatt sem. Az egész fuckCovid úgy rajzolja át a szezont és a csapatokat, mint Mici a filccel eláztatott papíron a télapót Jézuskává. Szóval nagyon. És gyorsan Úgyhogy igazából annyit tudunk tenni, hogy reméljük a legjobbakat, és bízunk abban, hogy sérülésmentes találkozót tudnak le a csapatok így karácsony és Köln előtt 7 és 11 nappal.
Mondanám, hogy egyébként nincs sok jelentősége ennek a meccsnek (mert lényegében nincs), de álljunk inkább úgy hozzá, hogy van, mivel bármikor benézhet nekünk is egy Csurgó-féle cumi (helló, Gyöngyös), és ez a buziság még betart egy ideig, úgyhogy lesznek itt még felborult kezdők, sérülések, szülések, miegymás, de komolyan. Azért megpróbáljuk összeszedni a dolgokat egyik és másik csapat szemszögéből, aztán majd holnap meglátjuk, mennyire találunk be a poszttal. Mert tényleg franc sem tudja, hogy mi lesz. Ezt kiválóan szemlélteti az is, hogy amikor feltettem a nagy kérdést a listán, hogy mégis ki szerint merre hány méter, akkora hallgatás lett, hogy a pókpukit is meghallottuk a sarokban. Aztán Szandruff felkötötte a gatyát, és elsőként - és egyben utolsóként is, amúgy - megkísérelte komolyan venni a feladatot, és rögzítette a gondolatait, előrebocsájtva ezt: "normálisan ebben a szezonban én még nem láttam elejétől a végéig, odafigyelve egyetlen meccset sem."
Hát kábé így állunk, igen. De attól még jól látja:
"Szegedben Bánhidi pl. nagyon jól jött vissza a kihagyás után, svéd úriemberünk is kb. hasonló formában van, mint sérülés előtt, meg úgy am block az egész szegedi csapat kb. most ugyanazt tudja, mint a koronavírus-cu(na)mi előtt. Viszont valahogy nem érzem átütőnek a formájukat, tök könnyen zavarba lehet őket mindettől függetlenül hozni, azért a kis Veszprém elleni mindkét meccsük necces volt, Csurgó ellen is azt se tudták mizu kb., egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a szituval. Nincs bennük meg az a lendület, tűz, talán ez az, ami nekem így összességében hibádzik az ő részükről, de az összeszokottság, csapatjáték viszont sztem itt tök okés."
Ezzel eddig senki sem szállt vitába, sőt, némi nosztalgiával átitatott kitérő (10 levél) után - ahol szóbajött Noétól kezdve dr. Oszlánczyn át (kb. az egyetlen releváns személy) Hajszán Gyuláig(!!!) mindenki és minden: hogy kék az ég és zöld a fű, meg rába-rába-rába..., és hogy Csicsainak nagy a füle, beleszart a fülemüle, nos remélem sikerült érzékeltetnem, hogy mennyire vagyunk állásfoglalásra alkalmas állapotban manapság - újabb posztba építhető vélemény jelent meg a listán, miszerint hadd idézzem:
"bármi lehet és az ellenkezője is..."
Room303 remek összefoglalójával szintén nehéz vitatkozni, abban bizonyára mindannyian egyetérthetünk, hogy egy igazi pénzfeldobás következik. Mondjuk ő még azt is hozzátette, hogy "összeségében én azt mondom, jobb híján kinyírjuk védekezéssel a bizonytalan, formán kívüli Szegedet", és hát legyen így, én tiszta szívemből kívánom. Amiben egyértelműen meg tudtunk egyezni, az az volt, hogy a nem létező - szegedi - támadójáték feszül majd neki a szintén nem annyira létező, veszprémi védelemnek, és hát ebből aztán lássuk be, tényleg bármi kisülhet. Amennyire szar, annyira jó meccs is, bakker. A Szegeddel kapcsolatban még fontos tényező lehet Roló és az ő formája, akire/amire egyébként nem igazán lehet panasz mostanság, ha ismét képes lesz bravúrokra, azzal elég jó arányban tudná kompenzálni a Szeged támadójátékának semmilyenségét, hiszen futni azért minden szélső tud, Covid ide vagy oda. Kérdés, hogy a Szeged melyik arcát mutatja, ugyanis elég erős hullámokat tolnak, igaz, mindenki más is, na de pl. a Csurgó és az Elverum elleni teljesítményük között azért tényleg zongorázni lehetett a különbséget.
Nekünk talán nincsen ekkora amplitudónk, van viszont annál több sérültünk, betegünk, meg minden, Szandruff is kitért erre:
"Veszprémnél nagy érvágás lesz Yahía kiesése, és Patrikot is meg fogják érezni védekezésben, bár ez talán nem akkora kiesés (cserék tekintetében mindenképp számít azért) és amúgy is megtépázottak ebben a szezonban, hol ez, hol az dől ki. Mahé kezd visszajönni a formájába, Lékai sem az igazi még, Lauge kidőlt, szélsők is hadilábon, hát nem tudom...De aztán meg ott volt az a Kiel elleni meccs, őszintén nem gondoltam, hogy győzni fogunk, nem hogy ennyivel, szóval nehéz belőni."
Na igen, hozzánk mostanra csapott be igazán a para - pedig még nem is annyira, az a durva -, de így, a sérültekkel együtt valóban azt érzi az ember lánya, hogy lassan jelentkezni kellene önkéntes hármasnak. Blagi lesz már ugyan, de Ligit magam is pont azért érzem most írtó nagy hiánynak, mert őt láttam leginkább megérkezni végre az egész ősszel szenvedős beálló körüli védelmünk alapjának. Remélem Blagi magára rántja Bánhidit, és nem engedi levegőt venni sem, az már egy nagy lépés lehetne előre számunkra.
(mondjuk nem így)
Bízhatunk még Makitában, lassan neki is ideje lenne visszatérnie a fickándozók sorába, ki más tudná hátára venni az egész bagázst, ha nem ő, aki tűpontosan ismeri az ellenfelet, annak minden hibájával együtt. Tönnesen is lubickolódhatna kicsit, neki egyébként sem szokott szarul menni a Szöged ellen, ha jól emlékszem, szóval várjuk az idei első jó meccsét, és persze bízhatunk a kétirányítós játékunkban is, Petár pl. mehetne balkettőbe, ő azt amúgy is szereti, és mi is, ha ott van. Remélem Mahé is, Máté is tovább jön vissza, ha valamelyiküknek, netán mindkettőnek megy majd, akkor a mi beállójátékunkkal sok baj nem lehet, mint ahogy idén nem is nagyon volt. Csak hát kizárólag onnan nehéz meccset nyerni, sajna. De mondjuk szerencsére nem is kell, szélen - éppen, nagyjából - megvagyunk, kapuban szintén, Corralesben és Csupor Károlyban is ott van az X, szóval ha középről két ember tudná hozni azt, amit valójában tud, valószínűleg nem lenne gondunk.
De hogy ez tényleg így lesz-e, hát barátom. Who knows...Valakinek el kell süljön a keze kintről, és lehetőleg még az elején, na.
Ami biztos, ahogy azt mindenki le is nyilatkozta előre, ez az utolsó meccselési lehetőségünk Köln előtt, muszáj annak is kezelni, ami valójában: egy utolsó esély a gyakorlásra. Azokkal, akik éppen talpon vannak, azokkal, akik éppen játszhatnak, azokkal, akik mi vagyunk, hiszen december végén sem tudunk majd mást csinálni, csak kiállni az éppen rendelkezésre álló csapatunkkal, és megpróbálni nyerni. Abból a szempontból még szerencsénk is van, hogy valódi jelentősége nincs ennek a mainak, különösebben akkor sem volna, ha a Szeged nem botlott volna, hiszen láttunk mi már alapszakasz-győztest ezüstölni, és értelemszerűen fordítva, de így meg aztán tényleg semmi nem indokolja a pressziót. Talán egyedül a presztízs, de azt hiszem, idén még az sem számít annyira. Mivel az van, hogy bármit felülírhat ez a nyavalya, és hetente változnak az erőviszonyok, egyszerűen az ingerküszöb is máshol van, ami az eredmények befogadását illeti. Sajnos nem izzad a tenyerem sem, remélem ez azért estére megjön, mert nagyon rossz úgy derbyt várni, hogy csomó szempontból nincs is jelentősége.
Összefoglalva játsszunk egy jót, azért persze próbáljunk meg nyerni, de főleg épségben maradni, nekem most összesen ennyi a fontos. Meg hogy Bánhidinek piszkáljunk oda, mert ha valamit gyakorolnunk kell Köln előtt, nos ez az. Ha ezeket a pályán viszontláthatjuk, szerintem megvagyunk, bármi is legyen a vége.
Hajrá Veszprém!
Fotók a hivatalosról lettek elemelve.
Ui.: örülünk, hogy több irányból is segíthettünk ennek a szemét évnek a végén, nagyon jól esett, és egyúttal arra kérnénk minden jóérzésű kézilabdabarátot, hogy aki csak teheti, nézzen körül a közvetlen környezetében, és segítsen! Egy tábla csoki, egy doboz szaloncukor, vagy egy levetett kabát is sokat jelenthet másoknak, csak vegyük észre!
#adnijó
#jónaklennijó