...úgy álljunk bele ebbe a meccsbe, és akkor látjuk majd a valódi különbséget.
Ahogy mostanság kinéz ez a Montpellier, nagyon remélem, hogy tényleg igazam lesz, és nem hogy nem lesz itt MOTW vasárnap, de még csak szoros meccs sem lesz. Őszinte leszek, én kizárólag ezzel lennék most maradéktalanul elégedett annak ellenére, hogy igen, tudom, hogy baromi fontos két pontról társalgunk éppen, sőt, azt is tudom, hogy a Montpellier sokkal jobb teljesítményre képes, mint amit manapság mutatnak a mérkőzéseiken.
Hogy miről is beszélek? Nézz csak fel!
Patrice Canayer sokkal többre hivatott brigádja jelenleg ilyen eredményeket hoz a franszoá bajnokságban.
Ezzel pedig így állnak a tabellán:
Ami lássuk be, nem túl veretes.
Komolyan, nem is értem, elég régen voltak ennyire cudar formában otthon, lassan a jövő évi bármilyen európai kupa-indulásuk veszélyben, és most nem fogok pontosan utánanézni, de emlékeim szerint viszonylag régen lehetett ilyen. Ráadásul nem is közvetlen vetélytársaktól cummantanak, hanem Ivry (12.), Istres (11.), Csákberény (9.), utóbbiak mondjuk legalább régi ellenfelek. Ahogy olvasom a francia bajnokság honlapján, két elképesztően szerencsétlenkedő csapat összecsapását láthatták a nézők a Chambéry ellen, ugyanakkor figyelemreméltó kapusteljesítményekkel. Sego 37%, és a hazaiak is 39%-ot hoztak a ketrecben.
Nos ez az a pont, ahol be tudunk csatlakozni azzal, hogy remélem nekünk is lesz ilyen.
Na de, természetesen ez nem azt jelenti, hogy ide feltett kézzel jönnek, sőt, a Bajnokok Ligája-szereplésük lehet ugyanis az egyik kiút ebből a nihilből, pont ezért nagyon komolyan kell venni őket, de mondjuk ebből nem szokott különösebb problémánk lenni manapság, szerencsére. A Pite eddig szépen hozta a tavaszi meccseit, még ha a Kilece elleni hazaiban azért benne volt a cumi, nekik nagyon jól jött Jurkiewitz kiesése az elején, ez tuti, a Bresztet pedig viszonylag simán rakták meg, mondjuk ha kicsit megkapargatjuk a felszínt, és megnézzük a meccs adatait, akkor azt is láthatjuk, hogy - amennyiben az EHF rendesen statisztikál, amit nem feltétlen tekinthetünk készpénznek - mindezt úgy érték el, hogy ők kétszer többet védtek a kapuban, mint a Breszt. 38%-19%. Váó. Illetve azt is láthatjuk pont ebből, hogy a Montpelliernek van megbízható kapusteljesítménye, miközben ez nem jelent számukra egyértelmű győzelmet. Csákberény ellen pl. nem jelentett. Sego ráadásul képes megbabonázni a régebbi játékosainkat, mint ahogy tette ezt a kinti meccsen, nagyon szeretném, ha annyira sarkokra vagy a lába közé okosan lődöznénk neki, amennyire csak lehet. Várjunk ki, belemozdulós kapus, nála érdemes egy ütemet várni a lövéssel. Rendes szlovénokhoz mérten szívesen építenek a szélsőikre, mostanság pl. Descat fossa a gólokat, de a fiatal francia, Villeminot irányította külsők, Truchanovicius, Valentin Porte, vagy Grebille és kisJacko is képesek megtáltosodni, ezt nem kell kihangsúlyoznom, remélem. Sok gondot okozhatnak, ha nem ütközzük le őket időben, emlékezzünk csak pl. Soussi 10-11 méterről eleresztett bombájára az utolsó másodpercekben, amely konkrét győzelmet jelentett a Kielce ellen. Simonet, Grebille és Melvyn ugyan mintha kiszorultak volna a kezdőből, de ez túl sok mindent nem jelent, ugyanis Patrice is mérlegen ossza a játékidőt, és jól látható célja, hogy két egyenrangú sora legyen. Szívesen és amúgy jól védekeznek 5+1-et, mindkét BL-meccset így kezdték tavasszal Villeminot-tal az ékben, de erre nekünk van elég gyorslábú játékosunk, és fasza beállóink, úgyhogy oldjuk meg. Ha már beálló, talán ott érzem őket a legvékonyabbnak, jó lenne szépen eltakarni a bejátszásokat, és kintről lövésre kényszeríteni őket, amit meg jól kivédeni, ugye. Hehe, milyen egyszerű játék ez a kézilabda, mi?
Összességében szerintem az, hogy másodikak vagy harmadikak leszünk a csoportban, nem bír akkora jelentőséggel. A csoportelsőség lett volna a vízválasztó, ha azt elérjük, nyugodtan vakargathattuk volna a tökeinket április végéig, és készülhettünk volna a Porto/Vardar vs Aalborg/Flensburg quartett legerősebbjére. Így viszont, hogy Szeged vagy PSG, hát nekem 8, de komolyan, abból a szempontól inkább utóbbi, hogy megyünk eleget Szegedre tavasszal, szóval ilyen szemüvegen át valójában tényleg tökmindegy.
Az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy az első hazai BL-meccsünket milyen játékkal és eredménnyel hozzuk le, nekem inkább innen nézve vannak elvárásaim. Egyrészt márpedig bizonyítsuk be, hogy alapvetően jobb csapat vagyunk a Montpelliernél, talán Terza mondta be az előzetes nyilatkozatban, hogy van velük szemben törlesztenivalónk, és hát tényleg. Utoljára még a Mocsais időkben kaptunk ki ennyire Montpellierben, amikor lerobbant a busz, meg megalakult a musli utaskör, szóval elég régen, már vagy 9 éve. Akkor hat góllal kaptunk ki, kétszer robbantunk le, órákon át pókereztünk a cannes-i tengerparti köveken, amíg vártuk a cserebuszt, majd kiderült, hogy Remport fennhagyta a laptopját a legatyásodot közlekedési eszközön, majdnem belénk kötöttek a tengerparti sétány robogósai, szóval egyáltalán nem volt vicces túra, na. Csak igyekeztünk kihozni belőle a legjobbat.
Elmerengtem kicsit, de csak azt akarnám jelezni ezzel, hogy baromi régen volt akkora különbség a két csapat között abba az irányba, a hazai Kiel-meccs mellett ezt fuseráltuk el leginkább az ősszel, tényleg tartozunk magunknak annyival, hogy helyretesszük ezt. Ebből következve én nagyobb arányú győzelmet szeretnék, hat góllal már elégedett lennék, és szerintem ez bennünk is van az óvatos nyilatkozatok ellenére. Felszabadult játékot szeretnék, szemet gyönyörködtetőt, miközben látni kívánnám azt a védelmet, amit Portóban közelről nézhettem. Illetve Kielben az uccsó 10 percben. Ha azt a falat fel tudjuk húzni az első tíz-tizenöt percben, azzal el tudnánk venni a franciák kedvét a felesleges erőlködéstől, így pedig szépen, lassan, tudatosan és komótosan fel tudjuk építeni azt a különbséget, amit én kérek.
Nyilván rendkívül kevés az esély arra, hogy az egymás elleni számítson a bégén, de én szeretném, ha úgy mennénk neki ennek a meccsnek, mintha bizony lenne lényege. Mintha ez egy egyenes kieséses párharc lenne. Ha megpróbálnánk közétenni a hat gólt, aztán meglátjuk, mennyi lesz az a végére. A legutolsó itteni meccsünkön - amikor a leborulós Melvynes fotót készítettem - egyébként pont ennyivel győztünk, 25:19-re. Most is jó lenne ez. Hogy hogy csináljuk, az ennél jobban nem érdekel, de a késztetést rá nagyon szeretném látni a srácok arcán és a lelátón is. Rendben? Az biztos, hogy én szépen felveszem a szerencsét hozó Chema-mezemet, kipingálom a körmeimet, hogy ezen ne múljon semmi sem, és remegő gyomorral várok a mérkőzésre.
Van törlesztenivalónk, bizony, szóval törlesszük le szépen!
Hajrá Veszprém!